Valóban sokat bukhat, ha otthon vagy látra szóló betétben tartja a pénzét

A magas, legutóbb 24 százalékos infláció és a szintén magas, akár 16 százalékos elérhető kockázatmentes hozam jobban kiemeli, hogy mit mulaszt az, aki parlagon hagyja a pénzét.

A hazai pénzügyi tudatosság állapotán kesergő cikkek évek óta azon szörnyülködnek, hogy miért nőtt gyors ütemben a lakosság készpénzállománya. A szint tényleg nagyon stabilan emelkedett, a háztartások könnyedén átlépték a 4000 milliárd forintot, az 5000 milliárd forintot, majd a 6000 milliárd forintot, mint negatív álomhatárokat.

Megtört a lendület

Most azonban végre megtört a lendület, az elmúlt évben már végre nem nőtt a lakosság készpénzállománya. Nagyjából úgy lehet számolni, hogy Magyarország teljes készpénz-állománya 8000 milliárd forint felett van valamivel és ennek stabilan a háromnegyede (valamivel 6000 milliárd forint feletti összeg) van a háztartásoknál.

Annak, hogy végre megállt az emelkedés (pedig ugye az infláció ezt indokolná) több oka is lehetett. Az első mindenképpen az, hogy amikor az állam akár 16 százalékot is fizet a neki kölcsönadott pénzek után (ez most a hosszabb Prémium-államkötvények kamata), akkor nagyon világít, hogy mennyit bukik az, aki a párnacihában tartja a pénzét.

De nem is csak a piacon elérhető befektetésekből lehet kiindulni, hasonlóan figyelmeztető egy 25 százalékos év/év inflációs adat. Ha ugyanis azt érzi az állampolgár, hogy ami egy éve 4 forint volt, az egy év múlva, vagyis ma már 5 forint, akkor mindenki elgondolkodik azon, hogy valamit érdemes kezdeni az elértéktelenedés ellen.

Hiszen természetesen 2-3 százalékos kamatszintnél is értelmetlen dolog, ha a nem lekötött egymillió forinton valaki elbukik 20-30 ezer forintot, de amikor már 16 százalékról van szó, akkor az „opportunity cost”, vagyis az elmaradt haszon már 160 ezer forint, és sokkal jobban kidomborodik, hogy mennyit veszít az értékéből a le nem kötött pénz.

A valuta is vonzó lett

Alighanem a forint hektikus elmúlt évi mozgásának is van köze ahhoz, hogy kevesebb, de legalábbis kisebb értékű készpénzállományt tart a lakosság. Ha a forint gyorsan libikókázik a 370 és a 430 forintos euró között, az több okból is valutavásárlást indukálhat.

Amikor éppen gyenge a forint, akkor inkább azért, mert a lakossági befektetők félnek az erőteljes elértéktelenedéstől, és a biztonság kedvéért a pénzük egy részét még rossz árfolyam mellett is devizára váltják. Amikor pedig a forint visszaerősödik, akkor biztos akadnak, akik jó alkalmat látnak, hogy beszálljanak az olcsóbb euróba, dollárba.

Ingatlan, arany

Ráadásul a mostani speciális helyzetben, sok, amúgy az infláció ellen védelmet jelentő eszköz is mintha leértékelődne a magyar infláció tükrében.

Kezdjük az ingatlannal! Az ingatlan jó értékőrző – tanuljuk meg már gyerekkorban, és a hosszabb idősorokat tekintve ez így is van. Ugyanakkor gondoljunk bele, egy olyan időszakban, amikor a recesszió fenyeget, amikor a lakáshitelek kamatszintje magasba szökött, az embereknek spórolniuk kell, az ingatlanok nem hozzák a 16 százalékos felértékelődést. Vagyis az inflációval szemben most az ingatlan nem véd meg, ismét csak a magyar államkötvények vonzereje világít.

Vagy nézzük az aranyat! Alighanem ez is remek menekülő instrumentumnak tűnik fel, de a speciális magyar helyzetben, amikor éppen a forint nem úgy értékelődik e, ahogyan azt az infláció indokolná, az arany drágulásának szintén a magyar állampapírpiaci hozamot, az említett 16 százalékot kellene megvernie.

Az árfolyam a kulcs

Ez ugye egy nagyon speciális helyzet, mert Magyarországon úgy nőnek az árak (év/év alapon 25 százalékkal), hogy a forint még le sem értékelődik. Ez ugye érdekes, hiszen ha az árfolyam nem változik, akkor a magyar 24 százalékos és az eurózónás 7 százalékos infláció különbsége azt jelenti, hogy Magyarországon zárkóznak fel az árszintek, sőt, sok esetben már a magyar árak meg is előzték a gazdagabb nyugati államok árszintjét.

Ameddig ez így marad (nagy hozamkülönbség, stabil árfolyamok), akkor nem igazán látszik, hogy milyen befektetés verhetné meg a hazai kínálatot. Más a helyzet, ha a forint gyengül, hiszen ha 16 százalékot hoz egy magyar papír, az eurós pedig 6 százalékot, de a forint 10 százalékkal le is értékelődik, akkor a két instrumentum vonzereje ugyanakkora.

És persze a digitalizáció

Végül a készpénzállomány relatív csökkenésében biztosan szerepet játszik a digitalizáció. Mindenki megtanulta a kártyás, vagy egyre inkább a mobilos fizetést, nincs annyi cash a tárcákban, hiába könyörögnek még sokan (taxisok, futárok, akár kisebb boltosok), hogy készpénzt kapjanak, mert az gyorsabban és költségkímélőbben megkapják, azért a pénzügyi kultúra nagyon elmozdult a modernebb világba.

De azért álljon itt ezzel kapcsolatban is egy figyelmeztetés. Attól, mert valami digitális, még nem biztos, hogy véd az infláció ellen. Vagyis az elmaradt haszon szempontjából készpénzt tartani, vagy 0 százalékon kamatozó magas folyószámla-egyenleget, egy és ugyanaz. Mindkettőt érdemes minimalizálni.

Bankok látra szóló betétállománya

Nagyon sokan tartják látra szóló betétben is pénzüket. Ennek a kamata még mindig egy százalék körül van. A kormány az állampapírba történő befektetést több intézkedéssel is előnyösség tette.

Nagy Márton az index-nek többek között azt mondta: minden banknak levelet kell küldenie ügyfeleinek, hogy mennyit bukott azon, hogy gyakorlatilag nem kamatozó betétben tartotta a pénzét és nem fektetett be állampapírba. Egymillió forintnál ez 100-150 ezer forint veszteséget is jelenthet.

A pénzintézeteknek a levelet október és december között ki kell küldeniük az ügyfeleknek. 

A Magyar Bankszövetségnek nem tetszik az, hogy az állam jelentős versenyelőnyhöz juttatja az állampapírpiacot. Szerintük a kormány kiszorítja a megtakarítási piacról a bankokat.