Mi várható a hitelpiacon? - Élénkülhet a lakáshitelek iránti kereslet? 

Egyértelműen lassul a hiteldinamika, mind a vállalati, mind a háztartási hitelszegmensben, ez azonban teljesen beleillik a nemzetközi trendekbe, hiszen Európa más országaiban is hasonló folyamatok zajlanak.

Előre tekintve a hitelpiac élénkülése várható, a bankok szerint a hitelkereslet szinte valamennyi szegmensben élénkülni fog, a következő félévben – fogalmazott Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a jegybank hitelezési folyamatokat bemutató sajtótájékoztatóján.

Bővülő hitelállomány, lassuló dinamika

A bankokkal szemben fennálló vállalati hitelállomány a második félévben, mintegy 158 milliárd forintban bővült. Ez dinamikájában 1,3 százalékos negyedéves bővülést jelent. Az idei első és második negyedéves bővülés dinamikája érdemben alacsonyabb volt a korábbi években látottaknál. Mindez az éves növekedési ütem csökkenésében is tetten érhető, így az éves növekedés 2023. júniusában 11 százalék volt a vállalatok banki hitelállományának tekintetében - ismertette a vállalati hitelállomány alakulását.

Hozzátette: Ezt a növekedési ütemet felfelé torzítják egyedi nagyügyletek, amelyek nélkül az éves növekedési ütem 6,4 százalékon alakulna.

Népszerűek a vállalati devizahitelek

Mint mondta, a vállalatok hitelállományának bővülését a második félévben elsősorban a nagyvállalati devizahitelek támogatják. Ezzel ellentétben 2020-ban és 2021-ben elsősorban a forint alapú vállalati hitelek határozták meg a növekedés ütemét, míg 2022-ben kiegyenlített volt a forint és deviza alapú hitelállomány növekedése, 2023 első félévében viszont a deviza alapú hitelállomány növekedésének volt köszönhető a vállalati hitelállomány bővülése.

A devizahitelek állománya így az idei első félévben 228 milliárd forinttal növekedett, míg a forint alapú hiteleké mintegy 70 milliárd forinttal mérséklődött.

Kiemelte: Alapvetően olyan vállalatok jutnak jelenleg devizahitelhez, amelyek rendelkeznek természetes fedezettséggel, tehát devizabevétellel bírnak, így a devizahitelek finanszírozási költségét fedezni képesek.

Beleillik a nemzetközi trendekbe

A vállalati hiteldinamika lassulása hazánkban teljesen beleillik a nemzetközi trendekbe – mutatott rá. Mind a kelet-közép-európai, mind pedig az eurózóna országaiban szignifikáns csökkenés látható az éves növekedési ütemben. Ezzel párhuzamosan a hitel/GDP arány is mérséklődött Magyarországon, ám ez az arány továbbra is a régió átlagának szintjén helyezkedik el – ismertette.

Új szerződések

A második negyedévben körülbelül 1000 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a nem pénzügyi vállalatok – részletezte a negyedéves adatokat. Ebben az időszakban támogatta a hitelfelvételt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, amelynek keretében az év első 6 hónapjában szerződött hitelek összege elérte a 750 milliárd forintot.

Az új hiteleken belül bővült a rövid lejáratú hitelek részesedése – tette hozzá.

A KKV-k közel 500 milliárd forint értékben szerződtek nem folyószámla jellegű hiteleket a második negyedévben, ami az előző év azonos időszakához képest 30 százalékos visszaesést jelent, ez viszont részben egy jelentős bázishatásnak tulajdonítható. Ezen belül a beruházási hitelek estek vissza jelentős mértékben, 73 százalékkal, míg a forgóeszköz hitelek esetében 30 százalékos élénkelést tapasztalhattunk. A támogatott hitelek részaránya a teljes vállalati szektorban 46 százalékon alakult, míg a KKV szegmensben 58 százalékot tett ki – sorolta.

Kamatok

Az egynapos betéti kamatok csökkenésével párhuzamosan egy mérséklődés látható a forint hitel kamatokban. Eközben az euróhitelek esetén az EKB monetáris szigorításának előrehaladtával párhuzamosan a hitelkamatokban is egy emelkedő tendencia volt megfigyelhető.

Hitelfeltételek

A hitelfeltételeken Magyarországon a bankok csupán 6 százaléka szigorított, míg az eurózónában ugyanez az arány 14 százalékon alakult. Vállalatméret szerint alapvetően nem differenciálnak a hazai bankok. A tőke és a likviditáshelyzet továbbra sem gátja a hitelezésnek.

Bővült a háztartási hitelállomány

A teljes bankokkal szembeni háztartási hitelállomány mintegy 98 milliárd forinttal bővült a második negyedévben. Ez érdemben elmarad a korábbi évek azonos időszakának bővülési ütemétől. Ennek hatására a hitelállomány éves növekedési üteme tovább mérséklődött és idén júniusban 3,1 százalékot tett ki. – fogalmazott Dancsik Bálint.

Nem csak magyarországi jelenség

Mint mondta, hasonlóan a vállalati hitelekhez, a háztartások esetében is kijelenthető, hogy az ismertetett dinamika beleillik a nemzetközi folyamatokba, hiszen a régiós országokban és az eurózónában is a bővülési dinamika csökkenését láthatjuk.

Továbbra is eltérést jelent a vállalati hitelállományhoz képest, hogy a háztartási hitelállomány esetében a hitel/GDP arány érdemben alulmúlja a régiós országok és az eurózóna értékét, így ebben a tekintetben van tér a növekedésre – húzta alá.

Új háztartási hitelek

Éves összevetésben az újonnan kihelyezett háztartási hitelek összege nagyságrendileg a felére esett vissza. Emögött termékekre bontva jelentős heterogenitás tapasztalható – mutatott rá.

A legnagyobb csökkenés a lakáscélú hitelek esetében mérhető. Éves alapon 67 százalékkal esett vissza a termék esetében a hitelszerződések volumene, ám ebben is szerepet játszik a magas előző évi bázis. A második félévre nézve azonban a bankok 69 százaléka a lakáscélú hitelek iránti kereslet élénkülésére számít.

A lakáshiteleken belül a használtlakás vásárlásához felvett hitelek aránya csökkent a legkisebb mértékben, éves szinten 49 százalékkal. A felújítási és egyéb céllal felvett hitelek összege több mint 70 százalékkal csökkent, valamint az új lakás vásárlására és az új lakás építésére felvett hitelek értéke is több mint 80 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Utóbbiak a támogatott hitelek kifutását tükrözik.

Hozzátette: A CSOK keretében leszerződött támogatási volumen is negyedik negyedéve csökkenést mutat. A Falusi CSOK részaránya továbbra is a legmagasabb, 47 százalék a vissza nem térítendő támogatásokon belül. Mindez azért fontos, mert a lakáshitelek egyharmada esetében CSOK támogatás mellé vették fel a háztartások a lakáshitelt, valamint a CSOK támogatott hitelek a kihelyezett lakáshitelek teljes összegének 18 százalékát tették ki a második negyévben.

A fogyasztási hitelek esetében csupán kisebb mértékű visszaesést láthatunk. A személyi hitelek 10 százalékkal csökkentek, a Babaváró hitelek terén viszont 52 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Utóbbiban szerepet játszott a tavaly év végi megnövekedett kereslet is, mivel a program esetleges lezárásától tartva a háztartások egy része előre hozta a hitel felvételét – ismertette a részletes adatokat az MNB főosztályvezetője.

A 2024. januárjától életbe lépő szabályozás hatására a Babaváró hitelek piacai jelentősen csökkenhet. A korábbi évek folyósításain belül a teljes volumen tekintetében a 30 év alatti nők aránya körülbelül 40 százalékot tett ki. Utóbbi alapján megközelítőleg 60 százalékkal csökkenhet a Babaváró hitelek felvételének volumene a jövőévtől. – közölte a várakozásaikat a jegybank főosztályvezetője.

Állampapír befektetést finanszíroznak a háztartások

Mindezekkel ellentétben érdemi, 63 százalékos élénkülés volt látható a szabadfelhasználású jelzáloghitelek körében. Ezen belül számottevően megnőtt a 40 millió forint feletti hitelösszegek súlya. A szabadfelhasználású jelzáloghitelek iránti kereslet élénkülése mögött egyértelműen a magasabb jövedelmű, vagyonosabb háztartások megjelenése áll. Ez megerősíti, hogy ezeknek a hiteleknek érdemi része állampapír befektetéseket finanszírozott. – tette hozzá.

Rámutatott azonban, hogy mindez a háztartási hitelek csupán szűk szegmensét jelenti. Az átlagos havi hitelkihelyezés ezen termék esetében mintegy 13 milliárd forintot tett ki a második negyedévben, tehát a teljes negyedévre vetítve ez nagységrendileg 38 milliárd forintnyi új szerződést jelent, ami a teljes háztartási hitelkihelyezés kevesebb mint 10 százalékát teszi ki.

Kamatkörnyezet

A lakáshitelkamatok esetében év eleje óta stagnálás figyelhető meg. A piaci alapú lakáshitelek átlagos kamata júniusban 8,8 százalékon alakultak. A támogatásokat is figyelembe véve az ügyfél által fizetendő kamat átlagosan 7,7 százalék volt.

Hitelfeltételek

Mind a lakáscélú, mind pedig a fogyasztási hitelek esetében a hitelfeltételek körében jelentős változás nem következett be. – hangsúlyozta. Előre tekintve a bankok szűk köre viszont a lakáscélú hitelek esetében szigorítást jelzett előre.