Miért remek a hangulat a tőzsdéken a háborús hangulat ellenére?

Szerdán – órákkal azután, hogy iráni rakétatámadás ért két, Irakban lévő amerikai katonai bázist – új zárócsúcson fejezték be a kereskedést az irányadó amerikai részvényindexek. A Teherán által indított rakétatámadás célja az volt, hogy megtorolja Kászim Szulejmáni iráni tábornok és kémfőnök Washington által végrehajtott likvidálását. Az iráni csapásméréseknek azonban nem volt amerikai áldozatuk, és az anyagi károk sem jelentősek. Ráadásul Donald Trump amerikai elnök szerda esti beszédében azzal nyugtatta a befektetőket, hogy Teherán kezd visszalépni, és szerinte nem lesz több megtorlás. Valóban, Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter ugyancsak befejezettnek nyilvánította az ellencsapásokat.

A békülékenyebb hangnem hatására a vezető tőzsdeindexek, így az S&P 500 (a legnagyobb tőzsdén jegyzett amerikai vállalatok indexe) 0,62, a Nasdaq Composite Index 0,90 és a Dow 0,63 százalékkal erősödött.

Piaci szakértők szerint azonban a visszatérő tőzsdei optimizmus nem csupán a viszály esetleges enyhülésének tudható be.

A MarketWatch az LPL Financial elemzése alapján. Már csak azért sem, mert azért nem biztos, hogy ezzel tényleg véget ért Irán részéről minden megtorlás. Az iráni Forradalmi Gárda vezetője csütörtökön is azzal fenyegetőzött, hogy ez még csak a kezdet, lesznek keményebb csapások is. 

Mit mutatnak a múltbéli sokkok?

Az LPL Financial szakértője több évtizedre – az 1941-es Pearl Harbor-i támadásig – visszamenőleg vizsgált meg húsz jelentős geopolitikai eseményt.

Arra jutott, hogy a sokkok idején ugyan átlagosan öt százalékkal zuhant az S&P 500, de általában 50 napon belül visszakapaszkodott az eredeti szintre.

Vegyük például John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolását 1963-ban: ez óriási traumát jelentett az amerikaiak számára, és a vezető tőzsdeindex egy nap alatt 2,8 százalékkal esett, de egyetlen napon belül vissza is erősödött. A legsúlyosabb következményekkel az 1941-es japán rajtaütés járt: a csendes-óceáni amerikai flotta Pearl Harbor-i támaszpontja elleni támadás hatására összességében közel 20 százalékkal zuhant az S&P 500, és csak 307 piaci napot követően állt vissza az eredeti szintre.

Jelentős, 16,9 százalékos tőzsdei esést idézett még elő Kuvait 1990-es iraki inváziója, valamint a 2001. szeptember 11-iki, USA elleni terrortámadás, amikor az S&P 500 összesen 11,6 százalékkal csökkent. E két esetben 189 illetve 31 nap múlva tért magához a piac. 

Külön érdekesség, hogy az amerikai szakértő a magyarok 1956-as októberi forradalmának hatását is megvizsgálta: a vezető tőzsdeindex összesen 0,8 százalékkal csökkent és négy kereskedési nap alatt állt helyre.

Amikor gyors eladási hullám jött

A geopolitikai megrázkódtatások tehát nem képesek tartósan lenyomni a részvény-árfolyamokat, de általában a rossz hírek nagyobb hatással vannak a befektetőkre mint a jók. A Ritholtz Wealth Management elemzője, Michael Batnick összegyűjtötte az elmúlt évtized azon aggasztó eseményeit, amikor a befektetők gyors eladásba kezdtek:

• ilyen volt például a Chrysler és a General Motors autógyárak 2009-es csődje,
• a BP olajipari óriáscég által okozott óriási olajszennyezés a Mexikói-öbölben 2010-ben,
• az amerikai kormány leállása 2013-ban, az Ebola vírussal kapcsolatos félelmek 2014 körül, a brexitet eredményező brit népszavazás 2016-ban, vagy
• a tavalyi évet fémjelző amerikai-kínai kereskedelmi háború.

Mint Batnick megjegyezte: a rossz hírek mindig nagyobb publicitást kapnak, és még sokkal több eseményt is bele vehetett volna a listájába. Amikor azonban a befektetőket vásárlásra ösztönző kedvező híreket igyekezett összegezni, sokkal nehezebb dolga volt. - írja a Marketwatch elemzése. Pedig a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság óta jelentősen javult a környezet, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az eltelt időszakban a részvényárfolyamok 495 százalékkal nőttek.

...és amikor maradt az optimizmus 

Az elemző a pozitív fejlemények közé sorolta a Trónok harca sorozat 2011-es indulását, az Instagram 2010-es megjelenését, a Facebook részvénykibocsátását 2012-ben, a 2015-ös, erős amerikai GDP-adatot, a munkanélküliségi ráta 5 százalék alá esését 2016-ban, illetve a legfrissebb hírként azt, hogy minden korábbinál jobban csökkent a rákban elhalálozó amerikaiak száma.