A privátbanki ügyfelek akár nagyot is kaszálhatnak a kamatadó törvényen

Csak a privátbanki ügyfelek éves százmilliárdokat nyerhetnek a drasztikus új kamatadó rendelet után. Abszurd, de a kamatjövedelmek megadóztatása akár a pénzügyi tudatosság felé vezető újabb fontos lépés lehet

Százmilliárdokban mérhető az a nagyságrend, amennyit csak a privátbanki és prémium ügyfelek nyerhetnek a kamatnyereségeket július 1-től terhelő 13 százalékos szocho bevezetése nyomán, amennyiben sikerül ezzel őket állampapír befektetés irányba terelni.

A kormány új intézkedése nem csupán az infláció káros hatásait ellensúlyozza valamennyire, de a pénzügyi tudatosság felé vezető úton is egy újabb fontos lépést jelenthet - véli Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.

Havonta 30-40 milliárd forintot, azaz éves szinten mintegy 500 milliárdot nem nyertek meg a prémium és private banking besorolású ügyfelek azon, hogy nem fektették pénzüket állampapírba, hanem kvázi készpénzként bántak vele, azaz például egyszerűen a valamelyik bankszámlájukon parkoltatták. Ennek a korszaknak most vége szakadhat

- hívja fel a figyelmet a Blochamps Capital pénzügyi monitoring és business intelligence cég legfrissebb elemzése.

A kormány nemrg tette közzé azt a rendeletet, amelynek értelmében 2023. július 1. után a veszélyhelyzet ideje alatt a magánszemélyeknek 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük a kamatjövedelemnek számító összegek után.

Ezt a terhet a 15 százalékos kamatadón felül kell leróni. A szabály nem vonatkozik az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelemre és a magyar - egyébként eddig is adómentes - állampapírok hozamára. A bankoknak emellett kötelezően reklámozni is kell az állampapírokon elérhető hozamokat.

Mindez azt is jelenti, hogy csak a privátbanki ügyfelek részére, akik eddig is az adómentességet biztosító TBSZ számlán tartották megtakarításaik nagyobb részét, így őket az extra adó önmagában nem terhelné, viszont alkalmas arra, hogy kimozdítsa, elgondolkodtassa őket. Ez éves szinten százmilliárdos nyereséget jelenthet számukra.

Tulajdonképpen elképesztő reálveszteség jelentkezik hónapok óta a lakosságnál és a vállalatoknál, mégis oly pazarlóan kezelik megtakarításaikat. Azaz az intézkedéseknek pénzügyi tudatosságot növelő szerepe lehet.

- Remélhetőleg a legtöbben tartós befektetési számla (tbsz) vagy nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) nyitásával párhuzamosan vásárolnak majd belőlük, így további adókedvezményekre is szert tehetnek egyéb portfólió elemeiken - mondja Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.

Meglepő egyébként - teszi hozzá -, hogy bár statisztikai értelemben a privátbanki és prémium ügyfelek alkotják a hazai megtakarítási piramis csúcsát, pénzügyi tudatosság tekintetében korántsem mindig erről tanúskodnak a számok. 

A Blochamps Magyarországon első alkalommal elkészített Prémium és Affluens Ügyfélszegmens Kutatásából például kiderül az is, hogy míg a privátbanki ügyfelek portfólióján belül tavaly 26 % volt a rövid távú betétek és a számlapénz aránya, az affluens szegmensben ugyanez 35 %, a prémium státuszú megtakarítók esetében pedig 40% volt. Ez minimum 15-20% puffert jelent, melynek inkább lenne befektetési alapokban részvényekben vagy állampapírban a helye. Állampapírt befektetési állományába a prémium és a privátbanki ügyfelek közül minden negyedik ember választott, az affluens besorolásúak közül pedig mindössze 20%.

Magyarországon a privátbanki ügyfélszámlák száma 2022-ben lényegében megegyezett a 2010-essel, ám a teljes kezelt vagyon több mint háromszorosára, 2349 milliárdról 7300 milliárd forint fölé nőtt. Közben viszont a befektetési eszközök egymáshoz viszonyított aránya lényegében nem változott.

Azaz továbbra is óriási a folyószámlapénz és készpénztúlsúly, holott közismert befektetési aranyszabály, hogy portfóliónként legfeljebb egyötöd-egynegyednyi folyószámlapénz tartása volna indokolt.

Nem hallgatható el, hogy a megtakarítási piac társadalmi egésze szempontjából viszont kifejezetten káros hatásai lehetnek a szocho bevezetésének. S közben az is kérdéses, hogy a felső vagyoni körből most mennyien lesznek hajlandóak szabad likviditásukat befektetési jegyek helyett inkább állampapírba fektetni, ha eddig nem tették, igaz a befektetési alapok értékesítési lehetőségeit ez az intézkedés közben megnehezítette.

Összességében a különböző megtakarítást, öngondoskodást szolgáló piac szempontjából ezeknek az eszközosztályoknak a szabályozásába beavatkozás egyértelműen a tartós bizalmat kikezdeni alkalmas fejlemény.

Százezrek megtakarítása és otthona mehet a lecsóba

Holott éppen a felső négy vagyoni centilis szegmense az, amelynek tagjai még 21,5 %-os infláció és 33 %-os élelmiszer-infláció mellett is segíthetnék az állampapír vásárláson keresztül az államháztartás finanszírozását. De nem csak ez a tény mutat rá, hogy lassan a társadalom 9,5 tizede kerül ki hosszú távon a megtakarítói körből.

A megtakarítási, illetve hitelfelvételi statisztikák szerint az elmúlt 12 hónapban és a következő minimum egy évben gyakorlatilag 9 vagyondecilis megtakarításai és pénzügyi tartalékai foszlanak kis túlzással semmivé.

A hitelfelvételi statisztikák ráadásul azt a megdöbbentő tényt mutatják, hogy mostanra a szabad felhasználású hitelek negyedéves állománya meghaladta a kötött felhasználásúakét, ami arra enged következtetni, hogy az anyagi nehézségekkel és a bevételeiket meghaladó kiadásokkal küzdő családok elkezdték az elmúlt egy évben például a lakóingatlanaikat hitelekkel terhelni, s szabad felhasználású kölcsönökből fedezni kiadásaikat.

Ez a tendencia azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ilyen mértékű infláció mellett, -pláne egy esetleges állásvesztés esetén- a háztartások anyagi helyzete teljesen megbillen, és miközben az ingatlanpiac is megfagyott, több százezer lakás, ház kerül majd eladósorba - olvasható a közleményben.