Új ingatlan áremelkedés jön: a nyugdíjpénztárakból is több százmlliárd forint áramlik a piacra
PénzügyÁtlagosan kétmillió forint fejenként az ökéntes nyugdíjpénztári egyenleg, de ez nagyon egyenetlenül oszlik meg, így az MNB előrejelzése szerint több száz milliárd forint is áramolhat jövőre az ingatlanpiacra.. Ehhez jön még a felszabaduló állampapírokból ingatlanbefektetésre szánt vagyon. Mindez felhajtja az ingatlanárakat, és csökkenti a lakáshoz jutás lehetőségét - hangzott el az MNB mai sajtótájékoztatóján.
A hazai állampapírpiacról mintegy 3000 milliárd forint szabadul fel jövőre, ennek egy része áramolhat az ingatlanpiacra, nagyobb beruházásokra, emellett az önkéntes nyugdíjpénztárakból akár több százmilliárd forint áramolhat az ingatlanpiacra. Mindez az ingatlanok áremelkedéséhez vezet, nehezítheti a lakáshoz jutást a jegybank elemzői szerint.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakban az átlagos egyenleg 2 millió forint/fő, ez azonban nagyon egyenetlenül oszlik meg, ezért is várható, hogy jelentős tőke áramolhat az ingatlanpiacra - derül ki az MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentéséből.
A banki hitelezésében kettősség látható: a lakossági hitelezés szárnyal, idén 9 százalékkal emelkedhet, de a vállalati hitelezés csak 3,7 százalékkal nőtt, amit ezt főleg a nagyvállalatok húzták, a kkv-szektor hitelfelvétele minimlálisan visszaesett.A vállalatok - az alacsony beruházás, és kapacitásbővítés miatt - rekordmagas likvid eszközökkel rendelkeznek, a régióban kimagasló a szint. A Demján Sándor programnak pozitív hatása lesz, másrészt a vállalatok egy része a megtakarításokból is finanszírozza majd az új beruházásokat.
Stabil a bankrendszer
A hazai bankrendszer stabilitását és sokkellenálló-képességét a kiugróan magas jövedelmezőség, a bőséges likviditás, a megfelelő tőkeellátottság és a hitelportfóliók jó minősége is erősíti.
A sajáttőke-arányos megtérülést volatilis és egyedi tételek is támogatták, az ezek kiszűrésével számított jövedelmezőség 2023 végén elérhette csúcspontját. A globális trendekkel összhangban a hazai kereskedelmiingatlan-hitelezéssel kapcsolatos kockázatok továbbra is kiemelt figyelmet érdemelnek.
A hitelpiacot kettősség jellemzi: a háztartási hitelezés jelentősen élénkült, a vállalati hiteldinamika azonban a bizonytalan makrogazdasági környezetben visszafogott hitelkereslet miatt tovább lassult az év folyamán.
A bankrendszer hitelezési kapacitásai bőségesek, hitelkínálati korlátok nem azonosíthatók. A szektor a vártnál kedvezőtlenebb gazdasági környezetben is stabil maradna.
A hazai bankszektor 2024 első félévében historikusan magas, 934 milliárd forintos adózott eredményt ért el, melyet részben volatilis és egyedi tételek támogattak.A jegybankkal szembeni nettó kamateredmény érdemi csökkenésével párhuzamosan emelkedett az egyéb szektorokkal szembeni kamatjövedelem.
A szektor sajáttőke-arányos megtérülése (RoE) 2024. első félév végén 26 százalékot tett ki, a volatilis és egyedi tételek kiszűrésével számolt RoE viszont 2023 végén elérhette csúcspontját. 2024 egészére vonatkozóan továbbra is magas, de csökkenő szűrt jövedelmezőségre számítunk.
A bankrendszer likviditási és finanszírozási pozíciója továbbra is robusztus: az operatív likviditási tartalék meghaladta a 20 ezer milliárd forintot október végén, ami a magánszektor betétállományának 70 százalékának felel meg.A szektorszintű konszolidált tőkemegfelelési mutató június végén is historikus csúcsa közelében, 20 százalék körül tartózkodott, közel 2 ezer milliárd forint szabad tőke mellett.
Alacsony a kockázatos hitelek aránya
A stresszteszt eredményei alapján a hazai hitelintézeti szektor egy súlyos sokk bekövetkezése esetén is teljesítené a likviditási- és a tőkemegfelelésre vonatkozó szabályozói követelményeket, vagyis egy, a vártnál kedvezőtlenebb környezetben is stabil maradna.
A nemteljesítő hitelek aránya mind a vállalati, mind a háztartási szegmensben historikusan alacsony: előbbiben 3,8 százalékon stagnált, utóbbiban pedig 2,3 százalékra csökkent 2024 első felében.A vállalati hitelportfólió minőségére a kereskedelmi ingatlanok piacán látható leértékelődés jelenthet kockázatot a banki fedezetértékeken keresztül. Az ebből fakadó kockázatokat enyhíti, hogy a kereskedelmiingatlan-piac elérhette ciklikus mélypontját.
A hazai hitelezési folyamatokat továbbra is kettősség jellemzi. A hitelintézeti szektor vállalati hitelállományának éves bővülése – illeszkedve a régiós tendenciákhoz – tovább lassult 2024 első felében, így a teljes vállalati szektorban 3,7 százalékot, a kkv-szegmensben pedig 0,7 százalékot tett ki.A visszafogott vállalati hitelezés elsősorban a keresleti tényezők elégtelenségéből ered, a kínálati kondíciók ösztönzőleg hatnak.
A támogatott programok szűkebb kínálata, a beruházási hitelkereslet élénkülésének elmaradása és a magas likvideszköz-állomány figyelembevételével a vállalati hitelállomány 3 százalékkal bővülhet 2024-ben.
A háztartási hitelpiacon élénkülés volt megfigyelhető 2024 első felében: a hitelállomány a régiós átlagot meghaladva, éves összevetésben 6 százalékkal bővült. A javuló makrogazdasági fundamentumok, az átalakított családtámogatások és a csökkenő hosszú hozamok miatt a háztartási hitelállomány 9 százalékkal bővülhet idén.
A lakáshitelezés markánsan élénkült a félév során, ami a lakáspiaci aktivitásra is hatást gyakorolt: az adásvételek száma harmadával emelkedett éves összevetésben, és ezen belül érdemben nőtt a hitel segítségével lakást vásárlók aránya is.
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokból, valamint a lakossági állampapírok kamataiból és lejárataiból jelentős források áramolhatnak a lakáspiacra 2025 folyamán, tovább élénkítve a keresletet.
Az új piaci lakáshitelezés 0 százalékpont körüli kamatfelár mellett valósult meg a félév során.A felár ilyen alacsony szintje a banki profitabilitás szempontjából nem fenntartható, és a forrásköltségen történő árazás tartós gyakorlattá válása pénzügyi stabilitási kockázatot jelent, mivel a marzsok így nem fedezik a hitelkockázati és működési költségeket.
