Állampapír helyett jövőre mibe tesszük a pénzünket? Erről is beszéltünk a BAMOSZ főtitkárával

A kormány jövő évben gyakorlatilag feltörhetővé teszi a nyugdíjpénztári megtakarításokat, amelyeket ingatlancélokra is lehet majd költeni. Mire számítanak, mi lesz ennek a következménye?

Az utóbbi időben repkedtek a becslések arról, hogy emiatt hány százmilliárd forint fog kikerülni a pénztárakból, de egyelőre biztosat nem tudunk.

A pénztári tagok többségének alig van előre félrerakott nyugdíj-pénze. Vannak persze, akiknek 8-10 millió forintjuk is van a pénztárakban, de hogy ők pontosan mit fognak tenni ebben a helyzetben azt nehéz megjósolni. Sok múlik az egyéni stratégiákon.

Nekünk elsősorban az problémánk, hogy nem látni mi jót tesz közép- vagy hosszútávon a magyar gazdasággal a nyugdíj-megtakarítások lakáspiaci felhasználása.

Rövidtávon nyilván élénkülhet a fogyasztás és nőhetnek jövőre az áfa-bevételek, de cserébe nagyon fog hiányozni ez a pénz, amikor a tagok öregségi ellátását kéne kipótolni.

További fontos szempont, hogy a nyugdíjpénztárak jelentik gyakorlatilag az egyetlen intézményi megtakarítási formát, ami valóban hosszú távú befektetéseket eszközölhet, ezért kiemelkedő szerepet kellene játszaniuk a részvénybefektetések növelésében, ezen belül különösen a hazai tőzsdei vállalatok finanszírozásában, elősegítendő, hogy minél több sikeres középvállalat legyen képes tovább növekedni.

Hogy látja: veszélyben lehet a nyugdíjpénztárak jövője?

Jelenleg is marginális a szerepük, a GDP 2,5%-át teszi ki a vagyonuk, más európai országokban ez jellemzően 10-20% körül van. Amennyiben az új intézkedések jelentős kiáramlást idéznek elő, tovább fognak marginalizálódni, szerintünk nem ez lenne a jó irány.

A várakozások szerint jövőre a Prémium Magyar Állampapírokból sokan kivehetik a pénzüket. Hová fognak vándorolni ezeket az összegek?

A pillanatnyi kínálattól rengeteg fog függni. A múltban is ezt láttuk. Amíg nagyon szépen lehetett velük keresni, addig  a lakossági befektetők döntő része kötvényalapokba rakta a pénzét. Ám, ahogy kisimultak az ott elérhető hozamok, a befektetők már keresték az eggyel kockázatosabb, de magasabb hozammal kecsegtető alternatívákat.

Emiatt az abszolút hozamú és a vegyes alapok kezdtek el pörögni.

Még az is lehet, hogy az Államadósság Kezelő Központ nem is várja meg, hogy az emberek kivigyék a pénzüket az állampapírpiacról és még előtte valamiféle kecsegtető, új konstrukcióval állnak elő.

Az, hogy a részvényektől ennyire tart a lakosság, az helyi specifikum, vagy máshol is ez a jellemző?

Ez inkább regionális specifikum. Még egy német kisbefektető se számít tipikus részvényalap-vásárlónak.

Az év elején a várakozások arról szóltak, hogy idén beindulhat a fogyasztás a reálbér-növekedés miatt. Ám a fogyasztás nem igazán pörgött fel, feltehetően azért sem, mert a lakosság inkább takarékoskodik. Ezt a sejtést visszaigazolják a számok?

Természetesen. Az infláció eléggé elértéktelenítette a megtakarításokat, ezért a tartalékaikat most töltik fel az emberek. A lakossági megtakarítások most állnak vissza a helyükre.

Innentől lehet talán már jobban várni, hogy beindul a fogyasztás is. De ez nyilván attól is függ, hogy a geopolitikai helyzetet és a kilátásokat mennyire érzi majd stabilnak a lakosság.

Az ingatlanalapok egyébként hogyan teljesítettek az idén?

A hazai befektetési alapokon belül mindig is kiemelkedő szerepük volt az ingatlanalapoknak, arányuk jellemzően meghaladta a 20%-ot, ami a legmagasabbnak számított Európában. A hozamokkal nincs probléma és kereslet is van irántuk. A probléma csak annyi, hogy egy MNB ajánlás miatt jelenleg bizonyos limit fölött csak 180 napos visszaváltási sorozatú ingatlan befektetési jegyeket lehet eladni,

ezek pedig minimálisan fogynak.

Nem túl szerencsés ez a megoldás.