Újabb kockázatok a forint előtt az MNB kamatdöntése után
PénzügyA Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai kamatdöntő ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően újabb 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette az alapkamatot. A monetáris lazításra lehetőséget adott, hogy az éves infláció 2 százalék közelébe lassult. A nemzetközi fizetések és devizapiaci megoldások szakértője, az AKCENTA elemzői szerint ezzel a forint számára lezárulhat az eddigi nyugodtabb időszak. A jegybank ugyanis úgy kezdte meg a további kamatcsökkentéseket, hogy az év második felében ismét erősödhetnek az inflációs kockázatok.
A devizapiac a kamatdöntésre alig reagált, mivel a lépést a befektetők már beárazták. A következő hónapokban a forint szempontjából sokkal fontosabb lesz a költségvetési politika alakulása és a kamatelőny fokozatos csökkenése, amely eddig érdemben támogatta a magyar fizetőeszközt.
A 2026-os költségvetés végleges szerkezete várhatóan csak a nyár végére válik ismertté. A kormány ekkor nyújtja be az átdolgozott költségvetési javaslatot, emiatt egyelőre nem látható, milyen mértékű kiadáscsökkentésre lehet számítani.
Az azonban már most valószínű, hogy az államháztartási hiány idén jelentősen meghaladja az Európai Unió által elvárt 3 százalékos szintet. A jelenlegi előrejelzések 6 százalék körüli GDP-arányos hiánnyal számolnak.
A piac jelenleg két, egymással ellentétes irányú folyamatot áraz be. A jegybank az infláció lassulására reagálva csökkenti a kamatokat. Eközben továbbra is jelentős a költségvetési hiány, amely a következő negyedévekben ismét erősítheti a keresleti és inflációs nyomást. Ez szűkítheti a jegybank mozgásterét és korlátozhatja a további kamatcsökkentések lehetőségét
– mondta Eduard Kusala, az AKCENTA CZ magyarországi piacért felelős kereskedelmi igazgatója.
Törékeny a 360-as euróárfolyam
A forint az elmúlt hetekben 360–363 forint közötti euróárfolyamon stabilizálódott. Kusala szerint ez a szint viszont sérülékeny.
Az MNB kamatcsökkentése fokozatosan szűkíti a kamatkülönbözetet az euróval és a régiós devizákkal szemben. Ezzel a forint elveszítheti azt az előnyt, amely eddig részben ellensúlyozta a magyar gazdaság magasabb kockázati megítélését.
Az alacsonyabb kamatszint a külső sokkokra is érzékenyebbé teheti a magyar fizetőeszközt. Magyarország energiaimport-függősége továbbra is magas.
A Közel-Keleten fennálló geopolitikai feszültségek, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság vagy az olajár emelkedése gyorsan ronthatja a külkereskedelmi egyensúlyt.
Az aratási időszak hagyományosan szintén növeli az üzemanyag iránti keresletet.
Így változhat a forint árfolyama
A megváltozott makrogazdasági környezet aktív árfolyamkockázat-kezelést követel az importőröktől és az exportőröktől is. Az elmúlt hónapokban sok vállalat a 360 forint körüli euróárfolyamot már tartós egyensúlyi szintnek tekintette. Az AKCENTA szerint erre a következő hónapokban egyre kevésbé érdemes építeni.
Az importőrök számára a jelenlegi árfolyam kedvező lehetőséget kínál a devizakockázat fedezésére.
A kamatcsökkentés mérsékli a határidős devizaügyletek költségét is, ezért érdemes lehet már most rögzíteni az őszi és év végi beszerzések árfolyamát.
Az exportőrök helyzete eltérő. Az első félév erősebb forintja csökkentette az árréseket. Viszont a csökkenő kamatelőny és a költségvetési kockázatok miatt az év második felében ismét gyengülhet a forint. Az euró árfolyama visszatérhet a 365–370 forintos sávba.
Ennek megfelelően azt javasolják az exportőröknek, hogy euróbevételeiket több részletben váltsák át, kihasználva az esetleges kedvezőbb árfolyamokat.
„A következő hónapokban a forint árfolyamát már nem kizárólag a jegybanki politika alakítja. Egyre nagyobb szerepet kap a költségvetési pálya hitelessége és a nemzetközi befektetői hangulat. Ezek együtt határozhatják meg, hogy mennyire marad stabil a magyar fizetőeszköz" – zárta értékelését Eduard Kusala.
