Zártkörű tőkepiaci tranzakciók elősegítése – a hazai piackutatás tanulságai

Lengyel Judit cikksorozatának első részében bemutatta a private placement platform (PPP) alapvető fogalmait és tulajdonságait, a célcsoportok motivációit, ezen szolgáltatások jogi kereteit és előnyeit is. A második rész azt járta körbe, milyen nemzetközi trendekbe simul bele a BÉT a zártkörű tranzakciókat támogató törekvéseivel, és egyáltalán, mi keresnivalója lehet egy tőzsdének ebben a piaci szegmensben.

A mostani utolsó rész - amely teljes egészében a BÉT honlapján érhető el - pedig összegezi a BÉT által folytatott kiterjedt hazai piackutatás tanulságait:

• A zártkörű tőkeági tranzakciók mely szegmenseiben tapasztalhatók piaci kudarcok;
• Mely célcsoportoknak van a legnagyobb szükségük egy semleges közvetítő segítségére;
• Milyen típusú szolgáltatásoknak lenne a legnagyobb hozzáadott értéke a hazai piacon.

Végül, a piackutatás tanulságaira alapozva igyekszik a cikk levonni a BÉT számára a konzekvenciákat: milyen célcsoportokat célszerű megszólítania, milyen szolgáltatásokban érdemes gondolkodnia a zártkörű tőkeági tranzakciók területén.

Lengyel Judit, a BÉT elemzője (Fotó: BÉT)

Piackutatás és visszajelzések

2018 és 2019 folyamán a BÉT összesen 26 interjút készített, melynek során igyekezett a piac összes fő releváns szereplőcsoportját megszólítani:

• Kibocsátókat: különböző méretű, életszakaszban lévő és szektorbesorolású kkv-kat, amelyek nyitottak a tőkepiaci finanszírozás valamely formájára;
• Befektetőket: kockázati tőkéseket, ilyen alapok kezelőit, angyalbefektetőket;
• Tanácsadókat, közvetítőket, mentorokat, akik ezt a szektort segítik;
• Ernyőszervezeteket, amelyek valamelyik szereplőcsoportot fogják össze, képviselik. 

Kibocsátói visszajelzések

Egy BÉT által szervezett „pre-IPO” közösséget a legtöbb válaszadó cég vonzónak talált, látják létjogosultságát, és szívesen csatlakoznának is hozzá. A cégek többnyire egy prémium jellegű klubot tudnának elképzelni.

A közösségépítő erő meglátásuk szerint önmagában is érték; emellett remek lehetőséget biztosít a szereplők (cégek) közti tudástranszferre, elképzeléseik, terveik validáltatására.

A networking események során a vállalatok befektetőt, tanácsadót, üzleti partnereket szerezhetnek, versenyeztethetnek – például megismerhetnének kisebb hazai tanácsadókat is.

A kibocsátók megerősítették a BÉT előzetes elképzelését, hogy a tőzsde központi szerepe, semleges pozíciója, reputációja, hiteles imidzse jelentős hozzáadott értéket képviselne.

Javaslatuk szerint a BÉT minél korábbi fázisban lépjen kapcsolatba a céggel, például oktatáson keresztül; nyújtson nekik egy teljes „roadmap”-et, amely segíti őket a tőkepiaccal való első találkozástól a nyilvánossá válásig.

Voltak azonban olyanok is, akik ezt nem tudnák megtenni, akiknek jelenleg gondot okoznak a releváns pénzügyi befektetők, különösen a vagyonos magánszemélyek (HNWI-k) elérése. Ezért úgy gondolják, ha csatlakozhatnának egy BÉT által létrehozott közösséghez, az a jövőben megkönnyítené a dolgukat. Vonzó aspektusa lehetne egy BÉT nyújtotta szolgáltatásnak az is, hogy – a nyilvános piacaihoz hasonlóan – hozzásegítheti a cégeket egy porlasztott tulajdonosi szerkezet kialakításához.

Az alábbi vállalati szegmensekben nehezebb a tőkéhez jutás, kevésbé hatékony a piac:

• A megkérdezett cégek szerint leginkább a pre-IPO szakaszban segíthetné a BÉT a tőkéhez jutást, például az Xtendre lépés előtti zártkörű tőkebevonás támogatásában.
• A másik segítségre szoruló kibocsátói szegmens az érettebb hazai középvállalatok és családi vállalkozások, különösen a generációváltó cégek és a vidéki, a befektetőkeresésben gyakran kevésbé tapasztalt, a fővárosi körforgásba kevésbé integrált vállalkozások.

A BÉT által nyújtandó szolgáltatások jellegét, spektrumát tekintve a kibocsátók egyértelműen az offline funkciókra tették le a voksukat: meglátásuk szerint az informális csatornáknak, a személyes kapcsolati hálóknak van elsődleges szerepe a magyar piacon, így az ezt támogató eszközöket helyezze előtérbe a BÉT: a közösségépítést, a networking eseményeket, a személyes találkozók lehetőségének a támogatását, és a különböző oktatási, tapasztalatcserét elősegítő fórumokat.

Kiemelten fontosnak találták a válaszadók a BÉT oktatási tevékenységét.

Az ELITE Programról az abban résztvevők igen pozitívan nyilatkoztak, elsősorban szemléletformáló erejét kiemelve. Számos cég fejezte ki ugyanakkor véleményét, hogy szükség lenne egy teljesen hazai oktatási programra is, amely magyar nyelven és helyszíneken adna át kifejezetten a hazai piacra szabott tudást. Egy ilyen oktatási program egyik fő fókusza az lehetne, hogy felkészítse a cégeket a pénzügyi befektetők fogadására, bevonzására. 

 Befektetők, befektetési szolgáltatók, tanácsadók, közvetítők, mentorok, ernyőszervezetek

A BÉT központi, semleges pozícióját erős pozitívumként értékelték ezen szereplők is: ez szerintük az ökoszisztéma-építő funkció kibontakozását és a konkrét zártkörű tranzakciók támogatását is segíti. 

A kibocsátói célcsoportok tekintetében a válaszokból az szűrhető le, hogy a BÉT-nek kétszintű megközelítést célszerű alkalmaznia: érdemes a kkv-k minél szélesebb rétegét befogadnia, ugyanakkor jelöljön ki pontos fókusz(oka)t mind erőforrásai, mind kommunikációja szempontjából. 

Az alábbi területeken viszont látnák a BÉT hozzáadott értékét:

• A legtöbb válaszadó a legkomolyabb piaci kudarcokat a hagyományos (elsősorban vidéki) kkv-k, különösen a generációváltás előtt álló cégek szegmensében, illetve a kisebb zártkörű tranzakciókban látta, a BÉT tehát ezen a csoporton segíthetne a legtöbbet. 
• A növekedési kkv-k tőkebevonásának támogatása is életszerű fókusz lehetne.

Ami a befektető oldali célcsoportokat illeti, az alábbi javaslatok hangzottak el visszatérően:

• A megkérdezett piaci szereplők rendszerint a vagyonos magánbefektetőket (HNWI-k) említették, mint olyan célcsoportot, akiknek a zártkörű tőkepiacra való becsatornázása a legnagyobb hozzáadott értékkel bírna. 
• A többi célcsoporttól eltérően a kockázatitőke-befektetőknek – profilól függően – elsősorban egy online platformjellegű szolgáltatás lehetne vonzó. A JEREMIE-alapok (2021-23-ban tömegesen várható) exitjéhez egy BÉT PPP kontrollált és átlátható csatornát biztosíthatna.

A kibocsátói és befektetői célcsoportokon túl a BÉT az egyéb szereplőkre vonatkozóan is kikérte az interjúalanyok véleményét. A válaszok arról tanúskodtak, hogy a kisebb tanácsadóknak, közvetítőknek a BÉT szolgáltatása fontos megjelenési, érvényesülési terep lehetne.

A BÉT által nyújtandó szolgáltatások, betöltendő funkciók tekintetében ezen szereplőcsoportok véleménye legnagyobbrészt egybecsengett a kibocsátókéival, vagyis:

• Igazi erőssége a hazai piacon a közösségépítésnek, személyes találkozóknak van.
• Informatikai oldalon rövid távon elegendő lenne egy online adatbázis.

Interjúalanyainkat megkérdeztük arról is, saját magukat milyen szerepben tudnák elképzelni a BÉT szolgáltatásában, közösségében:

• Magán- illetve angyalbefektetőként is tevékenykedő interjúalanyaink az erősebb (ár)versenyt, bizonyos fokú transzparenciát és a hatékonyabb tranzakciós folyamatot értékelnék a platformon.
• Kockázatitőke-befektetők, VC alapok szindikált befektetések vezetőiként kisebbségi magánbefektetőket keresnének maguk mellé (pl. többedik körös befektetéseikhez), illetve exitre használnák a BÉT platformját.
• A közvetítők is a magánbefektetők, HNWI-k könnyebb elérését értékelnék – könnyebben tudnának porlasztott tulajdonosi szerkezetet, szindikátusokat létrehozni.
• Az angyalhálózatok, vállalkozókat tömörítő szervezetek beterelhetnék a tagjaikat a BÉT által létrehozott közösségbe, és a pitching event-eket követő, zártkörű tranzakciót előmozdító moderálásban is számítanának a BÉT-re.

 Tanulságok a BÉT számára

• Volna igény olyan szolgáltatásra, melynek keretében egy központi szereplő összefogja a zártkörű piac szereplőit.
• A vállalatok és a befektetők közötti közvetlen kommunikáció hiánya a legnagyobb hiányosság jelenleg a piacon. 
• A magyar piac egyértelműen a hagyományos, offline, személyes szolgáltatásokra, kommunikációs csatornákra nyitottabb a zártkörű tranzakciók területén is.
• A legnagyobb hozzáadott értéke egy, a BÉT által útjára indítandó megoldásnak a tőzsde semleges pozíciója, jó reputációja
• Inkább az érettebb hazai középvállalatok és családi vállalkozások legyenek a fókuszban vállalati oldalon.
• A piacszervezéshez elsősorban bizalmat kell építeni az érintett szereplők körében.
• Ezt nagyban elősegítené valamilyen szűrés, minőségbiztosítás mind vállalati, mind befektetői oldalon.
• A BÉT-nek olyan oktatási programokat kellene kialakítania, melyek a tőkepiaci jelenlétre még nem felkészült cégtulajdonosoknak és menedzsereknek nyújtanak magyar nyelvű, hazai oktatást annak érdekében, hogy nyitottá váljanak külső befektető bevonására; ez kapcsolódhat akár a generációváltás problémájának megoldásához is. Ilyen oktatási programok növelnék a hazai zártkörű piac méretét.

Ezek alapján pedig a BÉT az alábbi elvek mentén látja gyümölcsözőnek a zártkörű tranzakciók támogatását:

• A BÉT által kialakítandó szolgáltatás kialakításának és működtetésének célja elsősorban a piac- és ökoszisztéma-építés, a hazai tőkepiaci lefedettség és ismertség növelése értéksemleges, jó reputációval bíró központi szereplőként. 
• A BÉT 2016 óta szolgáltatások egész skáláját indította el a tőkepiacra készülő kkv-k támogatása érdekében. E roadmap legújabb eleme lett a BÉT Xmatch, amely a kibocsátók zártkörű finanszírozási igényét segít kielégíteni.
• Konkrétabban a BÉT szerepe elsősorban a befektetők és vállalatok közvetlen összekötése, bemutatása, bizalomépítés lenne.
• Kezdetben a klasszikus, offline eszközökre érdemes fókuszálni: személyes kapcsolatépítésre és közvetítésre, networking eseményekre, közösségépítésre. A 2020 tavaszán a koronavírus-járvány miatt előállt új helyzet ezt a törekvést természetesen ideiglenesen felülírja. Ennek fényében a
  BÉT Xmatch is keresi az alternatív lehetőségeket a közösségépítésre, mint amilyenek a videóhívások vagy az online konferenciák.
• Az új BÉT-szolgáltatás egy hosszú távú, folyamatos termékfejlesztést jelent a piaci visszajelzések függvényében. A későbbiekben tehát fokozatosan behozhatók online eszközök is.
• A célcsoportokat mindkét oldalon egyrészt inkluzívan érdemes definiálni, vagyis – bizonyos minimálkövetelmények teljesítése esetén – befogadni minden érdeklődőt. Másrészt a kibocsátói oldalon az alábbi két vállalati kört látjuk a releváns célcsoportnak, ahová az erőfeszítések eredményesen fókuszálhatók:
  • Rövid távon a már konkrétan a BÉT Xtendre készülő kibocsátók nyilvános piacra lépést megelőző zártkörű tranzakcióját hatékonyan tudja támogatni a BÉT.
  • Az érettebb hazai középvállalatok és családi vállalkozások felkarolása hosszabb távú és komplexebb feladat, de nagy hozzáadott értékkel kecsegtet nemzetgazdasági szinten is. 
  • A célcsoportok finomhangolását – a tevékenységpalettához hasonlóan – dinamikusan, a piaci tapasztalatok és visszajelzések fényében folyamatosan célszerű végezni.
• Ahogy a fentiekből is következik, az offline közösségépítés mellett tehát az edukációs funkciót, oktatási programok kidolgozását és beindítását érdemes még priorizálnia a BÉT-nek.

A tőzsde a fenti irányok mentén indította el BÉT Xmatch nevű szolgáltatását 2019-ben.

A cikk szerzője a BÉT kibocsátói igazgatóságának elemzője