Ennek a szolgáltatásnak első eleme egy exkluzív, zártkörű rendezvény volt, amelynek keretében a hazai feltörekvő vállalatok és potenciális befektetők egymásra találhatnak, kapcsolatot és bizalmat építhetnek. A résztvevők egyúttal az aktuális üzleti, gazdasági trendeket, a szakmai kihívásokat is megvitathatják egymással.

Ez a cikk azt járja körbe, hogy milyen nemzetközi trendekbe simul bele a BÉT a zártkörű tranzakciókat támogató törekvéseivel, és egyáltalán, mi keresnivalója lehet egy tőzsdének ebben a piaci szegmensben.

A PPP-k (private placement platform) között kezdetektől jelen vannak a tőzsdei üzemetetésűek is – a szabályozott piacok (regulated markets, RM) tehát kiléptek a „komfortzónájukból”, a nyilvános tőkepiac keretei közül.

A tőzsdei alapítású PPP-k megjelenése egy hosszabb trendbe illeszkedett. A tőzsdék mint szervezett nyilvános tőkepiacok hegemóniája, monopolhelyzete először a 2000-es években kezdett megtörni az alternatív kereskedési rendszerek elterjedésével, melyek az USA-ban alternative trading systems (ATS), Európában multilateral trading facilities (MTF) néven váltak ismertté – mi a továbbiakban MTF néven hivatkozunk rájuk.

Részben ez a piacvesztés motiválta a tőzsdéket az előre menekülésre, új piaci szegmensek keresésére – az egyik ilyen irány a kkv-k tőkepiacra vonzása volt.

Első lépcsőben létrejöttek speciálisan kkv-k igényeihez alkalmazkodó, könnyített bekerülési és forgalomban tartási szabályokat kínáló nyilvános piacok, az ún. kkv MTF-ek – Európában a Londoni Értéktőzsde AIM és a Varsói Értéktőzsde NewConnect nevű piacai lettek talán a legismertebbek, a legsikeresebbek.

A tőzsdei alapítású MTF-ek után a PPP-k felé nyitás egy logikus továbblépési irány afelé, hogy a hagyományos tőzsdei üzemeltetők a tőkepiac minél nagyobb szegmensét lefedjék.

Emögött kétféle alapvető motiváció áll. Egyrészt értelemszerűen a pipeline- vagy tölcsérfunkció kiterjesztése: a tőzsdék az akvizíciós tölcsért kinyitva igyekeznek a vállalkozások kezét minél korábbi életszakaszban megfogni, segíteni őket a tőkepiaci megjelenésben, hiszen egy egészségesebb finanszírozási szerkezetű, professzionálisabb, a tőkepiaci ökoszisztémába jobban beágyazott kkv-réteg nagyobb eséllyel termel ki tőzsdeérett vállalatokat. Másrészt a zártkörű szférában való jelenlét önmagában is hozzáadott értékkel bírhat egy tőzsde számára, függetlenül attól, hogy mekkora az átjárás a nyilvános piacok felé, amennyiben elfogadja, hogy ez a finanszírozási típus nem szükségszerűen átmeneti állapot vagy piaci kudarc, hanem egy egyre hangsúlyosabbá váló, önálló létjogosultsággal bíró tőkepiaci finanszírozási forma.

A cikk szerzője: Lengyel Judit, a BÉT kibocsátói igazgatóságának elemzője

Mindezekből következően a tőzsdei üzemeltetésű PPP-k esetében erőteljes a hosszú távú szemlélet, a piac- és ökoszisztéma-építés szándéka: elfogadják, hogy a platform rövid- és középtávon várhatóan nem lesz profitábilis, és hogy a piaci igényt gyakran a platformüzemeltetőnek kell proaktív módon megteremtenie, tudatosítania. Ezért a tőzsdei üzemeltetésű PPP-k esetében általában kiemelkedő fontosságú az edukációs és tanácsadási tevékenység, a közösségépítést szolgáló networking események stb. biztosítása; konkrétan a zártkörű tranzakciók számának platformon keresztüli növelése inkább hosszabb távú célként jelenik meg.

Érdekes módon, habár a crowdfunding platformok sok tekintetben közelebb állnak a hagyományos nyilvános tőkepiacokhoz mint a PPP-k (például a kisbefektetők megcélzása, a kis tranzakcióméret és a befektetők kvázi anonimitása tekintetében), ebben a szegmensben a tőzsdék még nem vetették meg a lábukat. Ennek oka lehet például az, hogy a CFP-k ugyan kisbefektetői fókuszúak, a hagyományos nyilvános piacokkal ellentétben azonban gyakorlatilag semmilyen befektetővédelemmel és transzparenciával nem rendelkeznek – ez a bizalom sarokkövére támaszkodó tőzsdék számára a jelen piaci viszonyok között elfogadhatatlan hiányosság. Ez azonban a közeljövőben akár változhat is, hiszen világszerte elindultak a crowdfunding platformok szabályozására irányuló törekvések – elég csak az amerikai JOBS Act-re vagy a készülő

PPP-körkép

Az általános tendenciák bemutatása után ebben a fejezetben kicsit közelebbről is bemutatunk néhány platformot mind az USA-ból és Kanadából, mind Európából (ide sorolva Törökországot és Izraelt), elsősorban a tőzsdei alapítású platformokra koncentrálva, egyszersmind feltérképezve azt is, hogy egy tőzsde előtt milyen alapvető opciók állnak, ha támogatni kívánja a zártkörű tőkepiaci tranzakciók létrejöttét. Az európai gyakorlatnál külön figyelmet szentelünk az online platform nélküli megoldásokra. Végül számba vesszük a hazai piacon működő, PPP jellegű vagy azzal rokonítható megoldásokat.

USA, Kanada

A tengerentúli PPP-k egy, a hazainál nagyságrenddel nagyobb és fejlettebb tőkepiac talaján bontakozhattak ki, ahol a társadalomra általában is jellemző öngondoskodás a tőkepiacokat is áthatja mind kibocsátói, mind befektetői oldalon. A szereplők habitusa, pénzügyi tudatossága és a méretgazdaságosság elérésének reális esélye miatt itt áll rendelkezésre a legkedvezőbb gazdasági környezet ahhoz, hogy egy PPP magánvállalkozásként, online eszközök dominanciájával, magas szintű automatizációval működjön sikeresen, profitot termelve. Emiatt az itteni platformok egy kicsi európai piac tőzsdéje számára közvetlen követendő modellként kevésbé értelmezhetők – megmutatják ugyanakkor azt a potenciált, amelyet egy PPP magában hordoz.

EquityZen

Az első USA-beli példánk ezért az EquityZen, amely 2013-ban indult magánvállalkozásként. Fókuszuk a magánvállalatokban való részesedések (elsősorban dolgozói, menedzseri részvények) másodlagos piacának biztosítása a vállalat kontrollja mellett – elsődleges tőkebevonás náluk nem is valósul meg. Célcsoportjuk vállalati oldalról a pre-IPO technológiai cégek, befektetői oldalról vevőként az akkreditált befektetők (klasszikus intézményi befektetők, üzleti angyalok, vagyonos magánszemélyek) – a befektetők vevői és eladói oldala tehát eltérő. Technikailag a részvények eladói és vevői közé egy, az EquityZen által létrehozott és menedzselt SPV ékelődik be, ez az entitás szerez közvetlen tulajdonrészt a vállalatban, a vevők pedig ezen alaphoz csatlakoznak (mint Limited Partners). Ez egyik oldalról leegyszerűsíti a folyamatot (pl. mert a részvénykönyvbe csak az SPV kerül be), a másik oldalról viszont megfosztja a vevőket a szavazati joguktól, csakúgy, mint a cég bennfentes információihoz való hozzáféréstől.

Az EquityZen igen impozáns statisztikákkal büszkélkedhet: összesen több mint 150 vállalat részvényeit értékesítették, köztük olyan jól ismert sikercégekét, mint a Snapchat, a Dropbox, az Airbnb vagy az Instagram; az elért vállalati kör összkapitalizációja mintegy 500 milliárd USD (közel 149 ezer milliárd forint). A lebonyolított tranzakciók száma pedig meghaladja a tízezret.

Nasdaq Private Market

A másik említésre méltó platformot a világ egyik legnagyobb tőzsdeüzemeltetője, a Nasdaq indította, szintén 2013-ban. A Nasdaq Private Market (NPM) profilját tekintve hasonlít az EquityZenhez, azzal a különbséggel, hogy előbbi nem az elsődleges tőkebevonásra, hanem az exitekre és a másodlagos likviditás biztosítására koncentrál. Itt tehát eladói oldalon az alkalmazottak és menedzserek mellett megjelennek az alapítók és a korai körös befektetők (üzleti angyalok, seed befektetők) is. Vevői oldalon a klasszikus intézményi befektetők és a magántőke-alapok, családi vagyonkezelők dominálnak. A célcsoport vállalatok körét itt is a nagyobb, érettebb pre-IPO cégek alkotják. A másodlagos tranzakciókat aukciós modul támogatja.

Indulása óta az NPM 287 likviditási programot vezényelt le sikeresen, összesen 22 milliárd USD (6550 milliárd forint) értékben, több mint 33 ezer részvényest kiszolgálva. A piac erősödését mutatja, hogy 2019 első felében 35 tranzakció jött létre az NPM-en, 2,3 milliárd USD (685 milliárd forint) összértékben.

Akik elvéreztek

A teljes tengerentúli képhez azonban hozzátartozik, hogy nem minden tőzsdei alapítású PPP bizonyult tartósan életképesnek. Az amerikai ACE Portalt 2010-ben alapították, és a NYSE Euronextnek is volt benne tulajdonrésze. A platform azonban nem bizonyult sikeresnek, működése megszűnt; 2018-ban felvásárolta egy Beneficient Company nevű, alternatív befektetéseket támogató szolgáltató. Deklarált jövőbeli tervük egy új platform létrehozása, de jelenleg nincs erről konkrétabb információ. A 2014-ben indult, a kanadai tőzsdeüzemeltető, a TMX Group által kialakított és üzemeltetett TSX Private Markets 2018 végére szintén beszüntette működését; a kudarc hátteréről, okairól nem áll rendelkezésre nyilvános információ.

Európa, Törökország, Izrael

Az európai és közel-keleti tőkepiaci színtéren a zártkörű tranzakciókat segítő megoldások széles skáláját figyelhetjük meg. 0Általánosságban elmondható, hogy a szolgáltatások egy része a nyilvános piacokhoz kapcsolódik; az amerikai gyakorlathoz képest nagyobb az offline elemek súlya; sőt, nem is feltétlenül áll mögöttük online platform. A tőzsdei működtetésű zártkörű piacoknál ezen felül szembetűnő, hogy az elsődleges cél a közösségépítés, az ökoszisztéma fejlesztése, és dominál a hosszú távú szemlélet – a tőzsdék tehát egyre inkább az élére állnak a tőkepiac egészének felvirágoztatására irányuló törekvéseknek.

Az általunk vizsgált piacokat három csoportba osztottuk: i) külön platformmal nem rendelkező, nyilvános piacokhoz kapcsolódó szolgáltatások; ii) „klasszikus” PPP-k; iii) blockchain alapú PPP-k.

Külön platformmal nem rendelkező, nyilvános piacokhoz kapcsolódó szolgáltatások

A nyilvános piacra lépést gyakran megelőzi egy zártkörű tranzakció (pl. tőkeemelés és/vagy az alapító tulajdonos részleges exitje) – a megfelelő árazás és allokáció jelentősen befolyásolhatja a listázás vagy regisztráció utáni tőkepiaci jelenlétet, teljesítményt. Ez különösen igaz a kisebb, jellemzően MTF-re lépő, a tőkepiacon kevésbé rutinos cégekre, amelyeknek még jobban elkél a segítség egy zártkörű tranzakció sikeres lebonyolításához.

Zártkörű tranzakciók kkv MTF platformokon

Ennek a legegyszerűbb módja, ha a piacüzemeltető hangsúlyozza és támogatja a kkv MTF platformon megvalósítható, zártkörű tranzakcióval kombinált technikai bevezetés lehetőségét. Ez a megközelítés látható például a varsói NewConnect és a bukaresti AeRO esetében. A tőzsde csak tudatosítja, hogy a nyilvános tőkepiacra lépéshez nem szükséges nyilvános tranzakció; ugyanakkor a cégnek nyilvánossá kell válnia és a továbbiakban úgy is működnie. A tranzakció sikerességét pedig oly módon támogatják, hogy a kibocsátónak kötelező igénybe vennie egy kijelölt tanácsadót (Authorised Advisor, AA), amely sokrétűen támogatja a céget a tranzakció lebonyolításában, a piacra lépésben és a forgalomban tartási kötelezettségek teljesítésében egyaránt.

START Market

A zártkörű tranzakciók elősegítésének egy következő lépcsőfoka, hogy aktívabban, túlnyomórészt offline megoldásokkal (kapcsolattartás, közösségépítés, networking rendezvények, külső tanácsadók tevékenységének összefogása) segítik a finanszírozást kereső cégek és potenciális befektetőik egymásra találását és a konkrét dealek létrejöttét. Ez a tevékenység is a nyilvános piacon zajlik, nyilvános részvénytársaságokat célozva, itt sincs tehát szó új, zártkörű piaci szegmensről.

Erre a megoldásra a legjobb példa a Prágai Értéktőzsde START piaca. A PSE a korábban létrehozott, de minimális aktivitást mutató kkv MTF piacát pozicionálta újra 2018 májusában: a START továbbra is nyilvános MTF piac maradt, nyilvános cégekkel, de a fókusz a (zártkörű) tranzakciók (tőkebevonás és exit) elősegítésére helyeződött át. A PSE negyedévente indít kvázi finanszírozási köröket START Days néven, ahol a cégek lehetőséget kapnak a bemutatkozásra élő pitching vagy videókonferencia keretében. Emellett koncentrálták a papírok másodlagos kereskedését is: 2019-től havonta tartanak egy aukciós kereskedési napot. Az ajánlatikönyv-építést és az árképzést aukciós modul támogatja. A kezdeményezés ismertségét, sikerességét roadshow-kkal, egyéb szakmai rendezvényekkel fokozzák.

A START-on jelenleg 6 kibocsátó van jelen; 2018 folyamán összesen 381 millió CZK (4,9 milliárd forint) tőkét vontak be a START-on keresztül. Az aukciós napok során 2018-ban 16,4 millió CZK (212 millió forint), 2019 1. félévében 34 millió CZK (440 millió forint) értékű részvény cserélt gazdát.

SPAC-ok

Érdemes itt megemlíteni a zártkörű tranzakciók nyilvános piacokra való becsatornázásának egy másik módját, melynek során a tőzsdék lehetővé teszik SPAC-ok (Special Purpose Acquisition Vehicle) vagy ehhez hasonló konstrukciók bevezetését a főpiacukra és/vagy MTF-ükre. Itt a SPAC mögött álló M&A tranzakció a zártkörű ügyletek legtöbb tulajdonságával bír, ugyanakkor a SPAC nyilvános piacon való listázása egyrészt plusz garanciát biztosít a befektetőknek, másrészt lehetővé teszi, hogy – a professzionális SPAC-alapítók mellé társbefektetőként becsatlakozva – kisebb magánbefektetők is hozzáférjenek az M&A dealek piacához.

Számos tőzsde lehetővé teszi SPAC-ok bevezetését: a Nasdaq számít úttörőnek ebben a szegmensben, de pl. a TMX Groupnál is hangsúlyos ez a modell, és a Euronext egyes piacain is megtalálhatók. A Borsa Italiana külön piacot (MIV, Market for Investment Vehicles) üzemeltet a befektetési társaságoknak, amelynek a professzionális befektetőknek fenntartott szegmensében listázhatók a SPAC-ok. Sőt, a következőkben részletesen bemutatandó ELITE Funding Platform egyik szolgáltatása a SPAC in Cloud, ami a nyilvános (jellemzően az AIM-en való) listázást megelőző zártkörű tranzakció lebonyolítását segíti az ELITE PPP platformján.

„Klasszikus” PPP platformok

A második kategória a „klasszikus” PPP-ké, vagyis olyan megoldásoké, ahol a központi szolgáltatás a zártkörű (elsődleges ill. exit jellegű) tranzakciók online (webes) platformon keresztüli támogatása, és ezt egészítik ki különböző online és offline eszközök, szolgáltatások. Itt három piacot mutatunk be részletesebben: Az ELITE Funding Platformot, a Deutsche Börse Venture Network-öt, valamint a BIST Private Marketet.

ELITE Funding Platform

A London Stock Exchange Group 2012-ben Olaszországból indult, mára nemzetközivé terebélyesedett oktatási programja, az ELITE 2016-ban indította el kifejezetten a program résztvevői számára az ELITE Club Deal nevű PPP-jét. Az időközben ELITE Funding Platformra (EFP) átkeresztelt szolgáltatás alapvetően a nagyobb dealekre fókuszál, ahol már nemzetközi befektetőket is érdemes lehet bevonni. A platformmal részben egy viszonylag jól működő kkv finanszírozási ökoszisztémának kívántak hatékony eszközt biztosítani, részben az olasz vállalati szektorban jellemző banki finanszírozási túlsúlyt szerették volna feloldani, növelni a tőkejellegű finanszírozás arányát.

A platform nemcsak tőkejellegű instrumentumokat, hanem hitelpapírokat és átváltható értékpapírokat is befogad. Jelenleg csak elsődleges kibocsátásra van lehetőség, exitre vagy másodlagos kereskedésre nem. Már említettük, hogy a valamelyik nyilvános LSEG piacra bevezetendő/bevezetett SPAC-okhoz kapcsolódó zártkörű tranzakciók lebonyolítását segíti a SPAC in Cloud szolgáltatás. Emellett az ECD specialitása az ún. basket bond típusú kibocsátások támogatása, amikor több kkv kötvényét foglalják egy SPV-be.

Kibocsátói oldalon a platform a már megszűrt ELITE-tagokra fókuszál, ezzel biztosítva a kibocsátói pool magas minőségét. Befektetői oldalon csak minősített befektetők lehetnek platformtagok; az intézményi befektetők, VC, PE alapok közvetlenül csatlakozhatnak, míg a minősített magánbefektetők csak egy platformtag ügynökön (pl. privátbankon) keresztül. A platform egyéb szereplői az ügynökökön kívül a kijelölt tanácsadókhoz hasonló funkciót betöltő ELITE Partnerek, akik igénybevétele minden kibocsátónak kötelező; a tanácsadók (pl. pénzügyi közvetítők), valamint az elszámolási bankok, akiken keresztül a tranzakciók lebonyolítása és elszámolása történik.

A platform működése alapvetően leköveti a „klasszikus” PPP-k általános bemutatásánál leírtakat. Finanszírozási kört lehet egy lépcsőben, minden befektető felé indítani; vagy szindikált befektetésként, két lépcsőben, vagyis első körben csak a vezető befektetőket szólítja meg a kibocsátó, és a velük letárgyalt paraméterek alapján nyitják meg a felajánlást a társbefektetők előtt. Maga a tranzakció már nem az ELITE platformján történik, de egy platformtag elszámolási bankon keresztül végrehajtható.

Az EFP sikerességéről sajnos nem állnak rendelkezésre nyilvános statisztikák, de annyi elmondható, hogy jelenleg még viszonylag alacsony a platform kihasználtsága. Az ELITE ennek ellenére sikeresnek ítéli a kezdeményezést, mert erős közösségépítő szereppel bír a platformjuk, és egyszerre képesek standardizált és rugalmas kereteket biztosítani az ökoszisztémának.

Deutsche Börse Venture Network

A Deutsche Börse 2015-ben indította el saját fejlesztésű klasszikus PPP-jét, a Deutsche Börse Venture Network-öt (DBVN). Kezdetben az IPO pipeline meghosszabbítása, a pre-IPO cégek tőkepiaci finanszírozáshoz juttatása volt az elsődleges cél, később azonban kinyitották a tölcsért a kisebb cégek, elsősorban az érettebb startupok felé is. A német pénzügyi szektorban, vállalatfinanszírozásban még az olasznál is nagyobb a banki-hitelági túlsúly, a fiatal, gyors növekedésű és nagy tőkeigényű startupok ugyanakkor nehezen kapnak bankhitelt – itt tehát konkrét piaci kudarcot is igyekszik orvosolni a platform. A DBVN legfőbb célkitűzése a német tőkepiaci ökoszisztéma építése egy nagyon nyitott, befogadó network kialakításával, ápolásával.

A frankfurti platform jelenleg csak tőkeági finanszírozást támogat, viszont az elsődleges tőkebevonás mellett exitekre is adnak lehetőséget. Felismerve, hogy a startupoknak és a pre-IPO cégeknek nagyon különböznek az igényeik és a befektetői célcsoportjuk, a DBVN külön szegmenseket (Early Select és Prime Select) hozott létre e két cégcsoportnak, eltérő bekerülési kritériumokkal. Befektetői oldalról ők is a (német és nemzetközi) intézményi és vagyonos magánbefektetői szegmenst célozzák; ezt azonban nem a minősített befektetési státusz megkövetelésével biztosítják, hanem minimális befektetési összeg meghatározásával (egymillió euró/befektető/cég). Egyéb szereplők (közvetítők, szolgáltatók) nem regisztrálhatnak a platformon, viszont a DBVN minden fő funkcióra leszerződött 1-1 kiemelt partnerrel, akik kedvezményes feltételek mellett nyújtanak szolgáltatásokat a platformtagoknak.

A DBVN online funkcióit tekintve egy „teljes értékű” klasszikus PPP-nek felel meg. Itt ugyanakkor sokkal hangsúlyosabbak az offline funkciók, szolgáltatások – a német piac jellemzően így működik, és a DBVN alkalmazkodott ehhez. Lehetőség van a tranzakciós folyamatot a platformon kívül, de a Deutsche Börse aktív segítségével, moderálásával lefolytatni (Venture Match). Ezt networking események (Investor Talks), nemzetközi roadshow-k, konferenciák, tréningek stb. széles tárháza egészíti ki. A platformtagok is elsősorban a közösség és az offline kapcsolatépítési lehetőségek miatt csatlakoznak.

A Deutsche Börse stratégiája sikeresnek bizonyult: a regisztrált kibocsátók száma elérte a 186-ot, a befektetőké a 376-ot; ez utóbbiak mintegy fele nemzetközi befektető, 61%-uk kockázati tőkés. A platformon összesen 119 finanszírozási kört bonyolítottak le, 3,85 milliárd USD (1146 milliárd forint) összértékben; a platformtag kibocsátók közül eddig heten hajtottak végre sikeres IPO-t.

BIST Private Market

Az Isztanbuli Értéktőzsde világviszonylatban is az első tőzsdék között volt, amelyek klasszikus PPP-t indítottak: a BIST Private Market 2014-ben kezdte meg működését. A török gazdaság széles és egészséges kkv szektorral rendelkezik, őket igyekszik a BIST hozzásegíteni a tőkepiaci finanszírozáshoz.

A DBVN-hez hasonlóan tőkeági finanszírozásra (elsődleges tranzakciók és exitek) fókuszálnak, és szintén kétféle kibocsátói szegmenst határoztak meg a startupok, illetve a pre-IPO cégek (Rising companies) elkülönítésére. A kibocsátóknak kvantitatív kritériumoknak kell megfelelniük, és egy tőzsde által felállított bizottság hozza meg a végső döntést arról, csatlakozhatnak-e a platformhoz. Finanszírozói oldalról nemcsak a minősített befektetőket fogadják be, hanem az igazolt angyalbefektetőket (Certified Business Angels) is – e minősítést a Török Államkincstár adja, és jelentős adókedvezményekkel is jár. Az EFP-hez hasonlóan a BIST Private Marketre is regisztrálhatnak közvetítők és szolgáltatók (pl. tanácsadók, jogi irodák, auditorok) is, akik kedvező díjazás mellett nyújtják szolgáltatásaikat. A tagok kereshetnek potenciális partnereket az adatbázisban, de egy algoritmus push alapú ajánlásokat is küld nekik a beállított paraméterek alapján. A klasszikus PPP funkciókat a szándéknyilatkozat küldéséig és az adatszoba biztosításáig támogatja a platform; kötelező érvényű ajánlat küldésére és tranzakcióra nincs lehetőség.

2018-ban a BIST létrehozott egy saját kockázatitőke-alapot, a BIST Venture Capital Investment Fundot, 20 millió TRL-es (1 millió forint) kezelt vagyonnal. Az alap befektetési fókuszában az exportra, innovációra és technológiára koncentráló kkv-k és korai fázisú vállalkozások állnak, és az olyan „divatos” szektorok, mint a fintech, az információs és kommunikációs technológia, vagy a health tech.

A BIST Private Market honlapján jelenleg nem találhatók nyilvános statisztikák a platform teljesítményéről, de korábbi információink alapján mintegy 400 felhasználóval büszkélkedhet a platform, a végrehajtott tranzakciók száma és összértéke viszont nem kiugró.

Blockchain alapú platformok

PrivatEquity.biz / The Elephant

Az izraeli PrivatEquity.biz 2014-ben indította online platformra épülő PPP-jét. Kibocsátói oldalon a fő fókuszuk az izraeli high-tech pre-IPO cégek, unikornisok – tőkebevonást nem támogat, csak a tulajdonosok (pl. munkavállalók, menedzserek) exitjét. Vevői oldalon itt is minősített befektetők állnak, de ezen belül deklaráltan befogadják a kisebb befektetőket is, támogatják a kisebb tranzakciókat.

2018-ban meghirdették új platformjukat, a The Elephant-öt, amelyet Ethereum Blockchain alapra helyeznek, tokenizálva a befektetéseket. A hangsúly egyre inkább a másodlagos piac biztosítása felé tolódik el, és a világ minden tájáról várják a kibocsátókat. A fejlesztés és a jövőbeli növekedés finanszírozására maguk is meghirdettek egy ICO-t (Initial Coin Offeringet). Az eredeti tervek szerint az új platform 2019-ben élesedett volna – a jelen prognózis szerint ez 2020-ra fog csúszni. Emellett ez a vállalkozás is elindította saját befektetési alapját, a The Elephant Fundot, amelyet a platform segítségével töltenek fel és működtetnek.

A platformon jelenleg több mint 30 cég található, a regisztrált befektetők száma meghaladja a 2.500-at; az eladók által felkínált tulajdonrészek összértéke mintegy 100 millió USD (29,8 milliárd forint).

Funderbeam

Az észt Funderbeam különleges szereplője ennek a listának, hiszen „mert nagyot álmodni” mind technológiájában, mind üzleti modelljében. A Funderbeam-et magánvállalkozásként alapították 2013-ban (igaz, a Tallinni Értéktőzsde volt vezérigazgatója az egyik alapítója), fő profiljuk eleinte egy globális startup adatbázis volt. Tranzakciókat támogató platformjuk már indulásától, vagyis 2016-tól Blockchain alapon működik. Tevékenységében, melyet syndicated equity crowdfundingnak címkéznek, egyesíti a PPP-k és a crowdfunding platformok tulajdonságait, hiszen a legzsengébb vállalkozások, illetve a legkisebb befektetők is megjelenhetnek a platformjukon bármilyen kis tétekkel, és lehetséges mind az elsődleges tőkebevonás (vagyis finanszírozási kampányok véghezvitele), mind a másodlagos kereskedés. 2018-tól kezdődően ráadásul a brit FCA által felügyelt intézménynek számítanak, közeledve a klasszikus piacok státuszához.

A legfrissebb nyilvános statisztikák szerint a Funderbeamnek mintegy 13.000 regisztrált befektetője van 126 országból; eddig 45 vállalkozásnak segített friss tőkét bevonni, több mint 20 millió EUR (6,6 milliárd forint) összértékben; másodlagos piacán pedig több mint 18.000 ügylet köttetett.

Hazai megoldások

A hazai piacról három nagyon különböző megoldást mutatunk be, amelyek a zártkörű tranzakciók támogatására születtek: az első közel áll egy klasszikus PPP-hez; a második teljesen offline eszközökön, személyes mediáción alapul; a harmadik pedig egy indulásra kész equity crowdfunding platform.

OXO Stock

Az OXO Holdings OXO Labs nevű lába KKE régióbeli startupok inkubációjával, akcelerációjával foglalkozik, beleértve a mentoringot, tanácsadást és a finanszírozást is. Saját forrásaik invesztálása mellett saját cégportfóliójuk és külső befektetők (intézményi befektetők és üzleti angyalok) forrásainak összekötését is támogatják a 2015-ben indított OXO Stock nevű platformjuk segítségével.

A zárt, regisztrációhoz kötött platform (és az arra vonatkozó érdemi információk) alapvetően egy zárt kör számára érhető csak el kibocsátói és befektetői oldalról is. Az OXO Stockra indulása óta 787 startup regisztrált; ebből 29-en jutottak finanszírozáshoz, összesen 20,2 millió euró (6,7 milliárd forint) értékben. A 149 regisztrált befektetőből eddig 32-en nyújtottak forrást.

cégetveszek.hu

A Szapár András kvázi egyszemélyes projektjeként működő cégetveszek.hu a legalább 50 millió forint éves árbevételű cégek eladásában igyekszik segítséget nyújtani a felek találkozásának, üzletkötésének személyes elősegítésével és kiegészítő szolgáltatások (cégértékelés, üzleti, jogi és tranzakciós tanácsadás cégeknek és befektetőknek egyaránt) nyújtásával, közvetítésével. Az offline eszközöket egy egyszerű, anonim, nyilvános kibocsátói és befektetői adatbázis egészíti ki, amin jelenleg 35 eladó cég és 16 befektető található.

Tőkeportál

A már „startra kész”, de élesben még el nem indult Tőkeportál az első hazai részvénycélú közösségi finanszírozási portál státuszát ambicionálja. Kialakításában, szabályozásában deklaráltan teljes mértékben a hazai és EU-s jogszabályoknak megfelelően terveznek működni, a zártkörű kibocsátás szabályai szerint.

Funkcionalitását tekintve a portál nagyban emlékeztet egy klasszikus PPP-re, viszont CFP-ként nem zárják ki a magánbefektetőket sem; ezen felül lehetőség van szindikált befektetésekre is. A portál számára nagyon fontos a megfelelő minőségű cégek kiválogatása, amit részben mentoring programjukon keresztül biztosítanak.