Meddig tart még minden idők leghosszabb tőzsdei emelkedése?

Pénzügyek2018. aug 30.Növekedés.hu

Tíz évvel ezelőtt még csak ilyenkor kezdett recsegni-ropogni a világ a válság súlya alatt, az utána kezdődött tőzsdei fellendülés mégis 9 és fél éve zajlik, amit ráadásul sokan az eddigi leghosszabbnak is tartanak. Valóban az-e, és meddig tarthat még? Különös, de úgy tűnik, hogy közvetve a válság következménye a világ legnagyobb fellendülése.

Azt hittük, vége

Februárban az volt a kérdés, hogy a pánikszerű tőzsdei eladások, melyek egy rövidtávú összeomlásához vezettek különösen Amerikában, vajon véget vetettek-e a 9 éves emelkedő trendnek, ahogy gyakran nevezik, a bikapiacnak. Nos, a kérdésre most választ kaptunk: a főbb amerikai indexek most új történelmi csúcsot értek el, túlszárnyalva januári értékeiket, így az emelkedő trend töretlen, mindezt úgy, hogy a grafikonon piros vonallal jelölt 200 napos mozgóátlag alá csak 1-1 napra került az index, ami nagyon erős trendre utal.
S&P 500 index, idei év: túlszárnyalta a januári csúcsot. Forrás: stockcharts.com

A leghosszabb?

Egyúttal sok elemző úgy ítéli meg, hogy ezzel be is következett a tőzsdetörténelem leghosszabb fellendülése, túlszárnyalva azt, amely 1990 végétől 2000 tavaszáig tartott. Nos, ha azt tekintjük mérvadónak, valóban így van, és kétségtelen, hogy közel 10 év az mindenképpen páratlanul hosszú időszak, hisz sok befektető nem is tudja, milyen az ellenkezője. Aki nem élte át a piacon a 2008-as válságot, azt hiheti, hogy az árak örökké csak emelkednek, és ez még sok gond forrása lehet a jövőben.

Megítélés kérdése

Ami a korábbi fellendülések hosszúságát illeti, vannak eltérő vélemények is, például egy olyan, hogy a múlt évezred végének fellendülése tulajdonképpen már az 1987 őszi elhíresült egynapos, 25 százalékos összeomlás után egy éven belül elkezdődött, ami 1990-ben történt, az csak egy szúnyogcsípés volt a piacnak: egy gyors, nagy visszaesés akkor, amikor Szaddam Husszein Irakja lerohanta szomszédját, Kuvaitot. Ez a visszaesés azonban csak rövid ideig tartott, mivel az Egyesült Államok és szövetségesei azonnal döntést hoztak, hogy felszabadítják a kis országot, így a tőzsdei emelkedés már azelőtt megindulhatott, hogy a hadművelet elkezdődött volna.

20 százalék

Az emelkedő trend kritériumának a legtöbben azt tekintik, hogy egy adott pénzügyi instrumentum vagy mérőszám, esetünkben egy tőzsdeindex, ne essen többet a legmagasabb elért értékéhez képest, mint 20 százalékot. Ez részvényeknél vagy áruféleségeknél nem működne, hisz még a legstabilabb egyedi eszközök is könnyedén mozognak ennél többet, ezzel szemben a két, napjainkban is legfontosabb amerikai tőzsdeindex, az S&P 500 és a Nasdaq Composite már elég stabil ahhoz, hogy ez a szabály működjön. Mindkét index úgy emelkedik immár 9 és fél éve, hogy nem volt közben 20 százalékos, vagy annál nagyobb visszaesés. Az S&P 500 index a válság idején 700 pontig esett, most 2870 körül van: ez négyszeres, azaz 300 százalékos emelkedés. A Nasdaq esetében még szebb a teljesítmény: 1300 pont volt 2009 márciusában, most pedig közelíti a 8000 pontot, így hatszoros, azaz ötszáz százalékos emelkedés zajlott. Akárhogy is nézzük, páratlan teljesítmény.

9, 12 vagy 18 év?

Nos, a 20 százalékos szabály szerint valóban ez a leghosszabb fellendülés, de ha egy kicsit többet engedünk meg, azzal a feltétellel, hogy az ennél nagyobb visszaesés és annak korrekciója pár hónapnál többet nem vesz igénybe, akkor valóban 12 évesnél is hosszabb volt az előző fellendülés. Sőt, a grafikont alaposabban megnézve akár 18 évesnek is tekinthetjük, hisz 1982-ben indult meg trendszerűen, csak 1987-ben túlszaladtak az árak, majd ősszel összeroppantak, de utána folytatódott a fellendülés.

S&P 500 index, 50 év. Forrás: stooq.com

Ilyen még nem volt

A lényeg azonban nem az, hogy a korábbiak hosszabbak, vagy rövidebbek voltak-e, hanem az, hogy a mostani valóban rendkívüli, egyedi, teljesen eltér az előbbiektől. Az, hogy egy nagy válság végén kezdődött, teljesen normális jelenség, ellenben az a tény, hogy a világ kormányai, jegybankjai sok évig kezelték még a lezárult válságot, sőt, az Európai Központi Bank még most, közel 10 évvel később is ezt teszi, egészen különlegessé teszi a helyzetet. A világ legnagyobb jegybankjai, elsősorban az amerikai Fed, az EKB és a japán BoJ elképesztő mennyiségben vásárolt államkötvényeket és kisebb mértékben egyéb értékpapírokat fedezetlen pénzből azzal a céllal, hogy a gazdasági növekedést ösztökélje, illetve hogy a szokatlanul alacsony inflációt felpörgesse. Az említett intézményeket feltehetően meglepte, hogy az induló gazdasági fellendülés és a csökkenő, esetenként rekord szintre csökkenő munkanélküliség ellenére nincs infláció, hisz ilyen korábban még nem történt. Így biztos, ami biztos, úgy reagáltak, ahogy az 1929-32-es válság végén, amikor a defláció növekvő munkanélküliséget, az pedig még nagyobb deflációt okozott, így spirál alakult ki.

A pénz még a piacon

Most már visszatért a kívánatos infláció, a jegybankok szép lassan abba is hagyják ezeket a speciális pénzkibocsátási programokat. Az EKB év végén fejezi be ezt, az amerikai Fed pedig meg is kezdte már a pénz visszavonását havi 50 milliárd dolláros mértékben. Az elmúlt években a piacra került több mint 10 ezermilliárd dollár fedezetlen pénz azonban helyét keresi, és hová máshová áramlana, mint a tőzsdére, pláne, amikor a biztonságos kötvények hozamai is igen alacsonyak? Ez a pénz fűti már jó ideje a jelenlegi tőzsdei hosszt, és ezért van az, hogy nem is tudott ez véget érni, hiába tűnt úgy februárban. Ez alapján jó esély lehet rá, hogy ha nem történik valamilyen rendkívüli gazdasági vagy geopolitikai esemény, akkor ez a trend ki is tart egész addig, ami érdemi méreteket nem ölt a jegybanki pénzek visszavonása. Az persze lehetséges, hogy az új csúcsok elérése egyre nehezebb lesz új pénz hiányában, így akár hosszabb tetőzés sem kizárt. És hogy mikor kezdhet érdemben eltűnni ez a pénz a piacról? Azt tudjuk, hogy a Fed a következő években kivon évi 600 milliárd dollárt a piacról. Ennek komolyabb hatása már két év után is lehet, hisz ezermilliárd dollár fölötti kivonásnak már lehet érdemi hatása. Azt, hogy az EKB mikor kezdi visszavonni a pénzt, becsülni sem lehet, pedig ennek lesz a döntő hatása a piacon.