Még mindig nálunk szedi be a legtöbb adót az állam a V4-ekhez és Romániához képest
EgyébBár az utóbbi években sikerült csökkenteni, még mindig közel 47 százalék az állami újraelosztás aránya Magyarországon, ami a legmagasabb a V4 országaihoz és Romániához viszonyítva. Mindez még jobban középpontba helyezi az állam versenyképességét az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legújabb tanulmánya szerint.
Magyarországon a GDP közel 50 százalékát az állam újra elosztja, következésképpen igen lényeges szerepe van az állami újraelosztás mértékének, minőségének és szerkezetének Magyarország jövőbeni versenyképességének alakításában - olvasható Domokos László az ÁSZ elnöke és Pulay Gyula, az ÁSZ igazgatójának új tanulmányában, amely a közszféra versenyképességének fontosságát helyezi a fókuszba. Az elemzés elsősorban a versenyképesség gazdasági fenntarthatóságával foglalkozik, azzal, hogy a kormányzati politika miként tudja kezelni a gazdasági növekedés sérülékenységének kockázatait. A mondanivaló illusztrálására a magyar adatok mellett azt is bemutatják, hogy a gazdasági növekedés és az egyensúly ismert mutatói miként alakultak a másik három visegrádi országban, illetve Romániában.
A kormányzati szektor kiadásai a GDP százalékában (újraelosztási ráta) Romániában és a V4 országokban 
A táblázat bemutatja, hogy a visegrádi országokban és Romániában a magyarországinál alacsonyabb az állami újraelosztás aránya, de azért éppen elég ahhoz, hogy az elosztás minősége igen jelentős hatást gyakoroljon az ország versenyképességére.
A reál GDP éves növekedési üteme 2015-2017 között Romániában, a V4 országokban és az Európai Unió átlagában 
2015-2017 között az öt ország mindegyikében, minden évben dinamikusabban nőtt a gazdaság, mint az uniós átlag. 2015-ben Csehországban, 2017-ben Romániában a növekedés üteme meghaladta az 5, illetve a 6 százalékot. A magyar növekedés hullámzását elsősorban az uniós források felhasználásának ciklikussága okozta. 2015-ben ugyanis gőzerővel használtuk fel az előző pénzügyi ciklus megmaradt uniós forrásait, ami élénkítette a gazdaságot, míg 2016-ban még alig-alig indultak el az új pénzügyi ciklus fejlesztései. 2017-re azonban - többek között az uniós források hazai költségvetésből történő megelőlegezésének eredményeként - újra sikerült felpörgetni a gazdaságot. Ez a hullámzás a többi vizsgált országot is jellemezte, egyedül Romániában volt töretlen a növekedés.
A teljes cikket a Pénzügyi Szemle Online oldalán, ITT olvashatja.
