Valójában mi egy jegybank feladata?

Pénzügyek2018. márc 25.Növekedés.hu

Gyakorlati útmutatóként, példákkal illusztrálva használható a Modern Jegybanki Gyakorlat című tankönyv, amely igazi hiánypótló alkotás, jegybanki szakemberek készítették, ám nem csak jegybankároknak. A Modern Jegybanki Gyakorlat című tankönyvről  Lehmann Kristóf, a Corvinus Egyetem jegybanki tanszékének megbízott vezetője elmondta, nem csupán egy száraz klasszikus tankönyvet szerettek volna megírni, hanem egy olyan hiánypótló alkotást, amely a mai kor jegybankjairól és működéseiről szól, közérthetően, gyakorlatiasan. Kiemelte, hogy a közel 500 oldalas kötet 11 fő fejezetből áll,

melyeknek az a különlegessége, hogy a szerkesztők és a hazai jegybankár szerzők mellett a téma nemzetközileg is elismert szakértői is közreműködtek a létrehozásban.
Így kaptak teret az eltérő gondolati elemek egy folyamatosan alakuló és változó tudományban. Mint mondta, a könyvnek nem csak az egyetemi oktatásban lehet helye, hanem a pénzpiac iránt érdeklődők polcain is, hiszen tanulmányozóját végigvezetik például a válság előtti és utáni monetáris politika működésén át a jegybank végső hitelezői szerepköréig. Megismertetik például a jegybanki függetlenség szerepét, a monetáris politikai eszköztár kialakításának szempontjait illetve ismertetik a jegybank szerepét a pénzügyi rendszerben, de elsajátítható például a makroprudenciális politikai eszköztár lényege is. Kiemelte, hogy a készítés során arra is figyeltek, hogy szemben a többi hasonló témájú tankönyvvel, ez a kötet
ne csak elmélet síkon mutassa be a nagy jegybankokat és gazdaságokat, hanem gyakorlati példákkal pontosan a kisebb országok gazdaságpolitikáján keresztül közvetítsen információkat.
A szakértő arról is szólt, hogy a tíz évvel ezelőtti globális pénzügyi válság új megvilágításba helyezte a jegybankok szerepét. Egyrészt korábban a „Great Moderation”-ként elhíresült sikertörténet, vagyis a stabil gazdasági növekedéssel és alacsony inflációval jellemezhető, majd két évtizedes aranykor visszatekintve egyre inkább egy színes, túlfújt léggömbre kezdett hasonlítani és a jegybankok felelőssége a lufi felfúvódásában központi témává vált. Így paradigmaváltásra volt szükség. Ami biztos: „jegybankolni” már soha nem lesz olyan, mint a 2008-as válság előtti korszakban volt, hiszen a jegybankok aktív, unortodox szerepvállalása számtalan dogmát kezdett ki. A kötet ismertetése utáni disputában Vonnák Balázs a könyv szerkesztője többek között azt mondta, hogy a könyv két jelentősebb űrt szeretne betölteni a hazai közgazdasági felsőoktatásban. Egyfelől szükség van arra, hogy a jövő jegybankárai és gazdaságpolitikusai, közgazdászai birtokában legyenek a gazdaságpolitika egyik legfontosabb centrumára vonatkozó tudásnak. Másfelől rendkívül időszerű, hogy ezt a tudást a legfrissebb elméleti és gyakorlati fejleményeknek megfelelően átértékeljük. Újból meg kell értenünk, mi a monetáris politika, sőt azt is, hogy mi a pénz. Hogy foglalkozzon-e a jegybank a monetáris politikán kívül mással is, például kapjon-e makroprudenciális eszközöket és feladatokat. De legalább ilyen fontos, hogy miként tudja összehangolni ezeket az eszközeit a feladataival. Mint fogalmazott, a kötetben például ezekre a kérdésekre is keresik a választ, így az alapjába véve akár egy esszégyűjteménynek is felfogható. A szerkesztő szerint ez a könyv háttéranyag is lehet minden olyan tantárgyhoz, amely monetáris makro ökonómiával, pénzügyi stabilitással és gazdaságpolitikával foglalkozik. De akiket érdekel, megtudhatják, hogy mit tettek a jegybankok a válság előtt és mi a szerepük egy új pénzügyi korszakban. Bod Péter Ákos a BCE Gazdaságpolitikai Tanszékének professzora többek között arról szólt, hogy a válságkezelés időszaka alatt az államadósság és a pénzügyi szektor helyzete egymást rontotta, ám mára több-kevesebb sikerrel sikerült talpra állni. Viszont megkérdőjeleződtek a jegybanki alapelvek: a 2008-as válság fontos következménye a makroprudenciális politika erősödése volt – fejtette ki a szakértő, hozzátéve: a monetáris politika tudománnyá vált, a válság hatására a jegybanki politika átalakult. Major Klára a BCE Makroökonómia Tanszékének egyetemi docense a pénzügyi oktatás jelentőségéről és ennek az átalakulásáról beszélt. Mint mondta, a mesterképzés rosszul definiált, a hallgatók összetétele heterogén, hiszen nem egyforma a tudásuk. Épp ezért fontos, hogy megjelent ez a könyv, remélve, hogy segít a felzárkózásban, ám nem elég egyszer elolvasni és megtanulni, hanem a közgazdászhallgatóknak gyakran kell majd forgatni. G.B.A.

SIKERSZTORIK
Ezeket az órákat hordják a legnagyobb cégek vezetői
A legsikeresebb vezetők számára egy óra a presztízs és az imázs fontos része. Mutatjuk, milyen órákat hord néhány meghatározó nagyvállalat vezetője.
Hírek2019. márc 10.
Így osztja be idejét a világ leggazdagabb embere
Jeff Bezos szerint szükség van nagy ívű, hosszú távú víziókra, azonban időnk, energiánk túlnyomó részét rövid távú, 2-3 évre vonatkozó célkitűzésekre kell összpontosítani.
Siker2019. márc 17.
Ő volt a történelem leggazdagabb embere
A világ aranykészletének a felével rendelkezett. Legendás utazása során annyi aranyat szórt el, hogy azzal az egész régióban évekre tönkretette a nemesfém értékét. Egy hihetetlen történet.
Siker2019. márc 16.
Bill Gates szerint ez a 10 újítás megváltoztatja a közeljövőt
Erős lista a Microsoft egykori alapítójától. Reméljük, hogy nem téved és ezek az újdonságok hamarosan megkönnyítik majd az életünket. Az egészségügyi pontok különösen figyelemreméltók.
Tech2019. márc 15.
100 éve nem volt ekkora vagyonuk az amerikai ultragazdagoknak
Ijesztő: ilyen arányokra utoljára az 1920-as évek végén, még a nagy gazdasági világválság kitörése előtt volt példa.
Pénzügyek2019. feb 26.
Ezek a legkedveltebb nászutas célpontok
A rangsor első helyére a görögországi Santorini került, nem véletlenül, hiszen a lenyűgöző kék-fehér épületeiről híres vulkanikus sziget Görögország egyik legszebb turisztikai célpontja. Mutatjuk a többit is.
Hírek2019. márc 15.