A 21. század legnagyobb vállalkozója, aki évtizedek után újjáéleszti az űrhajózást

Siker2018. feb. 18.Növekedés.hu

Eddig is nagy érdeklődéssel figyelte a világ, hogyan valósítja meg az elektromos autózás 100 éve dédelgetett álmát a Teslával Elon Musk, de most olyat alkotott, amire az űrhajózást megvalósító két nagyhatalom sem volt képes. Többször felhasználható rakétákkal minden eddiginél nagyobb járművet bocsátott az űrbe, így újraindítja az űriparág három évtizede elakadt fejlődését. Nagyjából 40-50 évvel ezelőtt, amikor az űrkorszak elkezdődött, úgy tűnt, ez lesz a jövő egyik nagy ágazata, a fejlődés egyik fő iránya. Az első emberi utazás az űrben, majd a holdra szállás erre engedett következtetni, később jött az űrsikló, amivel vissza is lehetett térni a földre, mint egy repülőgéppel. Sokan bolygóközi utazásokról álmodtak, de a történet már csak a filmekben folytatódott, a valóságban az iparág fejlődése lelassult, majd elakadt. Egészen mostanáig.

Szuperhatalmak kezdték

Az űrhajózást a hidegháborúban ellentétes oldalon álló, így egymással szinte mindenben versengő két szuperhatalom, Amerika és a Szovjetunió alkotta meg, nagy költségvetéssel, állami programok keretében. Az első embert az oroszok juttatták az űrbe, mire Amerika belehúzott, és megvalósította a holdutazást. Ekkor kezdett úgy tűnni, hogy nincs határ: egyre messzebb juthat majd az ember a bolygóközi térben. Az persze hamar kiderült, hogy ezek igen költséges dolgok, és a megtérülésük bizonytalan, ezért még a szuperhatalmak sem fognak bármennyi pénzt beleölni. A holdutazások leálltak, miután semmilyen addicionális haszonnal nem jártak, de Amerika még tett egy nagy lépést: megépítette az űrsiklót, korábbi magyar elnevezéssel űrrepülőgépet, amely képes volt visszatérni a földre.
Addig a visszatérés igen kezdetleges volt: az űrjárműveket a légkör súrlódása fékezte le, viszont ettől annyira felmelegedtek, hogy elégtek, az űrutas pedig egy ejtőernyővel volt kénytelen a földre pottyanni.
Az űrsikló úgy tűnt, megoldja ezt a problémát, bár indító rakétái csak egyszer használatosak voltak, mindig újakat kellett építeni. Kiderült azonban, hogy a visszatérés, miután ugyanolyan elven zajlik, mint a hagyományos űrhajóknál, hasonló gondokat is okoz. Az űrsikló is több ezer fokra melegszik a légköri fékezés során, és ezt hőálló csempékkel próbálták megoldani, de nem sikerült megfelelően.
Ezekkel többször is gond volt, majd a Columbia 2003-as katasztrófája bebizonyította, hogy a technológia egyelőre nem megfelelő. Az űrsiklók nyugdíjba vonultak, a program leállt, az űrhajózás visszalépett.

Űrhajózás magánvállalkozásban

Közben a hidegháború is véget ért, nem volt már presztízsverseny, csak anyagilag is ésszerű programokban gondolkoztak a továbbiakban, a képzelőerő pedig végképp a háttérbe szorult. Egészen addig, amíg akadt egy vállalkozó, aki nem csak elképzelte, amit gyerekkorában a filmekben látott, hanem tenni kezdett azért, hogy ezeket meg is valósítsa.
Elon Muskról van szó, aki már 15 évvel ezelőtt elkezdett az űrhajózással foglalkozni, és már korábban is eljutott addig, hogy indítórakétái visszatérnek a földre, mégpedig sértetlenül, így többször lehet őket használni, nagymértékben lecsökkentve ezzel a költségeket.
Az újabb nagy lépést Elon Musk most tette meg: 75 tonnás űrhajót indított, ami korábban senkinek nem sikerült, mivel nem építettek elég hatékony hajtóműveket. A jármű három leváló rakétájából kettő visszatért a kijelölt helyre, ráadásul egyszerre szálltak le, az űrjármű pedig kilépett a föld körüli pályáról, és igen hosszú útra indította különös rakományát: Musk saját Tesla Roadster típusú autóját, hogy az eljusson a Marsig, majd a végtelenségig tovább keringjen a naprendszerben.
Végre egy kis humor, egy kis fantázia: az űrben vágtató autó valóban arra emlékeztet, amit eddig csak a filmekben láthattunk.
Jelképezi az emberi fantáziát, találékonyságot, azt a reményt, hogy sok mindent meg lehet még valósítani, talán legközelebb már azt is, hogy úgy térjen vissza egy űrjármű, hogy nem okoz gondot neki a túlmelegedés. Mindehhez csak elszántság kell és kitartás, na meg a költséghatékonyság növelése, ami az ügyes vállalkozónak sokkal jobban megy, mint korábban a behemót államoknak.

A kezdetek

De ki is ez az ember, aki megvalósítja mindezt, olyan dolgokat, amelyek korábban lehetetlennek tűntek? És hogy képes olyasmit finanszírozni, amit korábban csak hatalmas államok tudtak? Nos, mindezt úgy érte el, hogy már igen ifjan vállalkozásokba kezdett, felépített vállalatait eladta, és az értük kapott pénzből újabb álmok megvalósításába fogott. A két hosszú távú, fő vállalkozás végül a Tesla és a SpaceX, az űrhajós cég lett. Elon Musk Dél-Afrikában, Pretoriában született 1971-ben. Már 10 éves korától programozni tanult az akkor kezdetleges számítógépeken, majd 18 éves korában Kanadába költözött továbbtanulni, onnan továbbment Amerikába, ahol több egyetemre is járt. 1995 Kaliforniában beiratkozott a Stanfordra, hogy PhD fokozatot szerezzen, de tanulmányait hamar megszakította, mert nem akart tovább várni vállalkozói karrierje megkezdésével. Lenyűgözte ugyanis az épp elindulóban lévő internet, és úgy érezte, ott vannak az ő lehetőségei.
Bátyjával együtt létrehozott egy internetes szoftvercéget, melyet 1999-ben megvett a Compaq. Musk 22 millió dollárt kapott a maga részéért, pont eleget ahhoz, hogy újabb vállalkozásba kezdjen.
Ez volt az X.com, amely online fizetési megoldásokat kínált, majd a cég egyesült azzal a céggel, amely megalkotta a PayPalt, és a közös cég fel is vette a PayPal nevet. 2002 ben az eBay vette meg a céget, Musk 165 millió dollárt kapott a részéért.

A nagy álom

Ez már nagy pénz, elég arra, hogy megkezdje nagy álma, az űrhajózás megvalósítását. Vállalkozótársaival először Moszkvába utazott, hogy rakétát vegyen, de túl drágának találta a kínálatot, és rájött, hogy ők maguk sokkal olcsóbban kifejleszthetnek egyet. 100 millió dollár befektetéssel létrehozta a SpaceX céget, és megkezdték a rakéták és űrbe juttatható járművek fejlesztését. Az első rakéták a Falcon 1 és Falcon 9 nevet kapták, az első űrhajó pedig Dragon névre hallgatott.
2008-ban a Falcon 1 már műholdat állított föld körüli pályára, ez volt az első eset, hogy magánvállalkozásnak sikerült ez.
Közben a NASA megbízta a céget, hogy fejlesszen olyan járművet, amely eljut a Nemzetközi Űrállomásra. 2008-ban ez sikerült is, ezt követően megbízást kapott, hogy rendszeresen szállítson rakományokat az űrállomásra, pótolva ezzel a megszűnő űrsikló járatokat.
2015-ben sikerült először az a bravúr, ami korábban senkinek: az űrhajót fellövő rakéták megfelelő irányítás mellett visszatértek, és leszálltak egy, az erre a célra kialakított platformra.
A következő évben több ilyen kísérlet is zajlott, azóta pedig volt olyan rakéta, amely már sokszor visszatért, miután teljesítette feladatát. Egyúttal a SpaceX fejlesztette ki a leghatékonyabb rakétákat, amelyek adott energiamennyiség és tolóerő felhasználásával legnagyobb súlyt tudják az űrbe juttatni. Ennek láthattuk most kiteljesedését: a 75 tonnás jármű felbocsátását.

A másik nagy dobás

A Teslát két másik vállalkozó alapította 2003-ban, Elon Musk kevéssel később csatlakozott, és hamar ő lett a meghatározó tulajdonos, mivel jórészt ő finanszírozta a céget. A tervek, miszerint először elektromos sportkocsikat, majd tömeggyártásra szán autókat gyártanak, hamar megszületett, de a komoly áttörés csak 2008-ban következett, amikor
először használtak lítium-ion akkumulátorokat, és először gyártottak olyan elektromos autót, ami egy töltéssel többet tett meg 300 km-nél.
A válság megviselte a céget: ekkor vette át Musk a vezérigazgatói posztot, és időközben komoly tőkeemeléseket szervezett a cég számára. 2010-ben sor került a tőzsdei bevezetésre: a Tesla ezzel 226 millió dolláros tőkeemelést hajtott végre, a részvény 17 dolláros áron került a piacra. 2012-ben került piacra a Model S, ami világhírűvé tette a céget és hatalmas részvényárfolyam emelkedést hozott, majd 2015-ben jött a Model X. Tavaly indult meg a Model 3, az első tömeges használatra szánt autó gyártása, de a tervezettnél lassabban fut fel a termelés. Ha sikerül elérni a tervezett heti 5, majd 10 ezer darabos gyártást, a cég nyereségessé válik. Kereslet bőven van a típusra: több mint 500 ezer foglalás érkezett rá, a vevők türelmesen várják, hogy átvehessék a járművet, még ha ez 1-2 évig is eltart.

Még egy bravúr

Musk az autógyártás mellett az autó lelke, az akkumulátor gyártását is kiemelt helyen kezeli: nemcsak az autókhoz, hanem háztartásoknak, gyáraknak, sőt áramszolgáltatóknak is szállít. Ehhez óriási üzemeket, úgynevezett gigafactorykat épít, persze időbe telik, amíg ezek elkészülnek és hatékonyan működnek, de minden újításnak át kell jutnia ezen a szakaszon. Ebben az iparágban is alkotott egy bravúrt Musk: Ausztrália déli részén tavaly nyáron áramkimaradások keletkeztek, és Musk megígérte, hogy épít egy akkora akkumulátortelepet, ami lehetővé teszi a szünetmentes áramellátást.
Hozzátette, hogy ha 100 nap alatt nem szállít, ő állja a számlát. A határidőt sikerült tartani: 100 napon belül üzembeállt a létesítmény.
A nagyvállalkozónak még sok ötlete van, némelyik megvalósításához külön céget hoz létre. Az általa elért eredmények alapján Elon Musk teljesítménye csak a világ legsikeresebb vállalkozóihoz mérhető, de az, hogy az űrhajózást újra fejlődő pályára állította az iparág 30 éves megrekedése után, talán a legnagyobbá teszi.