A járvány hatására többen választottak magyar terméket

15 éve van velünk a Magyar termék védjegyrendszer. Kicsiben indult, de napjainkra a hazai termékek népszerűsítésének talán legfontosabb szereplőjévé vált.

A Magyar Termék Nonprofit Kft. nemrég egy fogyasztói felmérést készíttetett az InnoFood Marketing Kft.-vel. Ennek a piackutatásnak az eredményeit Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője mutatta be legutóbbi sajtóeseményükön.

Többen keresik a magyar termékeket

A legfontosabbal kezdte, - hiszen ez a célja a védjegyrendszernek - hogy elmondta folyamatosan egyre többen keresik a fogyasztók közül a magyar termékeket.

Kiemelte, hogy a válaszolók 32,2 százaléka a járvány alatt több magyar terméket tett a kosarába mint azelőtt, ráadásul ez az arány a 18-29 éves korosztály esetén még magasabb 43,8 százalék.

Meghatározó a Magyar Termék védjegy

Láthatóan fontos a Magyar Termék védjegy, a felmérés során megkérdezettek 84,2 százaléka említette hogy egy adott termék eredetének a meghatározása során ez segít neki, megelőzve így minden egyéb jelölést, ezzel szemben az ismert, magyaros hangzású márkanév csak 32,8 százalékuk számára jelent támpontot – húzta alá.

Van aki többet is hajlandó a magyarért fizetni

Kihangsúlyozta, hogy abban az esetben ha két azonos tulajdonságú és árú termék közül kell választani, akkor a felmérésben résztvevők 80,6 százaléka a magyart részesíti előnyben. Ezen belül van egy 36,6 százalékot kitevő csoport, akik akár 10 százalékkal is hajlandóak többet fizetni a hazai termékért. Még többen vannak azok (44 százalék) akik akkor fizetnének ki többet a magyar áruért, ha a magyar származást védjegy is bizonyítja.

Sokan nem tudják megkülönböztetni a hazait a külfölditől

A védjegy használat fontosságával kapcsolatban – hozzátette, hogy a válaszadók 25,8 százalékuk arról számolt, hogy azért nem vesz magyar terméket, mert nem tudja azokat megkülönböztetni a külföldiektől.

Arra a kérdésre egyébként, hogy miért nem vesz valaki magyar terméket ez a szempont második helyen állt az ár mögött.

Kiemelkedő év a Magyar termék Nonprofit Kft. mögött

Ezt láthatóan a vállalatok is érzik. A tavalyi év kiemelkedő volt ilyen szempontból, hiszen harminc új védjegyhasználóval bővült a Magyar termék Nonprofit Kft., köztük olyan meghatározó márkákkal, mint a Sió, a Soproni, vagy éppen a Terrán – ismertette. Ezzel elérhető közelségbe került, hogy idén akár már 200 tagja legyen a Magyar Terméktanácsnak.

#veddahazait kampány

Beszélt a #veddahazait kampányról is, elmondta, hogy annak célját a kérdezettek 96,6 százaléka támogatta és 84,4 százalékuk úgy vélte, a kampány tényleg minden hazai termék vásárlását támogatja, nemcsak a védjegyesekét. A vedd a hazait kampányt hosszabb távra tervezték, nem csak a járvány idejére – tette hozzá.

Hazai termékek hónapja

Nem állnak le egyébként sem a járvány után a kampányokkal. Elárulta, hogy idén Augusztusban szeretnék megszervezni a hazai termékek hónapját, amiben arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy abban a hónapban ne csak élelmiszerben, hanem minden téren próbáljunk hazai terméket vásárolni.

Jó a kapcsolat a kereskedelmi láncokkal

A vásárlók és a gyártók mellett persze a kereskedelmi hálózatok is fontosak a Magyar Termék Nonprofit Kft.-nek, és jelenleg a Tesco és a Lidl kivételével minden nagy hazai kereskedelmi lánccal van megállapodásuk a saját márkás termékeken a magyar termék védjegy használatáról - hangsúlyozta. Kiemelte, a Penny Marketet, akikkel mint mondta nagyon jó kapcsolatuk van, hiszen ez a bolthálózat kötött velük először stratégiai megállapodást, még 2012-ben.

Digitális megoldások

Nyitnak a digitális megoldásokra is – tette hozzá. Fontos újítás, hogy a shopee.com-al össze kötötték a Magyar Termék adatbázisát, így rá lehet szűrni a magyar termékekre is.

A fogyasztói felmérés ismertetése után három védjegyhasználó vállalat vezetője is felszólalt.

Detki Keksz - egyike az alapítóknak

Pavlova Olga a Detki Keksz Kft. alapító-tulajdonosa elmondta, hogy ő a kezdetek óta bízott a Magyar Termék védjegy sikerében. A Detki Keksz egyike volt az alapítócégeknek és kezdetben az tapasztalták, hogy nem igazán vették komolyan a piaci szereplők a kezdeményezést. Az idő azonban őket igazolta – tette hozzá.

Az út közepén járnak

Kell az összefogás – hangsúlyozta. Az elmúlt 15 év egy hosszú tanulási folyamat volt, és rengeteget haladtak, de úgy véli, hogy még nem jutottak az út végére, inkább a közepén járnak, hiszen még rengeteg gyártó van, akiket szeretnének beszervezni.

Nem viselte meg a járvány

Beszélt a Detki Keksz jelenlegi helyzetéről is. Elmondta, hogy számukra a járványnak volt egy olyan pozitív hozadéka, hogy jelentős fuvarozói kapacitás szabadult fel így könnyebb volt megszervezni az áruszállítást.

Kiemelte, hogy szerinte, a hozzájuk hasonló élelmiszergyártók nem voltak vesztesei a pandémiának. A magyar termékekre nézve általánosan úgy látja, hogy élelmiszerek terén nőtt a magyar termékek aránya a polcokon.

A járvány első három hónapban óriásit nőtt a forgalmuk -ismertette. Főleg a háztartási keksz fogyott, mert az emberek sokkal többet sütöttek otthon. Azóta érdekesmódon megváltoztak a preferenciák, most épp a csokis termékek forgalma pörgött fel – tette hozzá

A jövőre nézve a járvány alatt szerzett előnyt felhasználva tovább tervez növekedni a Detki – húzta alá.

Magyar startup evőeszközei a környezetért

Ezután egy rendkívül innovatív vállalat a Vilhemp Kft. alapítója, Rédey Soma mesélt magukról, a termékeikről. A Vilhemp egy izgalmas tagja a Magyar Termék védjegyhasználóknak, hiszen a 2010. decemberében alakult a cégük egy non food terméket gyártó startup.

Ha ez nem lenne elég termékeik is rendhagyóak, hiszen komposztálható evőeszközöket, fagyis kanalakat és szívószálakat gyártanak különböző természetes növényi eredetű (kender, kukorica) rostszál alapú anyagokból.

Nincs utánuk mikroműanyag

Kihangsúlyozta, hogy céljuk egy környezetbarát termék előállítása volt, így az általuk gyártott evőeszközök, szívószálak után nem keletkezik mikroműanyag, és ezáltal még akkor sem káros a termékük ha kommunális hulladékként végzi.

Ehhez kapcsolódva elmondta, hogy a termékeiket nem is szabad a szelektívgyűjtő műanyagos részébe dobni, mert nem oda tartozik, jelenleg inkább a kommunális hulladékban van a helye, de hosszú távon hazánkban is kötelező lesz a háztartási szerves hulladék elkülönített gyűjtése és akkor majd abba lehet helyezni a Vilhemp lebomló evőeszközöket, szívószálakat.

Termékük egyébként ipari körülmények között 28 nap alatt bomlik le, házi komposztálóba helyezve pedig hasonlóan viselkedik mint egy faág, sokáig egyben marad, de szépen lassan ott is lebomlik – ismertette. A környezeti terhelése egyébként is egy faágéhoz hasonló, tehát gyakorlatilag nulla – tette hozzá.

Teljesen hazai fejlesztés

Termékük különlegessége amellett hogy környezetbarát, hogy teljesen hazai fejlesztésű, hazai gyártású, hazai fröccsentésű termék, épp ezért volt számukra fontos a Magyar Termék védjegy megszerzése, hiszen a konkurencia főképp külföldön gyártott termékekből áll - hangsúlyozta.

Ez egyre inkább előnyt jelent – mondta, mert úgy érzi, hogy most már a kiskereskedelmi láncok is egyre inkább odafigyelnek, hogy magyar cégek termékei kerüljenek a polcaikra.

110 éves múltja van a Multi-Cikória Kft.

Az alig tízéves startup után egy igazán patinás vállalat, a Franck Henrik féle kávét gyártó cég jogutódja a Multi-Cikória Kft. kereskedelmi vezetője, Horváthné Dr. Németh Szabina, beszélt a közel 110 éves vállalkozásról.

Ma már magyar kézben

Elmondta, hogy a második világháborút követően államosították a vállalatot, majd a rendszerváltás után svájci-magyar vegyestulajdonba került, végül idén 2021 elején a magyar tulajdonos megvásárolta teljes egészében a céget.

Most, hogy már teljesen magyar kézben van, az a cél, hogy meghatározó szerepet töltsenek be a hazai élelmiszeriparban - hangsúlyozta.

Megújul a Maci kávé

Jelenlegi zászlóshajójuk a Maci kávé, aminek most megújul a csomagolása, és az új csomagoláson már fontos volt számukra, hogy a magyar termék védjegy is helyet kapjon  – ismertette, de szeretnének új termékekkel is a piacra lépni, többek közt jegeskávéhoz való gabonakávéval. Az erre irányuló fejlesztések már elkezdődtek.

Dráguló kávék miatt nyílik a piac

Elárulta, úgy látják, reális esély van a babkávék rendkívüli drágulásának, és ez is segítheti a piacszerzését a gabonakávéknak, másrészt a babkávék termesztésének az ökológiai lábnyoma sokkal nagyobb mint a gabonakávéknak.

A Maci kávé nem csak gyerekeknek szól

Kihangsúlyozta, hogy a Maci kávé nem csak gyerekeknek szól.

Távlati célkitűzésük, hogy elterjesszék a különböző gabonakávék fogyasztását minden korcsoportban, most az egészségtudatos táplálkozás térnyerésével párhuzamosan közelebb került – tette hozzá.