"Amikor bemondta, hogy 120 milliárd forintot ad érte, sokkot kaptam" - Rekordáron elkelt mesterművek
SikerAmikor bemondta a telefonáló, hogy 450 millió dollár, az rendkívüli volt - mindezt Alex Rotter mondta a CNN-nek. Ő volt a Christie's Aukciósház azon vezetője, aki telefonon tartotta a vevővel a kapcsolatot, miközben Leonardo da Vinci Salvator Mundi festményére licitáltak. Ez volt az évtized műkincsvásárlása.
2017. novemberében kelt el az eddig legdrágább aukción értékesített festmény, Leonardo da Vinci Salvator Mundi című képe.
A liciten Alex Rotter, a New Yorki- Christie’s aukciósház kortárs művészeti igazgatója mondta be a rekord összeget, amit eddig még soha senki nem adott festményért: 450 millió dollárt (több, mint 120 milliárd forintot).
A történelmi pillanat - Alex Rotter (jobbra) miután bemondta a 400 millió dollárt, és közlik a vevővel, hogy elvitték a képet.
A 450,3 millió dollárt megadó személy személytelenül tette meg tétjét.
Rotter a CNN-nek nyilatkozva később elmondta, ő már úgy gondolta, hogy kétszáz millió dollár után abbahagyja a férfi a licitálást, de ha nem, akkor majd 300 millió után, ahol sokszor megállnak a licitálók.
Ezután biztosra akartam menni, hiszen ilyenkor már nem ronthatja el az ember. Kérdeztem, biztosan akarje-e a képet, és hogy tiszában van e vele, hogy a 300 milliót át fogja lépni.
A Christie’s aukcióház nagyon diszkréten kezeli, hogy kinek sikerült megvásárolnia a da Vinci festményt. Ennek ellenére sokan úgy gondolják, hogy a telefon másik oldalán a szaúdi herceg Badr bin Abdullah bin Mohammed bin Farhan Al Saud volt, és aki a koronaherceg helyett intézte a vásárlást (Mohammed bin Salman koronaherceg).
Leonardo da Vinci: Salvator Mundi
Az ausztriai Rotter a CNN-nek úgy fogalmazott, hogy munkája nem éppen stresszmentes. Amikor a telefonon beszél az ügyfelekkel, le kell írnia a szobában lévő hangulatot, hogy mi is folyik valójában a helyszínen, és mi lehet a riválosok stratégiája. Természetesen egy egyhe ösztönzést is megfigyelhetünk, hiszen az aukcióház jutalékot kap az eladások után, amely akár 30 százalék is lehet.
Érdekesség, hogy a gazdag klienseknek sokszor nincs konkrét összeg a fejükben, hogy meddig mennek el a licittel. Rotter hozzátette, többször volt olyan is, hogy a vevő csak annyit mondott, hogy ez a mű kell neki, mindegy mennyibe fog kerülni.
Tavaly novemberben szintén rekordot döntött, amikor David Hockey festményét adta el 90,3 millió dollárért, ami akkor a legmagasabb élő festő művéért kifizetett vételár volt.
David Hockney 90,3 millió dollárért elkelt medencés képe, melyen magát ábrázolta
Ez a rekord fél évre rá megint megdőlt: 91,1 milliót fizettek a Nyúl című szoborért. Bár itt nem Rotterrel kommunikált a vevő, de személye így is közrejátszott a vételben, ugyanis ilyen kaliberű aukcióknál több hónapos előmunkák vannak. Meg kell határozni a témát, és ahhoz hasonló műveket kell szerezni, és kutatni a legtrendibb és legkeresetebb műtárgyak után.
Megtalálni a valóban jó műtárgyakat elég nehéz egy laikusnak, de nem Rotternek. Koons Nyúl szobrát először egy New York-i galériában látta és már akkor megmondta, hogy egy napon majd sikerül meggyőznie a tulajt, hogy adja el.
A Nyúl csúcsokat döntött meg.
Az ausztriai kereskedőnek jó szeme van ezekhez. Már 13 évesen érdeklődött a szakma iránt, ekkor eladott egy korai 19. századi porcelán csészét és csészealjat 1000 dollárért és egy ausztriai festő, Rudolf von Alt festményét 10 ezer dollárért.
Amikor megvan, hogy milyen műtárgyak iránt nagy az érdeklődés a piacon, Rotter feladata, hogy meggyőzze a tulajdonost, hogy adjon el. Az ilyen beszélgetések nem arról szólnak, hogy mennyit ér a mű, hanem hogy mennyi legyen a kezdő tét és mennyi a pluszköltség. A Hockey festmény, amiért az aukcióház másfél évet küzdött 20 millió dollárről indult, ami egy alacsony tétnek számít. Rotter stratégiája az volt, hogy alacsonyan kezd és remélhetőleg felmegy az ár, és így is lett, hiszen elkelt 90 millióért.
De manapság, amikor műgyűjtők egyre inkább az Instagrammról vásárolnak, és nemcsak nyugati aukciós házakból szerzik be a műveket, rengeteg új kihívás elé néz az európai aukciópiac.
Az online értékesítés virágzik: majdnem megduplázódott a forgalom 2013-ról 2018-ra. Az online tranzakciók értéke összességében nem magas, mindössze 6 milliárd dollárt tesz ki, ami kis része a művészeti piacnak, de ez a szám évente ugrásszerűen emelkedik, és valőszínűleg emelkedni is fog, hiszen egyre több Z generációs gazdag fiatal vesz az internetről műtárgyat.