Így döntheti el, eredeti vagy hamis Louis Vuitton táskát hord-e kolléganője

A Louis Vuitton táska egyike azon luxustermékeknek, melyet a leginkább és a legügyesebben hamisítanak. Az avatott szemeket azonban még a magasszintre fejlesztett távolkeleti hamisítók sem tévesztik meg. A 1stdbs.com, a világ egyik vezető antik és designtermékeket forgalmazó platformja egy szakértőt kérdezett arról, miről ismerhető fel egy igazi Vuitton táska, s mik az árulkodó jelei a hamisított daraboknak.

Mint minden másban, itt is idő kell ahhoz, hogy felismerjük a sokszor nüansznyi különbségeket, nyilatkozta Diane D’Amato, a Heritage Aukciós ház luxus diviziójának vezetője a 1stdbs.com-nak. “Ha elég időt tölt az ember ilyen termékek között, egy idő után tudja”, mondja. De mi van azokkal, akik még sosem vettek/hordtak Vuitton táskát?

Nekik a következő részletekre kell figyelniük.

Logo: Az eredeti Louis Vuitton táskákon a logó szimmetrikus, nincs elcsúszva, a szélek nem mosódnak el a színek tiszták és élénkek.

Léteznek ugyanakkor olyan modellek, ahol egy szövetből szabják az egész táskát, itt előfordul, hogy a logó az egyik oldalon fejjel lefelé áll.

Viszont azoknál a táskáknál, melyeket két szövetből készítenek, például az ikonikus Neverfull Monogramm esetében ilyen nem fordulhat elő.

Táskafül: A fülek ún. vachetta bőrből, természetes árnyalatú marhabőrből készülnek, mely színe az idővel mélyül, érik. Mivel természetes bőr, amint levegő éri, elkezdi változtatni a színét. Ezért

ha egy vintage Vuitton táska fülei természetes világos színűek, azt nem szabad megvenni.

Varrás, öltések: Ha Vuitton táskáról van szó, a varrás is tökéletes kell, hogy legyen. Az öltések teljesen egyenesek és arányosak – ha nem azok, nem hagyhatja el a gyárat a termék. Szintén fontos az öltések száma, ami változatlan: például az Alma, a Speedy és a Neverfull táskák esetében összesen öt öltés keresztez mindegy egyes bőrlapkát, ami a fogót a táska oldalához rögzíti. Ez sosem változik.

Fémrészek: A hamisított táskakon a fém elemek sokszor olcsó hatást keltenek. Az igazi sosem üreges, vékony vagy műanyag. Hasonlóképp, az LV-logó a cipzáron éles és tisztán kivehető. A cég rendszerint sárgrézt, aranyozott rezet valamint ezüstözött fémet használ (bár létezik matt finish is).

Bélés: Bár ezek modelltől függően változnak, van néhány támpont.

A Monogram vászontáskákat barna pamuttal, a Damier Ebiene Canvas táskát pedig piros mikroszálas anyaggal bélelik.

Ha speciális modell választunk érdemes a vásárlás előtt rákeresni, mi a sztenderd. Például meg lehet nézni azt, hogy az adott évben, amikor a táska készült, használt-e a cég olyan szövetet – ez például olyan részlet, amivel a hamisítók nem foglalkoznak.

A hamisítók egyébként előszeretettel alkalmaznak barna vagy nyers nubuk bélést, ilyet azonban sosem látunk egy eredeti Vuitton táskában, mondja D’Amato.

Érdekes a fontok a használata is.

Az igazi táskáknal a bőr címkébe nyomott „O” betű például teljesen szabályos kör alakó, az „L”-re pedig jellemző a hosszú szár és hozzá képest rövid alsószár.

A gyártás helye ugyanakkor nemcsak Franciaország lehet: a cég készít táskákat Spanyolországban, Németországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban is.

Ezeket egyébként a kódszámok alapján lehet ellenőrízni, ahogy azt is, melyik évben készült a táska.

Erre saját kódrendszert alkalmaz a cég lokációtól függően, melyben az első két szám az évet, a harmadik a hónapot jelöli.

Ennek megfelelően a 836 az 1983 júniusában készült táskát jelzi. A kódolás azonban bizonyos időkönként változik, erre érdemes figyelni. Az országoknak is van kódjuk. A DU2508 a Németországban 2008 25. hetében készült táskát jelöli.

Fontos részlet még a csomagolás.

A Vuitton-táskákat rendkívül egyszerű, 100 százalékig pamutzsákba csomagolják. A fogókat, füleket, stb. sosem vonják be műanyaggal vagy papírral, hogy védjék őket.

Azoknak, akik online vásárolnának táskát, akár használtan, a szakértő azt javasolja, kérjenek minél több fotót a termékről. Ha valaki nem akar küldeni, vagy vízjegyes, más oldalakról leszedett képeket csatol, érdemes átgondolni a vásárlást. Ha a pénzünkért cserébe ennyire nem hajlandóak, valószínűleg hamisított táskáról van szó.