Soros után ő a második leggazdagabb magyar

Siker2019. jan. 12.Növekedés.hu

Thomas Peterffy, vagyis Péterffy Tamás. A második leggazdagabb magyar származású üzletember  (Soros György után). Vagyonát a különböző becslések 15-18 milliárd dollárra becsülik. Florida állam leggazdagabb embere, a Forbes magazin szerint a világ 57. legnagyobb vagyonával rendelkezik. Floridában, Palm Beachen lakik, nem messze Donald Trum Mar-a-Lago nevű híres klubjától, amelynek egyébként tagja. A belépési díj amúgy 200 ezer dollár.

Peterffy messziről indult, egészen pontosan Budapestről. 1944-ben született egy budapesti kórház pincéjébe, ahová a szovjet bombázások miatt terelték le a terhes nőket. A kommunista Magyarországon cseperedett fel. Gyerekkorában falta Horatio Alger - amúgy betiltott - könyveit, amelyeket a nagymamája adott neki. Alger egy amerikai író volt, ifjúsági könyveinek többsége nehéz helyzetben lévő fiatalokról szól, akik sok hányattatás után végül megcsinálják a szerencséjüket. Erről álmodozott a kis Péterffy Tamás is.

Ezekből a könyvekből ismerte meg egyébként a kapitalizmus működésének természetét is. Az iskolában a minden földi rossz megtestesítőjének hordták el a “másik” rendszert. A könyvekből azonban az derült ki, hogy ez az egyetlen olyan társadalmi berendezkedés, amely szabadságot kínál, amely megnyitja az egyéni kreativitás kibontása előtt a lehetőségeket.

Az Interactive Brokers, amelyet jó 40 éve alapított Thomas Peterffy, ma a világ legnagyobb elektronikus brókerháza a napi ügyletekből származó árbevétel alapján. Peterffy a cég 75 százalékának tulajdonosa.

A vállalkozás kapitalizációja 18,8 milliárd dollár. Finoman fogalmazva is kibontakoztatta a benne rejlő lehetőségeket.

De ne szaladjunk ennyire előre! Tamás édesapja, Péterffy Ferenc már hosszú évek óta New York-ban élt a második feleségével, aki egyébként első felesége unokatestvére volt. Az 1956-os forradalom leverését követően disszidált. Otthon maradt fiának leghőbb vágya volt, hogy elmeneküljön a szürke kommunizmusból és kipróbálja az amerikai álmot. Erre alig maga mögött hagyva kamaszéveit, 1965-ben nyílt lehetősége. Nyugat-Németországba utazott, ahol fél évet várt az amerikai beutazási engedélyre.

1965. december 12-én, 21 évesen érkezett meg New Yorkba apjához. Angolul  nem beszélt egy árva hangot sem, s saját bevallása szerint is igencsak ijedt volt.

Apja New York Queens nevű negyedében lakott egy minigarzonban. A filmekből ismerős lehet ez, picike szobácska, az ablak előtt a tűzlétra.

Egész egyszerűen nem fért el ott még egy ember - mondta neki az apja, majd adott neki 100 dollárt: “menj, kezdj valamit magaddal”.

Hogy ez kegyetlenség, vagy épp ellenkezőleg, az életre való nevelés, azt döntse el mindenki magában. Abban azért segített neki, hogy a bemutatta a New York-i magyar közösségnek, s ennek révén hamarosan álláshoz jutott. Egy autópályákat tervező cégnél helyezkedett el műszaki rajzolóként. A korral lépést tartva, a cég vásárolt egy számítógépet. Viszont nem volt senki, aki értett volna hozzá, így Peterffy vállalta, hogy megtanul programozni. Rájött, hogy van érzéke a műszaki dolgokhoz, s meglátta a számítógépben a jövő nagy technológiai lehetőségeit.

Orbán Viktor, miniszterelnök a magyar állam által adományozható legnagyobb kitüntetésnek, a Magyar Érdemrendnek a második legmagasabb fokozatával tüntette ki Thomas Peterffy-t

“Software makes the world go round” - mondta egy, a Money magazinnak adott interjújában. (Átfogalmazva a “money makes the world go round”, vagyis a pénz mozgatja a világot mondást.)

Ma is úgy tartja, hogy ha újra kéne kezdenie életét, a programozást tanulná meg először. Ez olyan jól ment neki a, hogy 1977-re már 200 ezer dollár megtakarított pénze volt.

Épített egy kereskedelmi szoftvert a Wall Streetnek, s elkezdett egy saját programot fejleszteni az árazási opciókra. Aztán gondolt egy nagyot és 36 ezer dollárért vett egy kereskedési jogot a régi tőzsdén, az American Stock Exchange-en. Némi kezdeti botladozás után - amelynek során elvesztette induló tőkéjének felét, 100 ezer dollárt - rájött arra, hogy nem viselkedik elég fegyelmezetten a befektetési piacon.

“Az önfegyelem a legfontosabb dolog, az élet minden területén szükség van rá. Az önfegyelem különbözteti meg a nyertest a vesztestől” - mondja.

A tőzsdén eltöltött korai időszakban megtanulta azt is, hogy ha sikert akar elérni, akkor a tőkepiacon a gyorsaság és a pontosság legalább ilyen fontos. Tervezett egy olyan berendezést, amelyet magával hordva folyamatosan nyomon tudta követni a különböző tőzsdei termékek árfolyamváltozását. Ez volt az első kéziszámítógép, s óriási feltűnést keltett vele a tőzsdén - mindenki ilyet akart. Persze az odavezető út nem volt sima. Peterffy problémája az volt, hogy hiába volt már alkalmas a számítógép tőzsdei műveletek nyilvántartására és kezelésére, a tényleges kereskedés továbbra is a hagyományos módon zajlott: a brókerek álltak a parketten lengették a kezüket és ordibáltak. Mérnököket fogadott fel és elkezdték a kézi számítógép kifejlesztését. Egy prototípus ki is gyulladt egyszer a tőzsde teremben.

A nagy áttörésre egészen 1987-ig, az első elektronikus tőzsde, a Nasdaq létrejöttéig kellett várni. Itt már nincs parkett, a kereskedés számítógépeken zajlik, Nasdaq terminálokba vitték be a brókerek a vételi és az eladási szándékokat. Peterffy azonban “meghackelte” a rendszert, pontosan tudta, hogy kézzel bevinni az ajánlatokat lassú és pontatlan. Így saját számítógépeiket kötötték be a Nasdaq rendszerébe, ezen keresztül táplálták be az ajánlatokat. Ez hozta meg az igazi áttörést: mindenkinél gyorsabb és pontosabb lett. Befektetési és üzleti stratégiája egyébként nagyon egyszerű. “Nem hinném, hogy az üzleti stratégiám nagyon ismert lenne. Talán azért, mert az emberek azt gondolják túlságosan egyszerű.

Mindig is azt az elvet követtem, hogy olyan termékekre és szolgáltatásokra kell fókuszálni, amelyekkel egy dollár értéket 20 centből elő lehet állítani. Aztán eladni 40 centért. Az egyetlen mód erre az, hogy olyan technológiát kell hozzá használni, amelyet korábban nem használtak”.

A kereskedési cég lassan, de biztosan növekedett. Kezdetben egy tucat alkalmazottja volt, s arra fókuszált hogy a lehető legtöbb kereskedési megbízást megszerezze és megkösse az ügyleteket. Aztán a létszám folyamatosan emelkedett. Mindvégig figyelt arra, hogy a technológiai fejlődés meghatározó legyen a cégnél: a programozók és a számítógépes szakemberek túlsúlyban voltak alkalmazottai között.

Napjainkban az Interactive Brokersnek ezer alkalmazottja van világszerte, s nem sokkal van lemaradva a Fidelity csoporttól, a világ legnagyobb online brókerházainak rangsorában. Közéleti tevékenységét alapvetően meghatározza a kommunizmus-, a szocializmus ellenesség. A 2012-es választási kampány során (Romney és Obama küzdött az elnökségért) több millió dollárt költött olyan hirdetésekre, amelyek felhívták a figyelmet Obama szocialisztikus, a javak elosztásáról szóló ígéreteire.

Keményvonalas republikánusként 100 ezer dollárral támogatta Trump elnök kampányát, bár az elnökválasztási versengés kezdetén nem Trump volt a favoritja. Úgy véli, az elnököt gyakran igazságtalanul támadja a média.

Egy interjúban kifejtette, hogy aggódva figyeli az amerikai ifjúság balra tolódását. “Az amerikai fiataloknak fogalmuk sincs arról, hogy miről beszélnek, hajlamosak az érzelmi szélsőségekre”. Úgy véli, hogy ma sem nehezebb vagyont szerezni Amerikában bevándorlóként, mint akkor volt, amikor 26 évesen megkapta az állampolgárságot. “Ha a cél az asszimiláció és a beilleszkedés, akkor már csak a kellő akaratra és kemény munkára van szükség”.   A milliárdos egyszer nősült, ebből a házasságából van három gyereke. Nem tervezi a visszavonulást még jóval túl a 70-en sem, a legnagyobb öröm továbbra is az marad neki, ha dolgozhat.