Bár az IBM gondolkodó gépe már segített a veteránoknak, az orvosoknak és a NASA-nak is, a rendszeren még van mit csiszolni. A rákkutatásba beletört a bicskája.
Minél fejlettebb egy robot annál kevésbé tiszteli a tervezőjét – ezt még Elon Musk mondta annak idejét.
Ezzel a sarkos megállapítással pedig sok neves IT szakember is egyetértett.
Mint például Bill Gates, aki szerint korlátok közé kellene terelni a gépek terjedését, mert idővel akár a fejünkre is nőhetnek.
A vita mind a mai napig forr: a washingtoni székhellyel működő Információs Technológiai és Innovációs Alapítvány szerint például ez a fajta félelem a mesterséges intelligenciától (AI) leginkább a luddita mozgalom maradiságára emlékeztet (a ludditák a XIX. század elején, amikor a csipke- és harisnyakészítés területén felbukkantak az első kötőgépek, volt hogy komplett gyárakat semmisítettek meg, csak hogy megakadályozzák az új technológia elterjedését).
Egy biztos: hiába verik sokan a vészharangokat, az intelligens gépek fejlesztése folyamatosan zajlik.
Az eddig elkészült gondolkodó masinák közül mindmáig az IBM Watsonja számít a leghíresebbnek. Informatikai léptékben szinte matuzsálemnek számít, hisz a csodagépről először még 2011-ben rántották le a leplet.
Az öntanuló szuperszámítógépet rögtön felkapta a sajtó hisz az amerikai Jeopardy! vetélkedőn – a nálunk korábban Mindent vagy semmit! néven ismert műsor eredeti amerikai változatán – legyőzte az emberi ellenfeleket, még hozzá anélkül, hogy az internetre lett volna kapcsolva.
Bár pár hónappal később egy republikánus szenátor bizonyos Rush Holt egy visszavágóban két vállra tudta fektetni az IBM fejlesztését, ez már nem tudta tönkretenni Watson hírnevét. A TV-s szereplése után egymásnak adták a kilincset az érdeklődő tudósok és cégvezetők. Mind szerette volna, ha a program beszáll valamelyik kutatásukba. Azóta projektek egész sorában vett részt: volt hogy háborús veteránoknak segített a biztosítóválasztásban, néhány új életreceptet is kiötlött, de volt már repülésirányítási tanácsadó is.
Persze ha felmerül a mesterséges intelligencia témája, rendre előkerül a nagy kérdés is: vajon a gépek ki fogják-e szorítani az embereket a munkahelyekről?
Az Oxfordi Egyetemen például pont arra jutottak, hogy az okos szerkezetek terjedése hiába teremt néhány magas képzettséget követelő munkahelyet, ezzel a melósok, akiket kitúrnak a helyükről nem lesznek kisegítve.
Ráadásul pont a Watson esete mutatja, hogy nem csak a kétkezi munkások vannak veszélyben. Egy japán biztosító társaságnál miután megállapodtak az IBM-el és munkába állították a neves AI-t, 34 embert bocsátottak el.
De a hangos sikerek mellett Watson néhány kudarcba is belefutott. Még 2015-ben történt, hogy az IBM elkezdett milliárdokat pumpálna az egészségügyi projektekbe. A cél az volt, hogy a masinájuk besegítsen a rákkutatásba és hogy megfelelő kezelési módokat találjon a betegeknek. A gép ahogy azt kell át is böngészte a szakirodalmat, de látványos eredményeket mégse tudott felmutatni. A Wall Street Journal azt írja, baj lehet, hogy a tanuló algoritmusát nem fejlesztették kellően gyorsan. A New-York-i Memorial Sloan Kettering rákkutató központban ahol éveken át használták Watson képességeit azt mondták, hogy a gép csak az esetek pár százalékában tudott olyan megoldással előrukkolni, amire az orvosok nem gondoltak. Persze ez már önmagában nem kis eredmény, de akik részt vettek a programban, a csalódottságuknak adtak hangot. Ám mindez korántsem jelenti Watson történetének a végét. Hisz ha az orvoslásban nem is hozott forradalmi változásokat, más területeken kifejezetten sikeresnek bizonyult.
A magyarországi Indivizo például létrehozott egy olyan megoldást, amely az emberek személyiségét videointerjúk alapján elemzi ki. Az ígéretek szerint a fejlesztés még azt is képes megmondani egy felvétel alapján, hogy az alany mennyire zárkózott vagy nyitott. Az elemzéseket pedig az IBM Watson mesterséges intelligencia szoftverének segítségével végzik el.
