Szöul készül a metaverzumba - jövőre már virtuális tömegtüntetést is bonyolíthatnak

Világszerte egyre több ország fektet modern technológiákba, mind az Egyesült Államok, mind Kína élen jár a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazásában. Ez például Peking esetében nagy részben a megfigyelésre korlátozódik, azonban Dél-Koreában a társadalom mindennapjait megkönnyítő high-tech megoldásokat alkalmaznak.

A koronavírus-járvány utáni időszakban a dél-koreai társadalom olyan szintre juthat technológiai fejlettségben, hogy az emberi interakciók szinte teljesen megszűnhetnek, s erre talán nem is kell olyan sokat várni.

Virtuális valóságban tesztelik az időseket

Az utóbbi években jelentősen megnőtt az időskorúak hibájából történő, súlyos közúti balesetek száma az országban. 2020-ban több mint 115 ezer esetet dokumentáltak a hatóságok, szemben a 2016-os 86 ezerrel.

A dél-koreai társadalom 2025-re elérheti „szuper-idős” állapotot, a hatvanöt éven felüliek aránya a lakosságban átlépi a húsz százalékos küszöböt. Ennek fényében nem meglepő, hogy a kormány védeni akarja idős lakosait a balesetektől.

A high-tech alkalmassági teszt kötelező lesz minden hatvanöt éven felüli számára, aki meg szeretné újítani jogosítványát.

Ennek során a virtuális valóságban tehetik próbára vezetési tudásukat, reflexeiket, a teszt eredményeit közlekedési és egészségügyi szakemberek egyaránt megvizsgálják.

A kapott értékek fényében többféle korlátozással sújthatják a gyengén teljesítő időseket: megtilthatják az éjszakai vezetést, a hosszabb utakat, az autópályák használatát, legrosszabb esetben pedig elvehetik jogosítványukat. A két millió dolláros rendszert márciustól vezetik be a dél-kelet-ázsiai országban.

A hír felemás fogadtatásban részesült a dél-koreaiak részéről: egyesek lejjebb vinnék a korhatárt, az idősebbek azonban bizalmatlanok a technológiával szemben. A kormány egyébként a tömegközlekedés előnybe részesítésére különböző engedményeket vezetett be a hatvanöt év felettiek számára, alternatívát adva ezzel a vezetés helyett.

Robotok, robotok mindenhol

A bevásárló központokban elhelyezett fertőtlenítő robotok szinte mindennaposak, akárcsak a gyorséttermekben dolgozó, csirkét és sült krumplit sütő robotkarok, vagy a kávézókban mindenféle ételt és italt felszolgáló automata gépek.

A kormány novemberben kezdte meg az „Alpha Mini” névre keresztelt oktató robotok óvodákban való tesztelését. A mindössze 24.5 centiméter magas gép tud táncolni, énekelni, történeteket mesélni, valamint kung fu mozdulatokra is képes megtanítani a gyermekeket. A robot kacsintani és pislogni is tud, a pupillái pedig szív alakúra formálódnak beszélgetés közben.

A dél-koreai gyermekek nagyon szeretik az új oktató robotokat (Fotó: AFP/Getty Images/Anthony Wallace)

November óta háromszáz óvodában és gyermekgondozó központban alkalmazzák, rendszeres részét képezi a különböző foglalkozásoknak. Még szellentést is tud imitálni, amivel azonnal belopta magát a gyermekek szívébe.

Az eddigi tapasztalatok alapján nagyon hasznosan járul hozzá a gyerekek kreativitásának fejlődéséhez, a technológia további fejlődésével még több területen veheti le a nevelők és tanárok válláról a terhet.

Emberi interakció nélküli társadalom?

A dél-koreai kormány 2020-ban beszélt először az „Untact” névre hallgató programjáról, melynek lényege tömören a gazdasági növekedés előmozdítása úgy, hogy közben az emberi interakció egyre több rétegét szüntetik meg a társadalmon belül. A koronavírus-járvány miatti lezárások hatalmas lendületet adtak a kezdeményezésnek, amely azóta is szárnyal az országban az egészségügytől az üzleten át a szórakoztatóiparban egyaránt. Az elgondolás alapja, hogy a sok, „felesleges” emberi interakció visszafogja a termelékenységet, valamint így a bürokrácia számos, sokszor valóban elhagyható lépcsőfoka kiesik.

Az emberi interakció mentes szolgáltatásokat sok esetben kedvezőnek találják mind a kutatók, mind a dél-koreai társadalom döntő része. Az országban nagy problémát okozott a szolgáltató iparban, kiváltképp az ügyfélszolgálatoknál jelentkező érzelmi nyomás és érzelmi bántalmazás, amely a legalacsonyabb pozícióban dolgozókat érte. Ez a közvetlen interakciók elhagyásával megszűnni látszik.

Azonban ennek is vannak hátulütői: a magányosság és a társadalmi széttagoltság eddig is fennálló probléma volt, például a népesség igen nagy részét kitevő időseknél, ez a pandémia alatt csak rosszabbodott, az emberi interakciók teljes elhagyásával pedig beláthatatlan következményei lehetnek. A kormány ennek kapcsán 25 millió dolláros projektet indított, melynek végeztével a depressziót és magányosságot kezelő digitális platformokat hoznak majd létre.

Szöul útja a metaverzumba

Dél-Korea fővárosa lesz az első város, amely belép a metaverzumba – ezt a szöuli vezetés jelentette be még tavaly novemberben. A „Seoul Metaverse” elnevezésű projekt keretein belül már 2023-ban lehetséges lesz, hogy a város lakóinak egyszerűen csak fel kell venniük virtuális valóság szemüvegüket ahhoz, hogy tisztviselőkkel, adminisztrációs alkalmazottakkal találkozhassanak, elintézhessék ügyeiket és részt vehessenek tömegrendezvényeken.

Szöul metavarzuma hét területre fókuszál majd: a közigazgatási, kommunikációs, városfejlesztési, infrastrukturális, gazdasági, oktatási, kulturális és turisztikai szektorokra. A virtuális városban számos iroda és szolgáltatás meg található lesz, a polgármesteri hivataltól kezdve az olyan látványosságokig, mint a Tokszugung palota. Emellett a technológiának köszönhetően például rossz állapotban lévő, vagy már nem létező épületeket, műemlékeket is könnyedén fel lehet újítani. A város polgárai mesterséges intelligenciával kapcsolatba lépve az olyan ügyekről is tájékoztatást kaphatnak, mint a parkolási szabálysértések, vagy éppen a koronavírussal kapcsolatos korlátozások.

A projekt mintegy 2,8 milliárd dollárból fog elkészülni és ezzel Szöul lesz a világon az első város, amely az intelligens városok tovább fejlesztett koncepciójaként fog működni. A virtuális valóságban nem kell aggódni a járványok terjedése miatt, valamint például a nyelvi akadályok is könnyedén leküzdhetőek.