7 város, ahol a nők megváltoztatták a világot

A Lonely Planet összegyűjtött 7 olyan várost, amelyek magukon viselik olyan nők nyomát, akik valamilyen módon átformálták a világot.

Hatsepszut fáraónő: Luxor, Egyiptom

Ha az ókori Egyiptom királynőire gondolunk, valószínűleg mindenkinek Kleopátra ugrik be elsőre. Azonban korántsem ő az egyetlen, aki méltó a hírnévre. A XVIII. dinasztia ötödik fáraója, az i.e. 1479 és 1458 között uralkodó Hatsepszut uralma ugyanis a stabilitás, a békés fejlődés és a monumentális építészeti beruházások időszaka volt.

A fáraónő számos nagyszabású építészeti beruházást hajtott végre, ezek közül kiemelkedik a Luxorral szemben fekvő, a Nílus szemközti partján található Deir el-Bahariban saját magának emelt halotti templom. A halotti templomkomplexum mészkőből épült, a templomcsarnok falain található domborműveken pedig Hatsepszut uralkodásának legfontosabb eseményei vannak ábrázolva.

Halála után mostohafia, III. Thotmesz követte a trónon, aki uralkodása végéhez közeledve igyekezett a királynőnek még az emlékét is kitörölni. Parancsára Hatsepszut nevét sok feliratból eltüntették, Deir el-Bahariban található szobrait pedig összetörték. Az erőfeszítése ellenére az utókór számára fent maradt Hatsepszut neve, akit Egyiptom egyik legnagyobb uralkodójának tartanak.

II. (Nagy) Katalin orosz cárnő: Szentpétervár, Oroszország

Katalin (1729–1796) jelentősen támogatta az orosz művészetet, számtalan műalkotás, palota született uralkodása idején. A szentpétervári Téli Palotában gyűjtötte a műalkotásokat a világ minden tájáról és itt található az Ermitázs múzeum is.

Az Ermitázs Múzeum több mint 4 millió darabos gyűjteménnyel rendelkezik, ennek még az 535 termes Téli Palotában is csak kis része fér el, a többi raktárakban pihen. Az épületben 22 kilométert kell gyalogolnia annak, aki a teljes kiállított gyűjtemény minden egyes darabját meg szeretné tekinteni. Néhány művész a sok ezer közül, akiknek alkotása megtalálható az Ermitázsban: Leonardo da Vinci, Michelangelo, Tiziano, Raffaello, Rembrandt, Rubens, El Greco, Édouard Manet, Claude Monet, Vincent van Gogh, Henri Matisse, Pablo Picasso.

Ce-hszi kínai császárné: Peking, Kína

Ce-hszi kínai császárné 1835 és 1908 között élt, és majd 50 évig határozta meg Kína sorsát.  Amikor beköltözött a Tiltott Városba, kezdetben csak az alsóbb rangú ágyasok között kapott helyet, de a Hszien-feng császár (Csing dinasztia) hamar felemelte, főképp azért, mert ő volt az egyetlen, aki egészséges fiú utódot szült a császárnak, így ágyasból feleség lett. A híresztelések szerint megölette férjét, majd saját fiát is a hatalomért.

A pekingi Nyári Palota az özvegy császárné nyári rezidenciájául szolgált. Itt érdemes megnézni a Márványhajót, más néven a Tisztaság és könnyedség hajóját, amelynek állítólag Ce-hszi 1893-ban rendelte el a helyreállítását, - ironikus módon épp a haditengerészet finanszírozására szánt pénzből. A Sárkánykirály templomáról pedig úgy hírlik, hogy Ce-hszi itt imádkozott az időjárás istenéhez, hogy esőt hozzon.

Marie Curie: Varsó, Lengyelország

Maria Salomea Skłodowska-Curie (1867-1934) lengyel származású francia fizikus és kémikus, a radioaktivitás úttörő kutatója. Ő volt a párizsi Sorbonne egyetem első női professzora, azonkívül elsőnek kapott kétszer Nobel-díjat, a fizika, illetve a kémia területein végzett munkájáért. Marie Curie büszke volt lengyel származására, az egyik általa felfedezett kémiai elemet is a hazája után nevezte el, a polóniumot.

A Varsóban található Maria Skłodowska-Curie múzeum tiszteleg az emléke előtt, ahol megtekinthetőek a radioaktivitás úttörő kutatójának az eredeti dokumentumai és ingóságai. Mivel kutatásait mindenféle védőfelszerelés nélkül végezte, az általa felfedezett sugárzások áldozata lett.

Simone de Beauvoir: Párizs, Franciaország

Simone de Beauvoir (1908–1986) a 20. század második felének egyik népszerű, meghatározó feminista gondolkodója. Legismertebb könyve „A második nem” a feminizmus egyik alapműve, és a feminizmus második hullámának elindítója. Irodalmi tevékenysége is említésre méltó, több regény és esszé szerzője.

Habár Beauvoir sokat utazott, a leggyakrabban a párizsi kávézókat látogatta. A Saint-Germain-des-Prés-ben található Les Deux Magots látogatói általában a szabad levegőn elhelyezett asztalok és fonott székeken fogyasztják el a kávéjukat, de Beauvoir általában inkább a kávézón belül, egy eldugott sarokban alkotott. Csak néhány lépésre van a Café de Flore, az art deco belső tér hűen megőrizve ugyanolyan stílusban, mint amikor Beauvoir megmentette az élethosszig tartó bizalmát és szeretőjét, a filozófust és drámaírót Jean-Paul Sartre-t a falain belül.

Frida Kahlo: Mexikóváros, Mexikó

Frida Kahlo mexikói festőművésznő (1907–1954) önarcképei könnyen felismerhetőek, ha a maszkszerű arcra és a hangsúlyos szemöldökre tekintünk. Ő volt az első festőnő, aki leplezetlenül ábrázolta a női testet, a fájdalmat, a szexualitást, és olyan élményeket, amelyeket csak nők élhetnek át: a Henry Ford Kórház című kép például az első a vetélésről szól.

A Mexikóváros egyik külvárosában, Coyoacánban található híres Kék Ház is olyan élénk színekben pomázik, akárcsak Frida Kahlo alkotásai. A házat, ahol született és ahol 1941-től haláláig lakott, férje, Diego Rivera a mexikói államnak adományozta. Itt nyílt meg 1958-ban a Frida Kahlo Múzeum.

Anne Frank: Amszterdam, Hollandia

Kevés olyan ember van, aki ne hallott volna Anne Frank naplójáról, amelyet a második világháború idején írt. Naplóját, melyben családjáról és barátairól, érzéseiről, meglátásairól, írt holland nyelven, tizenharmadik születésnapjától kezdve vezette egészen 1944. augusztus 1-jéig.

A Frank család egy másik családdal együtt bujkáltak Amszterdam belvárosában, Anne édesapja, Otto cégének hátsó épületében, amíg egy máig ismeretlen személy fel nem jelentette őket. A házban napjainkban múzeum működik, amely elsősorban Anne életét mutatja be, kiemelten azt az időszakot, amikor itt bujkált a megszálló németek elől.