A legszebb zöld épületek

A csipkézett, fehér márvány homlokzatú Dóm vagy az árkádos-elegáns Galleria Vittorio Emanuele II passzázs lenyűgöző, fedett bevásárlóutcája után a Porta Nuova nemrég újjáépített városnegyedében, az üzleti központban afféle manhattani felhőkarcoló-világ fogadja. Persze a modern Milánóban ugyanúgy érzékelhető az olasz tervezői attitűd eleganciája, mint a régebbi korok lenyomatainál. Nem öncélú, rideg monstrumok között jár a látogató, hanem a lüktetően izgalmas huszonegyedik századi jelenben és jövőben, ahol az üveg, a beton, a fém és a kő nagyszerű formákban és arányokban, mondhatni „grandiózus kecsességgel” ölelkezik.

Itt áll Olaszország legmagasabb épülete, a 231 méteres, „tű”- végű antennával ellátott Unicredit torony is, meg több másik felhőkarcoló.

És a toronyházak között kikukkantva, eléggé mellbevágó a két, hosszában elnyújtott zöld téglatest, a Bosco Verticale látványa. „Függőleges erdő” – így nevezték el a két lakótornyot, amelynek valamennyi erkélyére fákat, bokrokat és egyéb dús növényzetet telepítettek, ezért, kissé távolabbról nézve, szinte összefüggő növénytakaró borítja.

Ez a két torony is uni-, de nem -credit, hanem -cum, vagyis egyedi különlegesség volt, amikor öt évvel ezelőtt megépült. Stefano Boeri olasz építész tervezte, de számos más szakember, tájépítész, kerttervező, biológus stb. is részt vett az évekig tartó előkészítő munkában, amelyet végül is a 2015-ös Milánói Világkiállítás gyorsított fel.

A 80 és 112 m magas ikertornyokra 20 ezer négyzetméternyi erdőt telepítettek, azaz 480 nagyobb és 300 kisebb fának lett az otthona, és mintegy 10 ezer tő évelő és talajtakaró növény kapott helyet az ültetőládákban. A fákat faiskolákban választották ki és éveken át nevelték, hogy már előre hozzászokjanak a különleges magaslati körülményekhez. A növényládákat speciális betonból készítették, hogy elbírják a föld és a fák súlyát. A dús növénytakaró sajátos mikroklímát teremtett a környezetében, és az évszakokkal változó színű és jellegű „dzsungelben” vagy 160 féle rovar- és lepkefaj él.

Ez a szépséges élőhely - azon kívül, hogy a sűrűn lakott metropolisban nem szétterpeszkedik, hanem felfelé tör -, szűri a szálló port, a zajt, véd a nagy meleg és a nagy hideg ellen is. Így aztán tökéletes lakhelye a zsúfoltsággal és klímaváltozással küszködő XXI. századi városlakónak.

Persze a különleges körülményeknek ára van, hiszen a lakótornyokban, ahol nagyteraszos luxuslakások kaptak helyet, folyamatosan gondoskodni kell a növényzet öntözéséről és karbantartásáról is. Egy eladó 3 hálószobás, 160 m2-es, garázsos luxuslakást az egyik lakótorony 14. emeletén éppen a napokban 2,5 millió euróért kínáltak az ingatlanközvetítők.

De Airbnb-s luxus stúdiólakásban is megszállhatunk a Bosco Verticale-ban, ha Milánóban járva, arra támad kedvünk. Persze azért jó előre le kell foglalni a szabad időpontot, egy éjszaka egy főre, a takarítási és egyéb szolgáltatási díjakkal együtt mintegy 120 ezer forintba kerül.

A „lélegző” lakóházat nem sokkal az elkészülte után megirigyelték más városok lakói is. Stefano Boeri nagyon gyorsan egy hasonló tornyot tervezett a svájci Lausanne számára is, azzal a különbséggel, hogy ott kizárólag cédrusokat ültettek az erkélyekre. De a Cédrusok Tornya és a Függőleges Erdő nyomán jó néhány távolabbi ország és város is hasonló projekt megvalósításába fogott.

Stefano Boeri építészstúdiója Kínában kezdett terjeszkedni. A Guizhou tartománybeli Wanfeng völgyében egy hatalmas, 250 szobás, szinte hegyre emlékeztető zöld szállodát tervezett, Kína legszennyezettebb levegőjű településén, Shijiazhuangban pedig Citta foresta-t, vagyis egy egész Erdővárost, ahol mindegyik épületet erdő borítja.

A francia kisvárosban, Aix-Les-Bains-ben a lakosság internetes szavazáson fogadta el Vincent Callebaut-nak, a fantáziadús zöld építésznek a tervét egy sok éve használaton kívüli római fürdő ilyen szellemű felújítására. Ott egy épületkomplexum jön létre, amelyben wellness részleg és iskola is működik majd, illetve 180, fákkal, növényekkel beültetett lakást is kialakítanak.

Nemrégiben adták át a szingapúri Chiangi Repülőtér Jewel szekcióját, amelyet Moshe Safdie irodája tervezett. A biodómszerű terminálban egy hatalmas, paradicsomi belső kertben a világ legnagyobb beltéri vízesése kapott helyet.

De függőleges erdő épül állítólag Egyiptomban is, és a hírek szerint Jean Nouvel, a világ egyik legjelentősebb kortárs építésze is hasonló projekt megvalósításán gondolkodik Ausztráliában.

Mindegyik kezdeményezés annak a következménye, hogy fuldoklik az emberiség a nagyvárosokban. A most elkészülő újpesti Metrodom zöld lakópark teraszokra ültetett fáival, lakótornyaival kisöccse lesz a nagy nyugati elődöknek. Bíztató, hogy Magyarországon is elindult a tervezői gondolkodás abba az irányba, hogy az embert és a természetet, nagyvárosi körülmények között is megpróbálják közelebb hozni egymáshoz.