Az osztrákok 300 millió dolláros hiteléből épültek a Duna-parti szállodák

Utazás2020. feb 2.Fodor Sándor
A rovat támogatója:

Akik Roskovics Ignác zsánerfestő szobra mellett pózolnak a budapesti Duna-korzón, bizonyára nem töprengenek azon, hogy ki volt Roskovics, miként azon sem, hogy a környéket délelőtti árnyékkal betakaró egykori Fórum, ma Intercontinental Szálló, vajon miként és főleg miből épült.

Bruno Kreisky osztrák kancellár, az SPÖ politikusa hozta tető alá azt a 300 millió dolláros hitelt, amit 1975 és 1985 között folyósítottak a sógorok hazánknak, s ami alapvetően szálláshely- és közlekedés fejlesztést jelölt meg fő célként. Ennek része volt egy szálloda építési program és így épült meg a Duna-korzón először a Fórum, majd az Átrium Hyatt szálloda.

A hatvannyolcas reformok kifulladása és a hetvenes évek eleji olajválság (amiről hiába állították ábrándos lelkű politikusaink, hogy nem fog „begyűrűzni”) következtében apadni kezdtek a valutakészletek, ugyanakkor egyre komolyabban érdeklődtek a nyugati turisták Magyarország, de főként a Balaton és Budapest iránt.

A mind nehezebbé és ellentmondásosabbá váló helyzetet az osztrák állam által biztosított 15 éves futamidejű, 300 millió dolláros hitel könnyítette meg.

A szomszédos ország segítsége persze nem volt egyértelműen önzetlen, hiszen kikötötték, hogy a hitelből épülő beruházások kivitelezői kizárólag osztrák építőipari cégek lehetnek, így élénkítve az otthoni építőipart. Ausztriának garanciát jelentett az is, hogy Magyarország időközben a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap tagja lett.

A sort az egykori Ritz szálló helyén épült Fórum Hotel nyitotta. Az 1916-ban megnyíló Ritz, ami Grand Hotel Hungária néven működött a negyvenes években, olyan súlyosan megsérült a bombázásokban, hogy le kellett bontani. A Lánchídtól karnyújtásnyira levő helyen 1979-ben kezdődött meg az építkezés, 41 millió dollárt hívtak le az osztrák hitelből, és 1981-re készült el a 36.000 négyzetméter összeterületű, 408 szobás szálloda.

A méltán népszerű és rendkívül jó fekvésű szálloda folytatta azt a hagyományt, amit a régi Intercontinental Szálló is próbált a politikai enyhülés látványos dekorációjaként eladni, s miközben az „Intercontiban” az Elizabeth Taylor és Richard Burton házaspár, valamint Ringo Starr, a Beatles dobosa voltak a sztárvendégek, a Fórumban olyan hírességek szálltak meg, mint a mátészalkai amerikai filmcsillag Tony Curtis, vagy éppen a filmsztár hajdani elnöke, George Bush.

A Fórum 1997 óta nevezi magát Intercontinentalnak, míg a régi Intercontinental Marriott néven működik tovább.

A következő Duna-parti, szintén osztrák hitelből épült szállodát csaknem egy év múlva, 1982 júniusában adták át. Ennek az épületnek a helyén állt a legendás Lloyd-palota, ami szintén a bombázás során vált romhalmazzá, illetve a mellette levő Stein-ház, amihez egy szomorú történet fűződik, a tetejéről vetette a mélybe magát 1871-ben Nyáry Pál, a szabadságharc honvédelmi bizottmányának alelnöke, Kossuth egykori helyettese.

A tervező Zalaváry Lajos arra a trükkre vállalkozott, hogy a nyolcvanas évek elejének építészeti stílusát kissé meghaladva, megpróbálja visszaadni a hajdani paloták milliőjét. Reménytelen kísérlet volt, nem is sikerülhetett tökéletesen. A belső építész Németh István nagyobb szerencsével járt, az átriumos kialakítás igazán hangulatossá és szellőssé tette a belső tereket, amit Horváth Ernő repülőmérnök fölfüggesztett, hajdani Horváth 3 típusú repülőgépével is kihangsúlyoztak. A Louis Blériot repülőgépét imitáló replikából csak pár darab készült, az egyik Fiumébe került, ezzel röpülte át Horváth Ernő a szézadelőn a Kvarner öbölt.

A hitelszerződés kritériumainak megfelelően az épület kivitelezője az osztrák Universale Porr AG volt, akiktől alaposságot, precizítást tanultak a magyarok, miközben az osztrákokat a magyar tervezők kreativitása nyűgözte le. Érdekessége az épületnek, hogy 50%-ban a magyar állami légitársaság a MALÉV volt a tulajdonos. Itt rendezte be az egyik szinten az irodáit is, ám amikor súlyos anyagi nehézségekkel kellett szembenéznie a társaságnak, Váradi József akkori vezérigazgató eladta a meglévő 50 százalékukat. Innét eredeztethető aztán a Sofitel Budapest elnevezés, és került a szálloda a Startwood Capital Group birtokába.

Ami a 300 millió dolláros osztrák hitelt illeti, az itt említett két hotel a fellendülő idegenforgalomnak köszönhetően az 1990-es évek közepére teljes egészében visszafizette a hitelt.

Az Átrium Hyatt, a későbbi Sofitel pedig az ezt követően keletkező nyereséget visszaforgatta az épületbe, amit szinte teljes egészében felújítottak.

A sógorok hitele sok minden másra is jó volt, ebből épült egyebek mellett a Novotel Szálló, a székesfehérvári Alba Regia Szálló, sőt Ferihegy II. is.