Jemen ősi felhőkarcolói: mikor és miért építették őket?

Szanaa utcáin barangolva, szemmagasságban iszaptéglából épített falakat és nagy faajtókat látni, de ha felnéz az ember, rögtön észreveszi, hogy milyen magasra törnek az épületek – írja a BBC Travel.

Szemmagasságban az épületek általában ablaktalanok, mert gyakran állatmenhelyként vagy munkaterületként használják a lenti szinteket, ugyanakkor magasabban már díszes ablakokat és ólomüvegeket látni.

Az ablakkereteket az emeletek között fehér színnel jelölik, így az összhatás olyan, mintha mézeskalácsházak lennének.

Több épület tetején tetőterasz található, ahol összejöveteleket tartanak, esetenként pedig szabadtéri hálószobaként szolgálnak a meleg éjszakákon.

Forrás: instagram/@layal_bassam

A felhőkarcoló-szerű épületek magasságát messziről nem igen lehet pontosan felmérni, de ahogy egyre közelebb érünk, már látni lehet, hogy egyes épületek akár hétemeletesek is lehetnek. Felérve a tetejére olyan érzésünk támadhat, mintha felhőkarcolók vennének körbe, lévén a többi ház is magasra tör.

Szinte már olyan, mintha Dubajban vagy New Yorkban lennénk, csakhogy ezek a jemeni építmények körülbelül 300 és 500 évesek, és sárból épültek. A jemeni felhőkarcolók egy része akár 30 méter magas is lehet.

Összehasonlításképp: Chicagóban az első modern felhőkarcoló csak valamivel volt ennél magasabb.

Mivel elég szűkös a hely a városban, így felfele kellett építkezni, ezért olyan magasak az épületek. A jemeni felhőkarcolók építésekor további fontos szempont volt a biztonság: inkább közel építették egymáshoz a házakat, mintsem tovább terjeszkedtek volna szétszórtan a sivatagban.

Forrás: instagram/@layal_bassam

Jemen többi részén is találkozni lehet egyébként hasonló épületekkel, kisebb falvaktól kezdve a nagyobb városokig.

Például ott van a híres Sibám, amelyet sokáig úgy emlegettek, mint „a sivatag Manhattanje”, vagy a gyönyörűen díszített Dar Al-Hajar, vagyis a Sziklapalota.

A jemeni felhőkarcolók építészeti stílusa annyira egyedi, hogy Zabid, Sibám és Szanaa óvárosát az UNESCO Világörökség részének nyilvánították.

A kutatók szerint az építmények nagyjából a 8. vagy a 9. századból származhatnak. A pontos időpontot szinte lehetetlen belőni, mivel ezeket az iszaptéglából vagy vályogból készült épületeket folyamatosan foltozni és restaurálni kellett, hogy ne menjenek tönkre az időjárás miatt. De középkori források azt mondják, hogy például a szanaai ősi uralkodók székhelye, a Ghumdan-palota állítólag a Kr.e. 3. században épült és 20 emelet magas volt.

A jemeni felhőkarcolókat az teszi különlegessé, hogy továbbra is használatban vannak, akárcsak több száz évvel ezelőtt. Szanaa óvárosában például néhányat szállodává és kávézóvá alakítottak át, de a többségüket még mindig lakásként használják. Ezzel kapcsolatban így fogalmaz egy helyi szakértő:

Bárhol máshol ezek az épületek múzeumi tárgyak lennének, de Jemenben otthonok maradtak. Nem tudom szavakba önteni azt a büszkeséget, hogy olyan otthonokban élünk, amelyeket még az őseink őriztek - ez a mi kapcsolatunk a múlttal.