Mit keresnek hajóroncsok a világ legősibb sivatagjában?

Utazás2019. nov 3.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

A majdnem kétezer kilométer hosszan nyújtózó dél-nyugat-afrikai Namib-sivatag több érdekességet is rejt. A Föld második legszárazabb sivatagjában található úgynevezett tündérkörök a helyiek szerint istenek lábnyomait ábrázolják. De egy másik rejtély is borzolja az idegeket: vajon mit keresnek hajóroncsok a sivatag közepén?

A dél-nyugat-afrikai Namib-sivatag az Atlanti-óceán partvidékén található. 1600 km hosszan húzódik észak-déli irányban, a területe pedig majdnem megegyezik Magyarországéval. Ez a sivatag a Föld legősibb pusztasága.

Kialakulásának oka a partok előtt áramló hideg Benguela-áramlat: ez a tengeráramlat gyakorlatilag nem párolog, és magával ragadja a tenger felől a szárazföld irányába áramló nedvességet, így kiszárítja a partvidéket. A Namib-sivatag az Atacama-sivatag mellett Földünk legszárazabb sivataga.

A belső, parti rész igazi homoksivatag: itt találhatóak a világ legnagyobb, több mint 300 m magas homokdűnéi. Az évi átlagos csapadék 50 mm körül mozog, de vannak olyan térségei is, ahol még soha nem esett eső. Két időszakos folyó tör magának utat mély kanyonokban az Atlanti-óceánig: a Swakop és a Kuiseb.

A sivatag egyik érdekessége az úgynevezett tündérkörök rejtélye: furcsa, szinte szabályos kerek foltok követik egymást a homokban. Egyesek szerint a homokban az istenek lábnyomai látszanak, mások szerint tündérek vagy idegen lények táncát jelöli az érdekes jelenség. A kutatások bizonyítékai viszont inkább arra utalnak, hogy a homokban élő termeszek alakítják ki a köröket.

A Namib-sivatag másik látványossága az a part menti hosszabb szakasz, amelyet 1971-ben nemzeti parkká nyilvánították, és amely Csontvázpart néven híresült el. Nevét eredetileg az őslakosoktól kapta, akik rengeteg állati csontvázat találtak a homokban.

A legendák szerint ezt a földet Isten mérgében teremthette. A portugál hajósok is hasonlóan gondolkodtak a dologról, így a pokol kapujaként emlegették. A sivatag partján több hajóroncs is felfedezhető. A szerencsétlenül járt hajók vesztét a köd, a halálos áramlatok és a számtalan víz alatti zátony okozhatta.

Az egyik legismertebb hajóroncs az Eduard Bohlen gőzhajó, amely 1909-ben itt futott zátonyra: a sűrű ködben túl közel úszott a parthoz, majd megrekedt. Manapság már sokkal messzebbre került a víztől, bizonyos részeit pedig már be is lepte a homok, így a Csontvázpart elhagyatottságának szimbólumává vált.

A turisták körében nem csak a hajóroncsok miatt népszerű ez a partszakasz: a hatalmas hullámok is vonzzák az utazókat, főleg a szörfösöket.