Nyaraljunk tudatosan!

Ez kezdődhet a nyaralóhely kiválasztásnál: a környezet védelmének érdekében válasszunk olyan helyet, ami közel van, és olyan járművel utazzunk, ami kevésbé káros a környezetünkre. Ha megvan a tökéletes úti cél, akkor előzetesen ismerkedjünk meg a helyi szokásokkal, nehogy kellemetlen meglepetés érjen bennünket. Keleti országokban érdemes figyelni például az öltözködésre, több helyen megkövetelik a zártabb ruhákat, főleg a hölgyek esetében. Ha például autóval megyünk, akkor a közlekedési szokásokat is javasolt feltérképezni még indulás előtt. Néhány országban először dudálnak és csak azután fékeznek, de mások az irányjelző használat vagy az autópályán haladás helyi szokásai is. A dohányzásra vonatkozó szabályozások szintén eltérők lehetnek az egyes országokban. Ez a téma sok embert érint: nemzetközi kutatások szerint a Földön 1,1 milliárd ember dohányzik, hazánkban pedig több mint 2 millióan. A fenti számok miatt az egyes országok eltérő módszerekkel igyekeznek segíteni a dohányzás ártalmainak visszaszorítását, és előfordulhat, hogy ami az egyik helyen megengedett, az egy másik országban tiltott, vagy fordítva. A legjobb az, ha ezekkel a dohányzásra vonatkozó különböző előírásokkal nem kell foglalkoznunk, mert nem dohányzunk, azaz rá sem szokunk, vagy ha már megtörtént, akkor minél előbb leszokunk. Amennyiben mégsem sikerül leszokni, akkor tájékozódjunk a kevésbé ártalmas lehetőségekről, és nyaralás esetén az alternatívákra vonatkozó országonként esetlegesen eltérő szabályokról.

A nyaralásnak szinte elengedhetetlen velejárója a napozás. A nap káros sugarai ellen a megfelelően kiválasztott naptej nyújthat kellő védelmet. Van 15-, 20-, sőt, 55 faktoros naptej is, mégsem elég pusztán ezekre a számokra hagyatkozni. Egyes termékek csak az UVB sugarak ellen védenek, tehát ha ilyen krémet kenünk a bőrünkre, akkor legfeljebb a leégéstől óvhatjuk magunkat, de a káros UVA sugarak ellen védtelenek maradunk, pedig pont ez utóbbi felelős a bőrben esetlegesen kialakuló betegségekért, daganatokért. Vagyis nem mindegy, hogy mi ellen és miként védekezünk, amikor napozunk, mint ahogy a dohányzás esetében is a különböző káros hatásoknak más-más oka van. A legtöbben a nikotint – ami valóban erős függőséget okozó anyag – tartják a betegségek kialakulásáért leginkább felelős anyagnak, pedig a tudomány mai állása szerint elsődlegesen nem a cigarettában található nikotin, hanem az égés, és az égés során keletkező füst az, ami a dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okozója. Az égés során keletkező füstben lévő közel 7 ezer vegyi anyag van, amelyből 93-ról állapította meg az FDA (Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer– és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Extrém magas UV sugárzás esetén a legjobb, ha kerüljük a napot. Bár nem kell barlangba vagy pincébe költözni, de érdemes árnyékban maradni, vagy eltakarni magunkat. Ha naptól úgy tudjuk legjobban megvédeni bőrünket, hogy nem megyünk napra, akkor a dohányzás káros hatásait úgy tudjuk legjobban elkerülni, ha egyáltalán nem dohányzunk. Könnyű belátni, hogy az ártalomcsökkentés legjobb módja, ha az emberek egyáltalán rá sem szoknak a dohányzásra, dohányzás esetén pedig igyekezni kell minél hamarabb leszokni róla, ugyanis a leszokással egyértelműen csökken a megbetegedések valószínűsége. Ezért, ha már valaki dohányzik, azzal tud a legtöbbet tenni a saját és mások egészségéért, ha minél hamarabb felhagy káros szokásával. Mivel a leszokás nem könnyű, így minden eszközzel támogatni kell, aki elhatározta magát, hiszen már a leszokást követő első napoktól kezdve csökken a potenciális betegségek kialakulásának kockázata.

Előfordulhat, hogy nem tudunk a Nap elől elbújni, vagy egy kicsit élvezni szeretnénk a napfényt a nyaralás alatt. Ilyenkor alapos tájékozódás után, megfelelő fényvédő krémmel védekezhetünk az ártalmas UV-sugarak ellen. Bizonyos szempontból hasonló a helyzet a dohányzás esetében is: ha valamilyen oknál fogva mégsem szokunk le, akkor számos, a cigarettázásnál kevésbé káros alternatíva közül választhatunk. A technika fejlődésének köszönhetően ugyanis ma már többféle, égés nélkül működő, füstmentes technológia áll rendelkezésre, hogy a dohányzás okozta ártalmakat csökkentsük. Ilyen például a nikotinsóval működő technológia, a nikotintartalmú folyadék elektromos hevítésén alapuló e-cigi, vagy a dohány-hevítéses technológia. Mindhárom technológiában közös, hogy használatuk során nincs égés, ezért füst sem keletkezik, de az adott technológiától függően dohány- illetve nikotinpára szabadul fel.

A napozás során történő leégés rövid távú hatása ismert, azonban hosszú távú hatásai, mint a bőr korai megöregedése, vagy a bőrrák kevésbé él a köztudatban, ezek kialakulása ugyanis nem napokban, hetekben, hanem években mérhető. Ahogyan a füstmentes technológiák hosszú távú hatásai sem ismertek egyelőre, de rövid távon már vannak tudományos kutatások, melyekből megállapítható, hogy ezen technológiák használata során kevesebb káros anyag képződik és jut a használó szervezetébe, mint a cigarettázás esetén.

Ahogy a naptej esetében se mindegy, hogy mit kenünk a bőrünkre és az tényleg megvéd-e mind az UVB, mind pedig az UVA sugárzás káros hatásaitól, úgy a füstmentes technológiák esetén is fontos, hogy megbízható forrásból válasszunk és tájékozódjunk, mert a technológiákon belül is óriási különbségek vannak. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a technológiák nem leszoktató eszközök, hanem a cigarettánál kevésbé káros alternatívák azon felnőtt dohányosok számra, akik minden figyelmeztetés ellenére sem hagynak fel a dohányzással. A legjobb természetesen az, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotin tartalmú termékeket, illetve ha mihamarabb felhagyunk ezzel a szokással.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.