A járvány miatt már 77 ország fordult mentőcsomagért az IMF-hez
ElemzésekEddig 77 ország összesen csaknem 83 milliárd dollárnyi segítséget kapott a Valutaalaptól a járvány okozta válság kezelésére. Az IMF a jövőben várható bizonytalanságok miatt az erősebb gazdaságoknak is elővigyázatossági hitelkereteket ajánl, ez azonban valószínűleg nem lesz elég. Hiába ugyanis az újranyitás, nincsenek könnyű helyzetben még a feltörekvő ázsiai gazdaságok sem, január óta az IMF öt százalékponttal vágta vissza a növekedési prognózisát.
A járvány kitörése óta 77 ország összesen csaknem 83 milliárd dollárnyi segítséget kapott az IMF-től a járvány okozta válság enyhítésére. Egy június végi összesítés szerint a valutaalap eddig nyolc országnak – köztük Mongólia, Myanmar, Banglades és Nepál számára – nyújtott sürgősségi, készenléti hitelt az ázsiai-csendes-óceáni térségben, több mint 1,8 milliárd dollár értékben.
Európában Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia és Ukrajna fordult az IMF-hez finanszírozási problémái megoldása miatt, és mintegy 6 milliárd dollárnyi készenléti megállapodásokat kötöttek.
A Közel-Keleten és Közép-Ázsiában 12 ország több mint 13 milliárd, a szub-szaharai régióban 30 állam 10,5 milliárd, a közép- és dél-amerikai térségben 20 ország több mint 50 milliárd dollárnyi gyors segítséget kért.
Az ázsiai térség gazdasági teljesítménye idén várhatóan 1,6 százalékkal esik vissza, amire már évtizedek óta nem volt példa – írja az IMF elemzésében Chang Yong Rhee, a Nemzetközi Valutaalap ázsiai és csendes-óceáni részlegének igazgatója. Míg a térség gazdasági növekedése – a jobbára sikeres vírusvédekezés következtében – az első negyedévben még kedvezőbben alakult a valutaalap áprilisi prognózisában jelzettnél, az év egészére ez már nem igaz. A globális környezet gyengesége és egyes korlátozó intézkedések fennmaradása miatt a valutaalap csaknem valamennyi ázsiai ország előrejelzését lejjebb módosította. – Ez is mutatja, Ázsia mennyire erősen függ a globális beszállítói láncoktól: képtelen növekedni, amikor a világgazdaság egésze szenved – állapítja meg Chang.
Jövőre már jobb lehet a helyzet: a járvány második hullámának elmaradása és erőteljes gazdasági ösztönzők mellett 6,6 százalékra pattanhat vissza a gazdasági növekedés a térségben.
A koronavírus-járvány azonban hosszabb távon is érezteti hatását: az IMF becslése szerint 2022-ben az ázsiai teljesítmény mintegy 5 százalékkal lesz kisebb annál, mint amekkora lehetett volna a vírus okozta válság nélkül. Ez a különbség egyébként még magasabb lenne, ha a térség összteljesítményéből kivennénk Kínát.
A szerző szerint a jövő évi prognózis a kereslet erőteljes fellendülésének feltételezésén alapul, de elképzelhető, hogy ez túlságosan optimista verzió. Igaz, számos ázsiai ország komoly fiskális és monetáris ösztönzőket vezetett be, hogy a háztartások és a cégek könnyebben megbirkózhassanak a nehézségekkel. Ám problémát jelent a globális kereskedelem visszaesése: becslések szerint idén 20 százalékkal zuhan a külkereskedelmi forgalom Japánban, Indiában és a Fülöp-szigeteken.
A járvány miatt most kevésbé működik az erőteljes exporton alapuló ázsiai modell, így a belföldi kereslet erősítése lehet a megoldás, de időbe telik ennek megvalósítása.Az alábbi ábrán jól látható, hogy a valutaalap januárban közzétett prognózisa, a World Economic Outlook (WEO) óta mennyit változott a helyzet a júniusi előrejelzésben:
Az egész világon végigsöprő lezárások is sok helyütt tovább tartanak a vártnál, a lazítások pedig nem jelentik azt, hogy az egyes gazdaságok újra teljes fordulatszámon pöröghetnek. Számos országban továbbra is kötelező a maszkviselés nyilvános helyeken, illetve távolságot kell tartani a személyes érintkezésekben. Mindez hatással van az emberi viselkedésre, így a fogyasztásra is.
A valutaalap egyik tanulmánya szerint a lezárások a – főként az ipari termeléssel mért – gazdasági aktivitás havi 12 százalékos eséséhez vezettek.
Ez eddig nem meglepetés, ám ha teljesen megszűnnének a korlátozó intézkedések, az aktivitás akkor is csak mintegy hét százalékkal nőne, vagyis nem térne vissza rögtön a korábbi szintre. Ez a jelenség különösen sújtja azokat az ázsiai gazdaságokat, amelyek erősen építenek a turizmusra illetve olyan ágazatokra, ahol a személyes kapcsolattartásnak jelentősége van: várhatóan ez is lassítja a kilábalást.
A járvány felerősítette a vagyoni egyenlőtlenségeket is, hiszen elsősorban azok vesztették az állásukat, akik alacsonyabb iskolázottságúak, így eleve kevesebbet kerestek. Ráadásul a befektetők a térségben uralkodó geopolitikai feszültségek miatt is negatívabban ítélhetik meg a kilátásokat – teszi hozzá a szerző.
A valutaalap szerint a gazdasági helyreállításhoz elsősorban a monetáris és a fiskális politika szoros összhangjára van szükség, amelyben az előbbi feladata, hogy a háztartások és a cégek elegendő hitelhez jussanak. Szerinte fel kell lépni az egyenlőtlenségekkel szemben is, ehhez pedig szélesíteni kell az egészségügyi és az egyéb alapszolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint kiterjeszteni a szociális hálót és a digitális gazdaságot. Akár az adórendszerhez is hozzá lehet nyúlni, hogy kedvezőbb legyen az üzleti környezet, különös tekintettel a startup vállalkozásokra.
"Sem az IMF, sem a Világbank nem töltöttek be vezető szerepet az alacsony és közepes jövedelmű országok adósságának magánbefektetőkkel szembeni átstrukturálásában. Ehelyett a felelősséget a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) irányába delegálták" - erről nyilatkozott lapunknak nemrég Barry Eichengreen amerikai közgazdász-professzor. A Kolumbia Egyetem tanára azt hangsúlyozta, hogy
a Nemzetközi Valutaalap (IMF) eddig a pénzügyi kapacitásainak mindössze negyedét használta fel, és érthetetlen, nem hitelez többet.
