Inkább többször, de egyre rövidebb időre utazunk egy adott desztinációba

Véleménye szerint mennyire épült vissza a Magyarországra irányuló turizmus a járvány miatti válságot követően?

Magyarország a világjárvány előtt igen jelentős beutazó forgalmat bonyolított le, és nemcsak a szomszédos országokból és a hagyományosnak számító európai – német, osztrák, olasz, lengyel - piacainkról érkeztek hozzánk turisták kiemelkedő volumenben, hanem a tengerentúli úticélok -pl USA, Kanada, Dél-Korea – turistái között is igen népszerűek voltunk.

A világjárvány az egész világon éreztette negatív hatását minden szektorban, de a szolgáltatóiparban különösen nagy visszaesés következett be, amelyek közül is a turizmust hatalmas veszteségek érték.

A 2019-es rekordévben közel 1,5 milliárd turista-érkezést regisztráltak, és ez 2020-ban 70%-kal visszaesett, alig 400 millió érkezésre.

A járvány viszonylag gyors leküzdése, az oltások elterjedése viszont felgyorsította a turizmus-szektor regenerálódását, és éppen kezdett volna helyreállni a korábbi dinamikus növekedés, amikor újabb válságok rázták meg az egész világgazdaságot. Kitört az orosz-ukrán háború, energiaár növekedés és gyorsuló infláció bontakozott ki, amely a potenciális utazókat újabb akadályok elé állította, és visszafogták tervezett utazásaikat, elsősorban az anyagi lehetőségek alapján döntöttek utazásaikról a fogyasztók.

Magyarországon is először a belföldi turizmus állt helyre, de az ország jelentős anyagi forrásokat és energiát fektetett bele a marketingkommunikációba külföld felé is, mivel az ország turizmusában mindig is jelentős bevételt biztosítottak a hozzánk érkező külföldi turisták, kiemelten a főváros esetében.A célirányos kommunikációnak köszönhetően már 2023-ban, de különösen 2024. eddigi időszakában jelentős, 20% feletti forgalomnövekedést könyvelhetett el az ország a külföldi forgalom visszaállásából.

Ezek eredménye, hogy tavaly több, mint 40 millió vendégéjszakát töltöttek el nálunk a hozzánk érkező turisták – a hazai vendégekkel együtt -, és 2024 júniusában és júliusában kiemelkedően magas volt a foglalások száma, és ezen belül mind a főváros, mind pedig a vidéki szálláshelyek is igen jól teljesítettek.

Budapesten visszaállt a korábbi külföldi vendégforgalom, és a vidéki szálláshelyeken is rekord számú turista szállt meg a nyári hónapokban. Kijelenthető, hogy a turizmus ágazat számára sikeresen valósult meg a szektor újraindítása, amelyben az egyes szolgáltatók, desztinációk és állami intézmények szerepe is jelentős.

Mely országokból jönnek hozzánk többen? Hogyan alakul az itteni költésük?

A hozzánk érkező vendégeket több szempont alapján is csoportosíthatjuk, mivel igen különböző jellemzőkkel rendelkeznek. Elsőként meg kell említeni a szomszédos országokból érkezőket, főként a magyar lakta területekről, akik örvendetes módon már nemcsak rokonlátogatásra érkeznek, hanem törzsvendégei a gyógy- és élményfürdőinknek- különösen a határok közelében lévő településeinken, és más kulturális programokra is szívesen ellátogatnak.

Emellett a közeli desztinációkból érkező turisták száma nőtt meg kiemelkedően, de nemcsak Magyarországon, hanem általános tendenciaként megfigyelhető, hogy többen választanak közelebbi célterületeket akár anyagi, akár fenntarthatósági, akár biztonsági szempontok alapján.

Így pl. nálunk a lengyel, cseh, olasz és német turisták száma már tavaly is és idén újra örvendetesen megnőtt, akik általában kereskedelmi szálláshelyeken szállnak meg, ezek közül is legnépszerűbbek a szállodák, illetve a kempingek, többnyire vendéglátóhelyeken étkeznek, fürdőkbe, múzeumokba, koncertekre, fesztiválokra látogatnak, sokféle szolgáltatást vesznek igénybe, így költésük is számottevő.

Ezen kívül feltétlenül meg kell említenünk a tengerentúli turistákat, akik hagyományosan Észak-Amerikából érkeznek hozzánk, de szerencsére megindult a forgalom az ázsiai országokból is, és ma már a kínai, dél-koreai és japán turisták jelentős arányban biztosítják a fővárosi, magas kategóriájú – 4 és 5 csillagos – szállodák foglaltsági mutatóinak kedvező alakulását. Ők egy utazással több desztinációt is (pl. még mindig jól prosperál a klasszikus Bécs-Prága-Budapest hármas) meglátogatnak – ha már egyszer eljöttek Európába -, sokféle turisztikai szolgáltatást csomagban előre megvásárolnak, és még itt helyben is költenek pluszban, így az ő költésük kimagaslónak tekinthető, napi több tízezer forint/nappal.

Hogyan változtak a magyarok turisztikai szokásai az utóbbi két évben az áremelkedés hatására?

A hazai lakosság esetében a világjárvány veszélyeinek elmúlásával más szempontok kerültek előtérbe az utazási döntéseik meghozatalát tekintve. A statisztikai adatok mellett az empirikus kutatások is azt mutatják, hogy ma már elsősorban minden utazó a pénztárcájához méretezi utazásainak számát, hosszát, célterületét, és az igénybe veendő szolgáltatások jellegét.

Azaz megfigyelhető – ami egyébként világtrend is -, hogy inkább többször, de egyre rövidebb időre utazunk egy adott desztinációba, a legnépszerűbb közlekedési eszköz továbbra is a személygépkocsi, de a diszkont és charter légijáratok számának növekedésével, e közlekedési eszköz igénybevétele is növekvő tendenciát mutat. Habár a légiközlekedésben az idei nyáron előállt kaotikus állapotok visszavetették a dinamizmusát ennek az iparágnak, de ma már nemcsak emiatt csökken a repülős utak száma.

Sokan inkább közelebbi, biztonságosabb célpontokat választanak, amit saját autóval közelítenek meg, mások viszont fenntarthatósági szempontok alapján döntenek vonatos vagy kerékpáros utazás mellett, amely közlekedési eszközöknek sokkal kisebb a karbonkibocsátása.

Másik tendencia, hogy egyre népszerűbbek lettek a magánszállások, vendégházak és apartmanok a hazai utazók körében, ahol inkább ellátás nélkül veszik igénybe a szálláshelyeket, és rövidebb ideig tartózkodnak az adott településen.

Emellett természetesen a szállodák is őrzik népszerűségüket, mind a hazai, mind pedig a külföldi desztinációk esetében, és a szolgáltatók szempontjából a kapacitásaik egyenletesebb kihasználását illetően nehezítő körülmény, hogy egyre később kezdenek foglalni a magyarok, és rendkívül ár-érték arány érzékenyek.

Nem feltétlenül a legolcsóbb kínálatot keresik és foglalják le, hanem inkább azt nézik, hogy adott árért hol kapják a legtöbb és legjobb minőségű szolgáltatást.

Legnépszerűbb keresési és foglalási csatorna az online tér lett, és a magyar turisták ma már leginkább közvetlenül a szolgáltatónál foglalják le utazásaikat, illetve egyéb online utazási portálokon és csatornákon keresgélnek és foglalják le a szolgáltatást.

Az idei évben kiemelkedő számban utaztak honfitársaink külföldre, de ez valójában a járvány óta tartó visszafogott külföldi utazások miatt ilyen kiugró mértékű. A turizmusban résztvevő lakosság többsége mind a mai napig többségében belföldi célpontokat választ.

Milyen irányban halad a hazai turisztikai szektor fejlesztése, milyen fontos trendek láthatók a szállodaiparban, magánszállásoknál?

A hazai kínálatfejlesztésnél jól érzékelhető, hogy ma már jóval szélesebb, sokszínűbb, és minden keresleti igénynek igyekszik megfelelni a luxustól az egyszerű, de minőségi szolgáltatásig bezárólag.

Mivel a kínálat bőséges, és mind a desztinációk, mind pedig az egyes szolgáltatók látják, hogy amennyiben lépést kívánnak tartani a mai trendekkel, és meg akarnak felelni a XXI. század turistája keresleti igényeinek, akkor nem engedhetik meg maguknak sem az egy helyben topogást, sem pedig a silány minőséget.

Ma a hazánkban turistáskodó belföldi és külföldi utazó széles körű kínálatból választhat mind a szálláshelyek, mind a vendéglátóhelyek, mind a kulturális, természeti vagy sport programokat illetően, és igen változatosan és sokféle élményt gyűjtve, testileg, lelkileg és szellemileg feltöltődve térhet haza egy-egy utazásából, ami elégedettségét mindenképpen növeli, és a turizmusban az elégedett vendég a leghatékonyabb marketingkommunikációs „eszköz vagy csatorna”, aminek növelésére minden szolgáltató törekszik.

A szálláshelyek fejlesztése és modernizálása mellett igen fontos, hogy programokban, turisztikai attrakciókban és egyéb szolgáltatások terén is folyamatosan bővítsük a kínálatunkat, amellyel most nagyon jól állunk, hiszen a hozzánk érkező külföldiek, és a hazai turisták is számtalan lehetőség közül válogathatnak minden területen.

Legszembetűnőbb pl. a Balaton térségének fejlesztése, fejlődése, ahová a vízparti nyaralás mellett ma már egész évben van miért odautazni, a sok fesztivál, kulturális és sportprogram vagy éppen a gasztronómiai élmények miatt.Emellett vidéki településeink is meglátták a turizmusban rejlő lehetőségeket, és az eddig is jól ismert és közkedvelt desztinációk (pl. gyógyhelyeink) mellett kisebb, és még felfedezésre váró településeink is turisztikai fejlesztésekbe fogtak, illetve a meglévő szolgáltatásaik színvonalát és kínálati palettáját is igyekeznek növelni.

Napjainkban a tömegturizmus egyre elviselhetetlenebb méreteket ölt, az éghajlatváltozás következményeit a bőrünkön érezzük, és az utazók ma már egyre inkább újabb és ismeretlen helyeket is szívesen felkeresnek, amelynek előnyeit hazánk kisebb települései is élvezik.

A hagyományos szálláshelyek fejlesztése is egyre inkább az egyedi, különleges kínálat és szolgáltatások kiépítésének irányába fordul, ahol pl. népszerűek a tematikus szállodák, egyedi arculattal és erős márkával kiépítve, pl. filmes témákra fókuszálva.

Az újfajta szállástípusok pl. airbnb szállások szabályozása elkerülhetetlen, mivel igen erős feszültséget eredményez a helyi lakosok és a szálláskiadók között, ahol az érdekek összehangolását konszenzussal célszerű megteremteni.

A turizmusban mindig is sok szereplőnek kellett összehangolni a tevékenységét és érdekeit, így ettől a szektortól nem áll távol, hogy folyamatosan egyeztessen a többi szereplővel, pl. önkormányzatokkal, helyi lakosokkal, turizmusban nem érdekelt szolgáltatókkal.

A konferenciaturizmust mi jellemzi az utóbbi években?

Az üzleti turizmus állt a legkésőbb helyre a világjárvány után, és közben igen sok technikai, technológiai fejlesztést hozott a lázárás időszaka, amelyek a gazdasági válság hatására sokáig fenn is maradtak költséghatékonysági szempontok miatt.

Széles körben elterjedtek a videó- és online konferenciák, amelyek roppant kényelmesnek bizonyultak, de egy idő múlva elementáris erővel tört elő a résztvevőkben a személyes találkozás igénye, ezért tavaly már dinamikus fejlődést tapasztaltunk a konferenciaturizmus piacán is.

A kereslet oldaláról tehát visszaállt az igény, és ma már a hazai szállodák, panziók is mind arra törekszenek, hogy a szálláshelyi ellátás mellett kiépítsék saját rendezvényhelyszíneiket is, mivel az egész éves kapacitás-kihasználtságot a szabadidős és üzleti turisták megnyerésével tudják maguknak biztosítani.A családi, baráti, egyéni szabadidős turisták inkább a hétvégéket és ünnepnapokat tudják tölteni az egységekben, de a hétköznapi forgalmat a céges rendezvények, a kisebb vagy nagyobb konferenciák, üzleti megbeszélések, csapatépítések és egyéb üzleti turizmushoz kapcsolható programok tudják megteremteni a szálláshely tulajdonosoknak.

Ennek eredményeképpen ma már hazánkban is egyre több vidéki helyszínen találunk egyedi, különleges, sőt néha meglepő kínálatot ezen a téren, amelyre a mai üzleti utazók és megrendelők kifejezetten vevők, és egymást is túllicitálva keresnek ezen rendezvényeiknek, eseményeiknek minél különlegesebb helyszíneket, egyedi szolgáltatásokkal.

Szeptember 27-én a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) is megünnepli a Kutatók Éjszakáját: milyen programokkal várják az érdeklődőket?

Az egyetemünk idén először csatlakozik be a Kutatók éjszakája országos programsorozatba, és nekünk, a Turizmus Intézetnek ez most dupla öröm, mivel éppen szeptember 27-re esik a rendezvény, amikor is minden évben ezen a napon ünnepeljük a Turizmus világnapját – már 1980 óta, - amit az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UN Tourism) hívott életre, hogy a szektorra irányítsa az egész világ figyelmét ezen a napon.

Így tehát mi különleges programokkal igyekszünk ezt a dupla eseményt megünnepelni, amelynek keretében egy különleges világ körüli utazásra hívjuk a hozzánk ellátogató kedves vendégeinket.

Az egyetem oktatói és szakmai partnereinek képviselői fognak egyéni, szubjektív úti élménybeszámolókat tartani sok-sok színes fotóval, videóval gazdagítva előadásukat, ahol kedvenc úticélokról fognak mesélni saját látószögükön keresztül, tele humorral, könnyedséggel, miközben fontos tényekre és trendekre is felhívják a figyelmet.

Kiemelten fókuszálunk a túlturizmus jelenségére, és annak csökkentési lehetőségeire alternatívákat és gyakorlati tanácsokat is adva, hogy miként válhatunk tudatos és felelős utazóvá, egy új szemléletet átvéve, ahol nem rombolunk és amortizáljuk le a meglátogatott desztinációt, hanem helyette mi is alkotókká válunk és értéket teremtünk és adunk a helyi közösség számára.

Mindeközben sok-sok különleges élményt kapunk és adunk is, amitől boldogabbak leszünk és feltöltődve folytathatjuk mindennapi tevékenységünket a mindennapjainkban.

A programok között játékos kvíz is szerepel, és a Turizmus Intézet programján kívül a többi oktatott tudományterület is könnyed, szórakoztató és humoros bemutatása is szerepel, pl. a modern fogyasztói társadalom által kitermelt fölösleges termékek bemutatásával, játékos matematikafoglalkozásokkal, megúnt dolgaink újrahasznosításával, a mesterséges intelligencia „nevelési” kérdéseivel, a manipulálhatóság kérdéskörével, vagy éppen a HR jövőjével, valamint vállalkozási ismeretek gyakorlati vonatkozásainak megbeszélésével, egy tréningbe történő bekapcsolódással, és általában a kutatói lét, és tevékenységek humoros feldolgozásával.