Mekkora pusztítást okozott idén az aszály? Válaszolt kérdéseinkre az Agrárminisztérium 

Már augusztus elején elérte a 75 ezer hektárt az aszálykárra bejelentett területek nagysága - derült ki egy hónappal ezelőtt a kárenyhítési rendszerben összesített, addig beérkezett adatokból.

Csakhogy a júliushoz képest hagyományosan kevésbé kemény nyári hónap idén rekkenő hőséget hozott, akárcsak szeptember eleje. Ez pedig azzal járt, hogy hetente további több tízezer hektárral gyarapodott az aszálykárra bejelentett területek nagysága.

Most, hogy megérkezett az ősz, megkérdeztük az Agrárminisztériumot, mekkora kárt okozott az agráriumban az emberek mellett a növények számára is kibírhatatlan nyári forróság. 

- 2024 szeptember elejére az aszálykárra bejelentett területek nagysága elérte a 390 ezer hektárt. Ez a tavalyi, egyáltalán nem aszályos évhez képest lényegesen nagyobb kármérték, ugyanakkor a történelmi léptékű aszálykárt okozó 2022-es évtől időarányosan még messze elmarad. 2022. szeptember elején ugyanis már 1,3 millió hektár feletti kárjelentett területet és 45 ezer bejelentést regisztráltak

- derül ki az Agrárminisztérium Növekedés.hu-nak adott válaszából.

Ahogy arról a minisztérium korábban beszámolt, az idei aszálybejelentések fele eddig három vármegyére – Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád – koncentrálódik, de jelentős kiterjedésű kárt jelentettek be Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyéből is.

Az aszálykárok mintegy nyolcvan százalékában a kukorica és napraforgó kultúra érintett, de ezen túlmenően a siló- és csemegekukorica esetében is komoly méretű károkat tapasztalhatunk.

- Országosan a 874 ezer hektár kukorica területből 213 ezer hektár után tettek a gazdálkodók aszálybejelentést, napraforgó esetében a 680 ezer hektárból 125 ezer hektár után - sorolja a lesújtó adatokat, de annak legalább örülhetünk, hogy az alacsony terméshozam ellenére a kukoricatermés mennyiségileg fedezi a hazai felhasználási igényeket

- tudjuk meg a minisztériumtól.

Jelentős források kárenyhítésre

Ahogy azt a minisztérium már korábban közölte a gazdákkal, az agrárkár-enyhítési rendszerhez való csatlakozás feltételei a korábbi évekhez képest nem változtak és rendszerben résztvevők számára fontos lépések (káresemény bejelentése, -igazolása, hozamérték-csökkenés megállapítása, kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtása) az eddig alkalmazottnak megfelelően történnek.

Az idei évtől ráadásul uniós forrást is sikerült bevonni a rendszer működésébe, így a korábbi évekhez képest jelentősen nagyobb, 34,8 milliárd forintos keret áll majd biztosan rendelkezésre a kifizetések 2025. márciusi időpontjában. Viszonyításképpen, a 2022. évi károk után a kárenyhítési alap 50,66 Mrd Ft-ot fizetett ki a jogosult gazdálkodók számára,

de ennek az összegnek eredetileg csak negyede állt rendelkezésre az alapban az előző évek káreseményeihez kapcsolódó kifizetések után, a különbözetet a kormány biztosította.

Márpedig ez nem volt csekély összeg, 2022-ben a kárenyhítési alap révén egy díjtámogatott biztosítással rendelkező, 100 százalékos kárt szenvedett kukorica termelő akár 250 ezer forint hektáronkénti kárenyhítő juttatást is kapott, de a legalacsonyabb mértékű aszálykárt szenvedett, biztosítással rendelkező gazdálkodó is 60 ezer forint/hektár kifizetésre vált jogosulttá.

A biztosítással nem rendelkező és az öngondoskodás lehetőségével nem élő termelők ugyanezen esetekben az uniós szabályok okán a fenti összegek hozzávetőleg felét kaphatták csak meg kárenyhítő juttatásként.

Idén a rendelkezésre álló adatok alapján 11.352 mezőgazdasági termelő kötött aszályfedezettel bíró növénybiztosítást mintegy 713.634 hektár mezőgazdasági területre.

Meg kell tudnunk tartani a vizet

- Az időjárási szélsőségek kikényszerítik a változást az agrárium minden területén, különösen a szántóföldi növénytermesztésben. Ezért fontosak a vízmegtartás és az erdőtelepítések irányába tett állami és gazdálkodói erőfeszítések, a klimatikus viszonyoknak leginkább megfelelő talajművelés vagy éppen az öntözés fejlesztése

- szögezi le a minisztérium.

Ilyen támogatások már most is futnak, 2023-tól elérhető a vízmegtartás ösztönzésének új eszköze, a belvizes foltoknak, vizes területeknek, kialakulóban lévő vizes élőhelyeknek területalapú támogatások keretében történő támogathatóvá tétele anélkül, hogy a gazdálkodók művelésbe vonnák ezeket a földeket.

Ezzel a lehetőséggel 2023-tól szántóterületen, 2024-től pedig a szántóterület mellet a gyepterületen levő vagy ott időszakosan jelen levő kis vizes élőhelyek területe is támogathatóvá vált.

Igaz, a gazdák az eddigi számadatok alapján eddig nem nagyon pörögtek rá erre a lehetőségre, a környező termőföldek vízháztartását javító, állandó vagy időszakos vízborítással rendelkező területek támogatásba vonásának lehetőségével az eddigi két igénylési év adatai alapján szántón 2023-ban mindösszesen 4 gazdálkodó 5,01 hektár területet, 2024-ben pedig 12 gazdálkodó 19,74 hektár területet hasznosított.

2024-ben már gyepen is lehetőség nyílt a bejelentésre, ezzel 8 gazdálkodó élt, akik összesen 63,61 hektár területet jelentettek be. Más területeken ugyanakkor nagyobb a mozgás.

- A Vidékfejlesztési Program keretei között több mint 1210 öntözési projekt részesült támogatásban, összesen mintegy 177 milliárdos forint összegben. A régi rendszerek szinte teljes rekonstrukciója és a 32 ezer hektáron megvalósult vagy éppen megvalósítás alatt álló fejlesztés minden érintett termelő vagy öntözési közösség számára óriási előrelépést jelent,

hamarosan újabb pályázási lehetőségek jelennek meg a KAP Stratégiai Terv alapján, amelyek ugyancsak támogatni fogják a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálását, valamint a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak fejlesztését és rekonstrukcióját - válaszolta az Agrárminisztérium arra a kérdésünkre, milyen programokkal segítik a gazdák küzdelmét a vízhiánnyal.