Sok cégnél gond az erős forint: az árfolyam hatásáról indít felmérést az MKIK
Vállalkozás
Az utóbbi hónapokban jelentősen erősödött a forint sok hazai exportőr vállalatot kedvezőtlen helyzetbe hozott. Különösen a kisebb cégek kitettebbek, ahol az exporthoz képest kevesebb az import-tartalom, így a profitrátájuk nagy részét is felemészthette a 7-8 százalékos erősödés. Az MKIK felmérést készít, hogyan érintette a vállalatokat az árfolyam változása.
Az elmúlt napok árfolyam-ingadozásai miatt az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaságfejlesztési Szakmai Bizottsága országos kutatást indít. A felmérés célja, hogy pontos képet kapjanak arról, hogyan érinti a forint euróval szembeni árfolyamának alakulása a hazai vállalatok működését, versenyképességét és gazdálkodását.
A kutatásban valamennyi Magyarországon működő vállalkozás részvételére számítanak, függetlenül attól, hogy folytat-e export- vagy importtevékenységet, illetve rendelkezik-e közvetlen külpiaci kapcsolatokkal - írja a kamara.
Az anonim felmérésben a beérkező válaszok szakmai alapot adnak a kamarának, hogy hatékonyan képviselhesse a vállalkozások érdekeit.
A forint árfolyama a választások óta egészen a 349-es szintig erősödött, majd a legutóbbi MNB kamatcsökkentés után a dollár erősödése miatt kis mértékben korrigált.
Az erősödés különösen a kis- és középméretű, főleg exportra dolgozó magyar vállalatoknál jelent kockázatot, különösen azoknál, ahol az import aránya kisebb, így nem lehet kiegyenlíteni az árfolyam-hatást.
Sok exportőr vállalkozásnál az idei forint-erősödés gyakorlatilag elvitte a beépített profitot: ahol kisebbek a tartalékok, komoly finanszírozási problémák alakultak ki a kisebb exportbevétel és a forintban jelentkező kiadások miatt.
Mi várható az árfolyamban?
Az idei kedvezőbb inflációs kilátások és az alacsonyabb kockázati felár miatt tudott kamatot vágni júniusi kamatdöntő ülésén az MNB Monetáris Tanácsa, és további lazítást helyeztek kilátásba.
A piacok az euróövezetben további kamatemeléssel és amerikai kamattartással számolnak, miközben az iráni-amerikai tárgyalások és a közel-keleti helyzet alakulása jelenti az egyik legnagyobb kockázatot a forint árfolyamára.
A 10 éves magyar állampapírhozam alacsonyabb a lengyelnél, a hazai inflációs kilátások pedig javultak az erősebb forint-árfolyam, a csökkenő olajárak (a Brent hordónkénti ára ma 75-76 dollár között mozog), és az iráni békefolyamat nyomán oldódó geopolitikai feszültségek miatt.
A lakosság inflációs várakozása is nagy mértékben javult, ami az erősebb forintnak is köszönhető: az érzékelt infláció a második negyedévben a jegybank szerint 8,7 százalékra, az egy évre előre számított infláció 4,9 százalékra mérséklődött.
A magyar alapkamat tegnaptól 6 százalék, a lengyel és a cseh 3,75 százalék.
Az Európai Központi Bank legutóbbi ülésén kamatot emelt az inflációs kockázatok miatt, a piacok további kamatemeléssel is kalkulálnak, az amerikai Fed pedig tartja (vagy még emelheti is) a magasabb kamatszintet, ami a dollárt erősíti.
Az erősebb dollár a feltörekvő devizák szempontjából általában gyengüléssel jár.
