Meddig támasztja meg a forintot a gyenge dollár?

A forint árfolyamára kedvezően hat a magas alapkamat és a gyenge dollár, ami még annak ellenére sem tudott erősödni, hogy jelentős a hozamkülönbség az euró és a dollár között az utóbbi javára, még ha a héten emel is az alapkamaton az Európai Központi Bank (EKB), bár az energiaellátási sokk miatt az amerikai infláció megugrása nyomán még a Fed szigorítása sem lehet kizárt.

Az új vezetéstől, Kevin Warsh-tól Donald Trump elnök a kamatok csökkentését várná, de az 56 éves, inflációellenes héjának tartott pénzügyi szakember meglehetősen szűk mozgástérben kezdi meg a munkáját az inflációs nyomás miatt.

A dollár mellett szól, hogy a magas olajárak miatt a dollár iránti kereslet is nőtt az elmúlt hónapokban, ami a dollár erősödéséhez vezet, és a mostanihoz hasonló bizonytalan geopolitikai időkben még mindig a dollár a biztos menedék és tartalékvaluta.

Az amerikai tőzsdék sem teljesítenek rosszul, a technológiai papírok ugyan nem produkáltak a korábbihoz hasonló kiugró teljesítményt, de az S&P index közel negyedével emelkedett egy év alatt.

Vámháború, államadósság, időközi választások, fizetési mérleg

Az amerikai gazdasági növekedés az európainál gyorsabb, az infláció megugrása is átmeneti lehet – mégsem tudott visszaerősödni a dollár.

Mindez összefügghet azzal is, hogy a befektetők az ellentmondásos amerikai gazdaságpolitikai lépéseket nem díjazzák, és a költségvetési politikával (és az elszálló adósságállománnyal) kapcsolatban is megsokasodtak a kérdőjelek.

A háttérben egy hosszabb távú folyamat áll, ami a vámháború újabb fejezeteivel, az amerikai külpolitika kiszámíthatatlatlan húzásaival, valamint a november elején esedékes időközi választásokkal is összefügg. Utóbbival kapcsolatban már többször megírtuk, hogy Donald Trump elnök népszerűség-vesztése miatt az időközi választást (és a Képviselőházat is) a demokraták nyerhetik, beszűkítve az elnök mozgásterét. 

Mint arról beszámoltunk, eltűnt az amerikai befektetési jövedelem többlete is:

hiába keresnek jól külföldön az amerikai nagyvállalatok, a külföldiek kezében lévő amerikai államadósság törlesztése, a kamatszint emelkedése és az import növekedése miatt szép lassan elfogyott az USA előnye.

Az USA tartós folyó fizetési mérleg hiányára a dollár globális kínálatát biztosító szükségszerűségként tekintenek. Az USA-ban a bruttó tételek továbbra is érdemben meghaladják a pénzügyi mérleg egyenlegét. Ezért a Trump-adminisztráció azon törekvései, hogy csökkentsék vagy akár többletbe fordítsák az USA folyó fizetési mérlegét, nem jelentenek veszélyt a globális dollár kínálatra.

A dollár-árfolyam, mint világhatalmi trend-mutató

Az amerikai dollár mindig is tükrözte és tükrözi az USA geopolitikai erejét, globális befolyását. A nemzetközi politikatudomány gyakorlatilag már 15-20 éve beszél ennek a geopolitikai erőnek a hanyatlásáról, ami az utóbbi években talán még látványosabbá vált, azóta, hogy Kína gazdasági és technológiai szempontból egyértelműen szemmagasságba került az USA-val – véli Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára, a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet vezetője.

Az USA egyre fogyatkozó hegemóniája, ami több évtizedes folyamat, gyengíti a dollár vonzerejét is.

Míg korábban akár gazdasági, akár geopolitikai válság állt elő, az amerikai dollár és az amerikai államkötvény egyértelmű biztonsági menekülőeszköz volt a pénzpiacokon. A világhatalmi gyengülés ezt a biztonsági vonzerőt is gyengíti, tehát hiába van geopolitikai válság – és valószínűleg ennek hatására egy energiapiaci válság elé is néz a világ, – már nem eredményez olyan mértékű dollárkeresletet, mint korábban. A befektetők már diverzifikáltabban fedezik a kockázatokat. Természetesen a hozamkülönbségektől nem szakadhatunk el.

A Fed kamata ugyan magasabb, mint az eurókamat, de ez a kamatkülönbözet szűkült, és ha közben dollárgyengülést vár a piac, akkor ez a kamatkülönbözet sem ér többet – tette hozzá Kutasi Gábor.

A szakember kiemelte, hogy a politikai tényezők közül a legfontosabb valószínűleg a félidős választások eredménye, hogy a törvényhozásban megerősíti a republikánus többség az elnököt, vagy a demokraták kerülnek többségbe és megbénítják az elnöki hatalmat.

Ha az iráni háború lezárulna gyorsan, az csökkentené a globális kockázatokat, így bátrabban fordulnának a befektetők többféle valutapiac felé, ami további dollárgyengülést eredményezne. Ez az egyre protekcionistább amerikai gazdaságpolitikának sem lenne ellenére. Ha magas szinten maradnak a geopolitikai kockázatok, akkor az nyitná meg az utat az ingadozás irányába, az előző kérdésben tárgyalt folyamatot folytatva, amikor a dollár biztonsági vonzereje és az USA gyengülő geopolitikai befolyása közötti ingadozás rángatná az árfolyamot.

Iráni háború, inflációs kockázatok, új Fed stratégia

Ezekhez képest az inflációs pálya vagy a kamatpálya viszonylag egyértelműbb, és kevésbé hagyja nyitva a kimenetet.

Az iráni háború miatt magas a globális kockázat, ezért rövid távon a kockázatvállalási hangulat a meghatározó, amit inkább neveznék kockázatkerülő hangulatnak.

Egyelőre még mindig a dollár és az amerikai államkötvény a legbiztonságosabb befektetés, ezért ez rövid távon féken tartja a dollár gyengülését.

A jegybanki kamat az nagyon ritkán lehet csak rövid távú (éven belüli) hatással az árfolyamra. A jegybanki kamatpályával kapcsolatban egyrészt maga a Fed monetáris tanácsa, az FOMC ad ki előretekintő kommunikációs anyagot, másrészt a piaci szereplők is beépítik a kamatpályával kapcsolatos várakozásaikat az árfolyamcéljukba. Így ezek a folyamatok csak hosszabb távon tudják megfordítani a folyamatokat. Az olajár pedig globálisan okoz inflációt, azaz minden valuta vásárlóerejét rontja többé-kevésbé.

A politikai eufória hatása a forintra

A dollár/forint erősödés az euró/forint és az euró/dollár párhuzamos erősödés következménye, mert a forint az eurón keresztül kapcsolódik a dollárhoz áttételesen – véli Kutasi Gábor.

A 2026 tavaszán bekövetkezett forinterősödés pedig ahhoz a tavaszi politikai várakozáshoz és a választások utáni eufóriához kapcsolódik, amihez a piacok több milliárd euró EU-s támogatás beérkezését, a Magyarországon lévő európai diplomáciai nyomás enyhülését, az euró bevezetését és a gazdasági szabályozás decentralizáción keresztüli hatékonyságjavulását vizionálják.

Az előbb említett politikai tényezőn és várakozásokon kívül a mérséklődő infláció és ezzel együtt az egyelőre változatlan jegybanki kamat, majd utóbb az első negyedévben beinduló gazdasági növekedésre vezethető vissza az erősödés.

Magyarországon történt egy egyoldalú politikai eufória, ami az említett várakozásokat felélesztette. Ezek a hatékonysági várakozások most nagyon erősítik a forintot. Az eurózónában nyilván ilyen nem gazdasági hatás nem történhetett.

Ugyanakkor a magyar gazdaság jelenbeli ereje is megmutatkozik a folyamatban, mert míg a magyar gazdaság legutóbb már 1,7 százaléknyi GDP növekedést hozott, az eurózóna még mindig nem mutat növekedést a maga 0,1 százalékával.

Ha az iráni háború okozta globális olaj- és üzemanyaghiánya bekövetkezik a nyáron vagy ősszel, akkor jelentős globális inflációs kockázatokra és valószínűleg a forintpiacokról való tőkekivonásra számíthatunk, ami komoly forintgyengülést és/vagy kamatemelést fog okozni. Kérdés, hogy ettől az orosz földgáz és kőolaj mennyire tud megmenteni minket egyrészt a leszállított mennyiség, másrészt a ténylegesen szerződött beszerzési ár alapján.

Az energiaszakértők már a háborútól függetlenül biztosra prognosztizálják az ellátási válságot.

Az erős forint hatása

Kutasi Gábor kiemelte, hogy a nem túl friss OECD adatok alapján a magyar export importtartalma nagyon magas, közel 44 százalék, az OECD országok átlagának másfélszerese. A kulcságazatokban pedig még jelentősebb. A vegyipari, elektronikai és járműipari ágazatok esetében 80-90 százalék. Utóbbiak esetében a forinterősödés lényegtelen, mert közel annyival csökken forintban az importköltség, mint amennyivel csökken forintban a bevétel. Bár a multinacionális leányvállalatok többsége amúgy is dollárban vagy euróban könyvel.

A hazai turizmus drágul meg igazán euróban, dollárban.

A forinterősödés mindenképpen kedvezően hat a fogyasztói árakra, mert az üzemanyagár-emelkedést, az élelmiszerár-emelkedést, a kínai fogyasztói cikkek dollárban meghatározott világpiaci vagy világkereskedelmi árát forintban mérsékli.

A költségvetés számára kétarcú lehet a hatás.

Mivel az erősödés visszafogja az inflációt, így az áfabevétel is kisebb lesz, ami egyébként jelenleg az adóbevételek nagyjából kétharmadát teszi ki.

A most értékesített euró államkötvények forintfelhasználásán is veszít az állam, és az uniós milliárdok is – legalább rövid távon – kevesebb forintot érnek. Viszont a devizás államadósság jelenlegi törlesztése kedvező – tette hozzá a szakember.