Íme a 123 éves automobil, amit a Közlekedési Múzeum KÉTSZER is megvásárolt: 1902 Opel-Darracq + VIDEÓ

Ha azt mondanám, hogy gondoljon egy Opelre, elsőként valószínűleg Ön is egy Corsát, Vectrát, Insigniát, esetleg egy Omegát képzelne el. Mind a három jó válasz, de mégis egészen fiatal típusoknak számítanak a márka történetében. Ma egy olyan klasszikust mutatunk be, aminek a kora bőven meghaladja az előbb említett autók együttes életkorát.

Ez a ló nélküli hintó nem csak hazai viszonylatban, de a márka történetében is az első eladott példányok között szerepel. Íme, a Közlekedési Múzeum 1902-es Opel-Darracq tonneau-ja. 

^{Fotók: Háfra Zsolt/ Klasszik Kasztni}

Adam Opel 1862. január 21-én alapította meg rüsselsheimi gyárát, ahol varrógépeket, majd bicikliket és motorkerékpárokat is gyártottak. 

A német vállalat 1899-ben bemutatott lónélküli hintói még nem arattak sikert, ezért együttműködésre léptek a francia Darracq-kal. A közös munka sikeresnek bizonyult, az 1902-es Hamburgi Autószalonon felavatott típusok már jóval népszerűbbek és fejlettebbek voltak, amivel megalapozták a márka hírnevét. 

^{Fotó: Háfra Zsolt/ Klasszik Kasztni}

Oldtimer futam 90 évvel ezelőtt

A Klasszik Kasztni csatornájának adott videóinterjújában Hidvégi János muzeológus elárulta, hogy az első Opel-képviselet 1908-ban nyílt meg a történelmi Magyarország területén, ezért ez az addigra már 6 éves példány magánforgalomban kerülhetett hazánkba. 

Bár a jármű korai éveiről nincsenek információnk, azt mégis tudjuk, hogy 1924-ben már nem volt forgalomban. Az autó ismert és dokumentált hazai története az 1930-as évek első feléig vezethető vissza. Ekkor vásárolta meg egy bontóból Horváth Viktor, egy budaörsi fiatalember, aki több autós találkozón is részt vett vele. 

1935-ben például Az Autó nevű újság egy "London-Brighton"-ra hajazó versenyt hirdetett meg a Budapest-Siófok útvonalon, amin az Opelen kívül több Csonka-jármű és egy Panhard is részt vett. Az már csak külön érdekesség, hogy a muzeológiai munkálatok folyamán néha még arra is fény derül, hogy az egyes járműveknek közös múltja van: 

Mellettünk itt áll ez az Oldsmobile, ami szintén részt vett ezen a versenyen. Tehát fantasztikus kapcsolatok derülnek ki ezekről a régi autókról.

^{Fotó: Háfra Zsolt/ Klasszik Kasztni}

A verseny szinte biztos, hogy csak növelte Horváth Viktor Úr lelkesedését, mivel nem sokkal később európai körútra indult. Bár ez a túra nem az elképzelései szerint sikerült, mégis (ha túlozva is, de) sokat elárul a korai ló nélküli hintók strapabíró képességéről:

"(...) Feljegyzései szerint egyetlen egy komolyabb műszaki probléma fordult elő. Visszafelé Hegyeshalomnál az egyik első kerék csapágya eltörött és ezt kellett kivajítani."

A II. világháború és az államosítás

Az interjú során kiderült, hogy a II. világháború idején Horváth Úr elővigyázatos volt, ezért az autót szétszerelte és az alkatrészeket a háza különböző pontjain rejtette el. Szerencsére a világégést mind a ketten átvészelték, de közös útjuk rövidesen véget ért. 

Az 1950-es autóbeszolgáltatás idején a tulajdonost feljelentették, ezért kénytelen volt felajánlani az államnak, hogy vásárolja meg. Ekkor már 48 éves volt, ezért korából adódóan mindennapi használatra nem foghatták be. Szerencsére a Közlekedési Múzeum felfigyelt a járműre és meg is vásárolta, így az elmúlt kb. 70 évet biztonságos, védett helyen tölthette. 

Ha Ön is kiváncsi ennek a rendkívüli autónak a történetére, vagy, hogy miért vásárolta meg kétszer is a múzeum, nézze meg a róla készült kisfilmet:

Főbb adatok:

• Márka: Opel-Darracq
• Gyártási év: 1902
• Kivitel: Tonneau
• Motor: 1.281 köbcenti, egy henger
• Teljesítmény: 9 lóerő
• Csúcssebesség: 45 km/h