Évek óta nem látott roham indult az állampapírokért: rekordot döntött a lakosság májusban
BefektetésA magyar háztartások állampapír-vagyona májusban minden korábbinál magasabbra emelkedett, miután egyetlen hónap alatt több száz milliárd forinttal bővült az állomány. A löketet egy záruló jegyzési határidő adta, miközben a háttérben átrendeződés zajlik a lakossági megtakarításokban.
A magyar háztartások májusban nettó 410 milliárd forinttal növelték állampapír-állományukat, vagyis ennyivel vásároltak többet, mint amennyit eladtak. Ekkora havi keresletre a Magyar Állampapír Plusz 2019 júniusi bevezetése óta nem volt példa.
A rohamnak köszönhetően a háztartások kezén lévő állampapír-vagyona május végére rekordmagasra, 14 197 milliárd forintra emelkedett a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint.
A csúcs hátterében nem a hirtelen fellángoló érdeklődés áll, hanem egy konkrét, előre bejelentett határidő. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) május 18-án közölte, hogy május 21-én lezárja a jegyzést a 7 százalékos kamatozású FixMÁP-sorozatnál és a korábbi MÁP+ sorozatnál, helyettük pedig fél százalékponttal alacsonyabb kamatozású új sorozatokat indít.
A hírre a befektetők az utolsó napokban tömegesen vásárolták a kifutó papírokat, amíg lehetett.
A májusi szám tehát jelentős részben egy néhány napos hajrá eredménye, nem pedig egy tartósan magasabb keresleti szint kezdete.
A döntéssel jól jártak a megtakarítók, mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júniusban 1,7 százalékos éves inflációt jelentett, ami azt jelenti, hogy aki májusban az utolsó pillanatban fixálta a 7 százalékos kamatot, annak több mint 5 százalékpontos reálhozamot biztosított a papírja adómentesen.
Az ÁKK azóta újabb kamatvágásokat hajtott végre, így aki a jövőben dönt erről a papírról, alacsonyabb kamatra számíthat, mint a májusi rohamban lépők.
Mindez egy hosszabb ideje zajló folyamat csúcspontja. A háztartások jelentős része az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírból (PMÁP) fix kamatozású papírokba csoportosítja át megtakarításait.
Ennek oka, hogy az MNB júniusi előrejelzése szerint idén mindössze 1,8 százalékos lehet az átlagos infláció. A PMÁP kamata jövőre a 2035-ös sorozatnál akár 1,9 százalékra is csökkenhet, ami már elmarad a jelenlegi eurós magyar államkötvény-hozamoktól is.
Míg a bankok eladtak, a külföldiek vásároltak
A lakossággal szemben a bankok májusban nettó eladók voltak, mintegy 110 milliárd forint értékben. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a másodpiaci hozamok esése miatt jelentős árfolyamnyereséget tudtak realizálni a korábban vásárolt állampapírjaikon.
A külföldi befektetők viszont tovább növelték kitettségüket: nettó vásárlásuk májusban közel 800 milliárd forintot tett ki, folytatva a tavaszi választások óta megfigyelhető trendet.
Május végén a bankok kezén 14 428 milliárd, a biztosítóknál és nyugdíjpénztáraknál 3234 milliárd, míg a külföldi szereplőknél összesen 18 732 milliárd forintnyi magyar állampapír volt. Ebből 12 142 milliárd forint volt devizakötvény, 6590 milliárd forint pedig forintkötvény.
A befektetési alapok utolérték az állampapírt
Bár májusban egyértelműen az állampapír vitte a prímet, a lakosság más eszközökből sem vonult ki.
A háztartások nettó 99 milliárd forintot fektettek befektetési jegyekbe, és 77 milliárd forintot a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvényekbe, utóbbi szokatlanul magas összeg egy kötvényvezérelt hónapban.
Összességében a magyar háztartások teljes értékpapír-vagyona május végére meghaladta a 32 100 milliárd forintot, ami havi szinten 1,8, éves összevetésben pedig 12,7 százalékos, több mint 3600 milliárd forintos bővülést jelent. Érdemes ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ez nominális adat: a növekedés egy részét az árfolyamemelkedés és maga az infláció is magyarázza, így a reálértékben mért gyarapodás ennél szerényebb.
Hosszabb távon látványos az arányeltolódás is: három évvel ezelőtt a lakossági értékpapír-vagyon 57 százaléka volt állampapír, és mindössze 35 százaléka befektetési alap, mára ez az arány 44,4, illetve 43,3 százalékra módosult, vagyis a két eszközosztály gyakorlatilag egy súlycsoportba került.
A részvények aránya a teljes portfólióban továbbra is szerény, mindössze 9,8 százalék, jelezve, hogy a magyar megtakarítók pénzének túlnyomó része változatlanul a két biztonságosabbnak tartott eszközosztályban, az állampapírban és a befektetési alapokban összpontosul.
