Hosszú energiaválságra számítanak a piacok, átrendeződnek a befektetések

A piacok hosszabb energiaválságot áraznak, miközben a Brent nyerosolaj ára 107 dollár körül mozog, az európai gázár pedig 82 euróra emelkedett a közel-keleti válság kiterjedése miatt.Intézményi befektetők ezért egyre nagyobb tőkét irányítanak az energia-infrastruktúrába: csővezetékekbe, exportlétesítményekbe és termelőeszközökbe. A piacok már nem csak átmeneti kereskedési lehetőségként, hanem az AI-befektetések növekvő energiaigénye és az iráni háború okozta magas árak miatti tartós szerkezeti változásként kezelik a jelenlegi energiaválságot.Az olaj- és gázipari felvásárlások (M&A) értéke kétéves csúcsot ért el 2026 első felében például a Devon 25 milliárd dolláros és a Shell 16 milliárd dolláros ügyletei révén. A befektetől a magas értékeltségek miatt a kisebb, 30 millió dollár körüli, alulértékelt, nem üzemeltetett eszközök megszerzésére fókuszálnak.

Az olyan nagy szereplők, mint a Gunvor, a Citadel és a Vitol, a tőzsdei kereskedés mellett közvetlenül is felvásárolnak amerikai palagáz- és olajtermelő eszközöket. Különösen a közel-keleti geopolitikai kockázatokat elkerülő, biztonságosabb helyszíneket keresik.

A Vitol emellett sikeresen alkalmazza azt a stratégiát, hogy piaci mélypontokon vásárol, majd a mostanihoz hasonló áremelkedési időszakokban értékesíti fizikai eszközeit - írja az Oilprice elemzése.A Közel-Keleten fokozódó katonai feszültségek és az ellátási kockázatok miatt a pénzalapok folyamatosan növelik a nyersolaj határidős vételi pozícióikat. Ezzel párhuzamosan a Brent olaj ára 107 dollár, a WTI-é 103 dollár fölé emelkedett, míg az amerikai dízelár rekordot döntött (több mint 6,20 dollár/gallon).Teherán a Hormuzi-szoros után - a jemeni huszik által közvetve - a Báb el-Mandeb szorost is az ellenőrzése alá vonta, illetve bizonytalanná tette a szállítási útvonalat.

Dőlnek a dominók a Közel-keleten

Az Irán ellen indított háború indulása óta dőlnek a Közel-Keleten a dominók. Először a térség amerikai szövetségesei vonódtak be a háborúba, miközben Libanonban kitartott a konfliktus, majd a Vörös-tengeren is kiújultak a harcok a siíta jemeni huszik és Izrael, illetve Szaúd-Arábia és az iráni támogatású huszik között.

A jemeni huszi lázadók elfoglalták Jemen teljes vörös-tengeri partvidékét, beleértve a stratégiai fontosságú Moka kikötővárosát is, és elérték a kritikus jelentőségű Báb el-Mandeb tengerszorost, ahol már két szigetet is ellenőrzésük alá vontak.

A Szaúd-Arábia által támogatott hivatalos, kormánypárti jemeni erők - kb. 300 000 fő - létszámfölényük ellenére súlyos vereséget szenvedtek a lázadó husziktól (kb. 250 000 fő). Szakértők szerinta jemeni hadsereget a belső széttagoltság és a szaúdi nyomás gyengítette meg, míg a huszik rendkívül gyorsan alkalmazkodó, az iráni fegyvereknek köszönhetően komolyan fejlett haderővé váltak.Szaúd-Arábia tucatnyi rakétatámadást indít a huszik ellen, de nem állította meg az előrenyomulást. Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös amerikai légicsapásokat kért Donald Trump amerikai elnöktől, ám Trump elutasította a kérést.A szaúdi–török–pakisztáni védelmi paktum bevetése sem valószínű, mivel a felek el akarják kerülni a regionális eszkalációt.