Szárnyal a pesti tőzsde, de a haszonból a kisbefektetők kimaradnak

Összefoglaló pontok:

• Több mint harminc évvel a nyitás után a BUX először zárt 150 ezer pont felett.
• A rali mögött négy nagyvállalat és egy sor stratégiai üzlet áll.
• A TBSZ-ek száma nő, de a részvénypiac még mindig egy szűk réteg terepe.

Augusztus közepén a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető indexe, a BUX először zárt 150 ezer pont felett,

ezzel újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai tőkepiac. Az 1991-es induláskor ezer ponton nyitó BUX 35 év alatt százötvenszeresére nőtt. A legutóbbi szakasz különösen intenzív volt: a 100 ezres határ átlépésétől a 150 ezresig alig több mint egy év telt el.

A pesti börze az év eleje óta mintegy 35 százalékkal erősödött, amihez több tényező járult hozzá. Az áprilisi országgyűlési választások után az új kormány az uniós források hazahozatalát és az euró bevezetését ígérte meg, amit pozitívan fogadtak a befektetők. Ennél is fontosabb a BUX-ban szereplő négy nagy vállalat teljesítménye.

Az OTP Bank, a Mol, a Richter Gedeon és a Magyar Telekom együttesen a tőzsdeindex értékének közel 90 százalékát adják, a cégek árfolyama idén sorra dönti a rekordokat. Az OTP és a Richter papírjai az év eleje óta több mint 30 százalékkal drágultak, a Magyar Telekom pedig 45 százalékkal nőtt. Jóval nagyobb, kétharmadot meghaladó növekedést produkált a Mol kurzusa, a társaság ugyanis profitált az olajárak növekedéséből.

A második negyedéves gyorsjelentések nem okoztak csalódást, miközben a négy nagy több olyan hírt közölt, amit pozitívan értékeltek a befektetők. Az OTP például bejelentette történetének legnagyobb bankfelvásárlását: a pénzintézet az észt Luminort szerezheti meg. Az üzlet nagyságát érzékelteti, hogy az OTP mérlegfőösszege 13 százalékkal nőhet, az eurózónán belüli nettó hitelállomány aránya 42 százalékról 50 százalékra emelkedhet, az OTP jelenléte pedig 11-ről 14 országra bővülhet.

A Richter Gedeon több jelentős gyógyszeripari megállapodást kötött. Júniusban a társaság és az indiai Hetero Labs globális együttműködési szerződést írt alá az Ozempic hatóanyagát – a szemaglutidot – tartalmazó generikus változat közös fejlesztésére, gyártására és forgalmazására. Augusztusban aztán tovább bővítette a Richter az együttműködési körét: a máltai székhelyű Adalvóval a tirzepatid-alapú terápiák közös fejlesztésére kötöttek megállapodást.

Mit hozhat a jövő?

A jövőt illetően biztató jel lehet, hogy sorra érkeztek a céláremelések a hazai blue chipekre. Az OTP esetén a legbátrabb becslés az Autonomous Researchtől érkezett: 57 143 forint, ami ugyan némi visszalépést jelent a korábbi várakozáshoz képest, mégis ez a legmagasabb szint a piacon. A Goldman Sachs 52 900 forintra növelte a bankpapír célárát, míg a Morgan Stanley augusztus elején 51 000 forintos szintet jelölt meg.

A Molnál a Morgan Stanley 5350 forinton, az UBS 5500 forinton, a Citi 5300 forinton várja az olajtársaságot egy éves távon. Az MBH Befektetési Bank viszont óvatosabb 4404 forintos célárával. A Magyar Telekomnál az MBH 2850 forintra javított célárral állt elő, a Richter esetén a Jefferies 14 742 forintos szintre mérsékelte várakozását, bár ez még mindig a legoptimistább a piacon.

A kockázatok sem elhanyagolhatók:

a geopolitikai feszültségek és az energiaárak bizonytalansága, a Duna alacsony vízszintje körüli paksi üzemeltetési aggodalmak, a forint esetleges gyengülése és a feszített hazai költségvetés mind veszélyeztetheti a rali folytatását.

A pesti tőzsde európai szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, bár ehhez fontos hozzátenni, hogy a BÉT mérete töredéke a varsói tőzsdének, és a BUX mintegy 90 százalékban négy részvényre támaszkodik. Egy-egy nagyobb vállalati hír ezért azonnali hatással lehet az egész tőzsdeindexre.

Hiába dönti a rekordokat a tőzsde, a lakosság nem bízik a részvényekben

A pesti tőzsde szárnyalása ellenére június végén a lakosság közvetlen (direkt) magyar részvényállománya még mindig alacsonynak mondható 3214 milliárd forinttal, miközben a külföldiek kezében 11 858 milliárd forint értékű BÉT-értékpapír van. Összehasonlításképpen: állampapírokból 14 344 milliárd forintot tartott a lakosság az első félév végén, az alapkezelőknél pedig 14 196 milliárd forintot ért el a lakossági állomány.

Ennek magyarázata, hogy

a hazai megtakarítási kultúrában hagyományosan dominálnak a biztonságosnak tartott eszközök, például az állampapírok, míg a tőzsdét sokan kockázatosnak látják, ami pénzügyi ismereteket igényel.

Sokan pedig bankszámlán hagyják megtakarításaikat, látra szóló kamaton, pusztán megszokásból. Ráadásul a háztartások pénzügyi vagyonának 71 százaléka a felső tizednél koncentrálódik, ami azt jelenti, hogy a részvénypiac ma elsősorban a vagyonosabb, iskolázottabb réteg terepe.

Az bizakodásra ad okot, hogy a Tartós Befektetési Számlák (TBSZ) száma 620 ezer fölé ugrott, a rajtuk lévő vagyon 8854 milliárd forintot ért el június végén. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a TBSZ-en nem csak részvény, hanem állampapír, kötvény, befektetési alap, ETF is lehet. Továbbá évente egy TBSZ nyitható szolgáltatónként, így egy magánszemély több tartós befektetési számlával is rendelkezhet. Mindent összegezve Magyarországon még mindig csak egy szűkebb társadalmi réteg tőzsdézik, de talán a további növekedés meghozza a kedvét új befektetőknek is.