Történelmi rekordot döntött a hazai alapkezelői vagyon

Minden eddiginél magasabb szintre, 21 721 milliárd forintra nőtt júniusban a hazai alapkezelőknél kezelt vagyon – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adataiból. A szektor egy hónap alatt 293 milliárd forinttal gyarapodott.

A bővülés két forrásból táplálkozott. A piaci hozamok közel 127 milliárd forinttal növelték a kezelt vagyont, de ennél is nagyobb szerepe volt annak, hogy a megtakarítók friss tőkét helyeztek az alapokba. A teljes piacon 166 milliárd forintos volt a nettó beáramlás.

Hová mozgott a pénz? A kategóriák közötti átrendeződés

A havi számokból az is kiolvasható, hogy a befektetők nemcsak pénzt tesznek az alapokba, hanem a meglévő állományukat is átrendezik, jellemzően a nagyobb hozam reményében.

A pénzpiaci alapok teljesítettek a leggyengébben: 30,6 milliárd forintos tőkekivonás mellett a vagyonuk 6,1 százalékkal zsugorodott. Ellenben a kötvényalapoknál öt hónapnyi folyamatos tőkekivonás után júniusban ismét többet fektettek be, mint amennyit kivettek. A nettó beáramlás szerény, mindössze 7,3 milliárd forint volt, így a kategória nettó eszközértéke közel egy százalékkal emelkedett.

Több mint 48 milliárd forintnyi friss forrást kaptak a vegyes alapok, ami a hozamokkal együtt 2,2 százalékkal növelte a kategória vagyonát. A részvényalapoknál a nemzetközi tőzsdéken inkább óvatos hangulat uralkodott,

a Budapesti Értéktőzsde viszont négyszázalékos havi emelkedésével kiemelkedett a mezőnyből,

ami a hozamokon keresztül is támogatta a kategóriát.

Így összesen 22,4 milliárd forintnyi friss tőke mellett 2,7 százalékos bővülés lett a végeredmény. A hazai részvényekbe fektető alapokhoz 7,3 milliárd forint érkezett, ennél is nagyobb tételt, közel 15 milliárd forintot vonzottak viszont a közép-kelet-európai piacra fókuszáló konstrukciók.

Az abszolút hozamú alapok a legnépszerűbbek

Ezúttal is az abszolút hozamú alapok kapták a legtöbb friss megtakarítást: a kategória több mint 90 milliárd forintnyi új tőkét gyűjtött, vagyona pedig 2,8 százalékkal bővült, megközelítve a 4000 milliárd forintos szintet.

Az abszolút hozamú alapok népszerűsége a működésükben rejlik: elsődleges céljuk, hogy a piaci ciklusoktól függetlenül, aktív portfóliókezeléssel pozitív hozamot érjenek el.

A portfóliókezelők a piaci kilátások szerint szabadon váltogathatnak a részvények, kötvények és árupiaci eszközök között. A jelenlegi, bizonytalan kamatkörnyezetben épp ez a gyors alkalmazkodóképesség teszi őket a befektetők kedvencévé.

Vesztesek: ingatlan- és árupiaci alapok

Az ingatlanalapoknál fordított volt a folyamat: innen 17,3 milliárd forint távozott, ami a kedvező hozamok ellenére is 0,3 százalékos vagyoncsökkenést hozott. Az árupiaci alapoknál másfél év után először csökkent a vagyon: a tulajdonosok közel egymilliárd forintot vettek ki, miközben a hozamok is visszaestek. A kategória mérete így egy hónap alatt tíz százalékkal esett vissza.

Ezzel szemben a zártkörű alapoknál, amelyekbe jellemzően nagybefektetők és intézmények teszik a pénzüket, bővülés volt látható: a 32,7 milliárd forintos tőkebeáramlás 1,9 százalékos növekedést hozott. A kisebb súlyú származtatott alapok is növekedtek: mindössze 0,3 milliárd forintnyi friss forrás mellett 2,5 százalékkal nőtt a kategória.

Június végén a következőképpen oszlott meg a hazai befektetők vagyona a fő alapkategóriák között:

• Kötvényalapok: 5 951 milliárd forint
• Abszolút hozamú alapok: 3 981 milliárd forint
• Vegyes alapok: 3 650 milliárd forint
• Zártkörű alapok: 2 486 milliárd forint
• Ingatlanalapok: 2 051 milliárd forint
• Részvényalapok: 1 973 milliárd forint
• Tőkevédett alapok: 908 milliárd forint
• Pénzpiaci alapok: 429 milliárd forint
• Árupiaci alapok: 265 milliárd forint
• Származtatott alapok: 24,7 milliárd forint
• Egyéb, nem besorolt alapok: 2,8 milliárd forint

Bár a kötvényalapok továbbra is a legnagyobb kategóriát képviselik, a legdinamikusabb bővülést az abszolút hozamú és a vegyes alapok mutatták.

A kamatvágások hatása: többen indulnak az alapok felé

A folyamat nem előzmények nélküli. Az elmúlt hónapokban több lépésben mérsékelték az állampapírok kamatát, például a FixMÁP hozama a korábbi 7 százalékról 5,5 százalékra esett vissza.

Bár ez a szint a 2026-ra várt mintegy 1,8 százalékos infláció mellett még mindig pozitív reálhozamot biztosít, egyre többen keresnek magasabb hozamlehetőséget a befektetési alapokban.

Ez magyarázhatja, hogy a kamatkörnyezet átalakulásának időszakában éppen a rugalmas termékek – az abszolút hozamú és vegyes alapok – vonzzák a legnagyobb tőkeáramlást. Ha a trend folytatódik, a következő hónapok további átrendeződést hozhatnak a magyar megtakarítási piacon.