Az egyediséget keresik a borfogyasztók - a düsseldorfi borkiállításon jártunk
Bor és GasztronómiaGónusz GabriellaIdén 31. alkalommal rendezték meg a ProWein Düsseldorf nemzetközi borkiállítást, március 16-18. között. A Wines of Hungary nagy sikerrel zárta a rendezvényt, ahol az összes magyar borrégió képviseltette magát. Szűcs-Balás Verával, a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. edukációs és PR vezetőjével beszélgettünk.
Milyen érzésekkel zárták a kiállítást?
Egyfelől, talán soha nem volt ilyen jó elismertsége a Wines of Hungary standnak a küllemét illetően: impozáns felépítményt, tágas tereket, jól átgondolt struktúrát sikerült a kollégáknak megalkotni. Nemzetközi és hazai résztvevőktől egyaránt sokfelől kaptunk pozitív visszajelzést a külcsínre. A belbecs kapcsán is nagyon jó fogadtatása volt a megjelenésünknek: a szakmai programok mindegyike teltházzal zajlott. A Fórum teremben az 50 fős kapacitás sem volt elég, Konstantin Baum Master of Wine előadásán komoly várólista alakult ki. A másik német szakember, akit együttműködésre kértünk fel a Német Sommelier Szövetség elnöke, Yvonne Heistermann volt, az ő mesterkurzusai is rendre megteltek. A kiállítás három napja alatt zajló 7 mesterkurzus tehát rengeteg szakembert, potenciális ügyfelet bevonzott a magyar közösségi standra.
Fotó: Magyar Bormarketing Ügynökség
26 pincészet képviseltette magát a Wines of Hungary standján? A kisebb pincészetek közül kiemelne valakit?
Nem magától értetődő, hogy mind a hat borrégióból érkezik társkiállító a magyar standra, idén szerencsére ez volt a helyzet, így minden borrégiós stílus képviseltette magát. Örülünk, hogy voltak újonnan csatlakozók, mint a tokaji Maison aux Pois vagy a pécsi Matias Borászat és régi visszatérő partnerek, mint a Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok vagy a Törley. Egy-egy borászati szakkiállításon a legkülönbözőbb igényekkel érkeznek a beszerzők, van, aki rejtett kincseket, butikborászatot szeretne felfedezni, míg más nagytermelői partnert keres magának. A Magyar Bormarketing Ügynökség az elmúlt években úgy alakította a részvételt, hogy sokféle konstrukcióban lehessen részt vennie egy-egy borászatnak a vásáron.
Milyen korosztály látogatta a standokat? Be lehetett csábítani a fiatalokat?
Az esemény előtt és három napja alatt is jelentős online kommunikációt bonyolítottunk saját csatornáinkon, ügynökségi partnereinkkel és nem utolsósorban népszerű boros influenszereket megkérve, hogy népszerűsítsék a magyar borászatok érkezését az eseményre. Mind előzetesen, mind a kiállítás alatt folyamatos posztokkal és storykkal invitáltuk a szakmai közönséget a magyar standra. A fiatal közönséget – nem meglepő módon – ez utóbbi közösségi csatornákon keresztül lehet jobban aktiválni, míg az idősebb korosztály inkább ügynökségi munkával, hagyományos eszközökkel érhető el.
Mennyire volt népszerű a Botrytis Bár?
A legtöbb komoly beszerző kötött napirenddel, teli naptárral érkezik a standra, egyenesen a magyar partnerhez. Ezzel együtt mindig van egy jelentős olyan réteg, aki még nem foglalkozik magyar borokkal, vagy a szortimentjét szeretné szélesíteni, de még bizonytalan milyen irányba mozduljon. A bárban két sommelier látta el információkkal az érkezőket, olykor fél-egy órás kiselőadásban mutatták be a stand zászlóshajóit, vagy azt a stílust amire a leginkább kíváncsi az érdeklődő. Angerman László és Blazsovszky Péter dobták be a csalit egy-egy tétellel és kísértek a kiállítói pultokhoz érdeklődőket, amennyiben megtetszett az adott bor.
Fotó: Magyar Bormarketing Ügynökség
Volt-e valamilyen kiemelkedő siker? Bor, pincészet vagy mesterkurzus?
Sikernek éljük meg a megjelenésünk kapcsán a remek ízléssel megalkotott standot, a teltházas programokat, a valóban masszív ügynökségi háttérmunkát, amire az elmúlt jónéhány évben nem volt példa. Német ügynökségi partnerünk, az ff.k Public Relations kapcsolatrendszerét felhasználva terelte a beszerzőket, véleményvezéreket és médiaképviselőket a Wines of Hungary standjára.
Mennyiben változtak a borfogyasztási szokások? Érzékelhető volt ilyesmi?
Jómagam is több érdeklődőtől hallottam, hogy olyan borászatot keresnek, amelyik mind szellemiségében, mind a boraival a frissességet, innovációt, egyediséget, ugyanakkor „easy-going” stílust képviseli. Volt, hogy mindez egy jóivású kadarkában öltött testet, máskor egy koncentrált olaszrizlinget jelentett, mindenesetre érzékelhető volt, hogy a mai kor hívószavai a gyümölcsösség, a vulkanikus karakter, és persze az őshonos fajták. Jó volt megtapasztalni, amikor az új generációs borászatokkal való találkozóról, a Zelna Borászattól vagy a Homola Pincészettől elégedetten jöttek el az érdeklődők. Reméljük ezek a találkozók végül megrendelésben manifesztálódnak majd, hiszen végső soron ez a legfőbb cél, értékesíteni a borokat.
Milyen a ProWein szakkiállítás megítélése szakmai körökben?
A ProWein szakkiállítás egészének megítélése, teljesítménye már egy picit árnyaltabb képet jelent: a szakma már egy-két éve árgus szemmel figyeli, hogyan tör előre a másik nagy európai konkurens szakkiállítás, a Wine Paris. Míg a ProWein-nak igen sok energiát kell fektetnie pozíciója megtartásába, a Wine Paris egyre inkább arra készteti a látogatókat és kiállítókat egyaránt, hogy alaposan megfontolják melyik vásárra látogatnak el, hiszen a szakma jelentős része nem engedheti meg magának a mindkét eseményen történő részvételt. A Bormarketing Ügynökség, a magyar borászatok és külföldi partnerei visszajelzései alapján mindkettővel tervez, az országstand méreteit pedig évről évre a várható igényekhez és hatékony megjelenéshez igazodva alakítja.