A világon csak Magyarországon és az Emírségekben oltanak ötféle Covid-vakcinával

A világban már meghaladja a 222 milliót azok száma, akik kaptak oltást koronavírus ellen, ám alig 45,5 millió ember, a bolygó lakóinak 0,6 százaléka mondhatja magát olyan szerencsésnek, hogy mindkét adaggal beoltották valamelyik jelenleg elérhető Covid-vakcinából, és ily módon védettnek számít a koronavírus ellen.

Leginkább az izraeliek örülhetnek: ott a lakosság több mint 37 százaléka kapta már meg mind a két dózist a Pfizer/BioNTech vagy a Moderna oltóanyagából.

Legalább az első Covid-oltással pedig a 90 százalékot meghaladó arányban sikerült mostanra a lakosságot beoltani.

Az oltási világranglista második helyzettje, az Egyesült Arab Emírségek ugyan jócskán lemaradt Izrael mögött, ám lakosságarányosan már ott is több mint 22 százalékos a teljes átoltottság. Ott 58 százalék feletti a már minimum egyszer beoltottak aránya.

Az Emírségekben ötféle vakcinát használnak: az Oxford/AstraZeneca, a Pfizer/BioNTech, a Sinopharm/Peking, a Sinopharm/Wuhan és a Szputnyik V oltóanyagot. Öt különböző koronavírus elleni oltóanyag ezen kívül ebben a pillanatban csak Magyarországon van forgalomban, nálunk ezek a következők: a Moderna, a Pfizer/BioNTech, az Oxford/AstraZeneca, a Sinopharm/Peking és a Szuptnyik V.

Az átoltottság ugyanakkor idehaza tizede az Emírségek-belinek, 2,2 százalékot. Ezen most sokat javíthat, hogy a napokban megkezdték a tömeges oltásokat a kínai Sinopharm/Peking oltóanyaggal.

Jelenleg világszerte egyébként összesen nyolcféle Covid-ellenes otást használnak.

A legtöbb országban a Pfizer/BioNTech és az AstraZeneca/Oxford készítményével oltanak, ezt követi a Moderna oltóanyaga, majd valamelyik Sinopharm készítmény (a pekingi, illetve a wuhani intézette közös fejlesztés), az orosz Szputnyik, a Sinovac, majd a Covaxin, amit eddig kizárólag „szülőföldjén”, Indiában vettek használatba, illetve a legutóbb Dél-Afrikában bejegyzett Johnson & Johnson oltás.

Az Európai Unióban egyelőre nem, de Magyarországon már engedélyezett oltóanyagok közül a Sinopharmot a következő országokban alkalmazzák: Kína, Magyarország, Szerbia, Bahrein, Egyiptom, Marokkó, Egyesült Arab Emírségek, Kambodzsa, Pakisztán, Makaó, Peru, Seychelle-szigetek, Zimbabwe

A Szputnyik V-tel oltanak Oroszországban, Magyarországon, Szerbiában, Fehéroroszországban, Azerbajdzsánban, Algériában, Iránban, Pakisztánban, az Egyesült Arab Emírségekben, Argentínában és Bolíviában.

Abban, hogy melyik ország melyik oltóanyago(ka)t használja, több minden szerepet játszik. Ahol van saját fejlesztés és gyártás, és azt állami, illetve civil milliárdok segítették, ott egyértelmű a helyi vakcina elsődleges szerepe: ez a helyzet az USA-ban a Pfizer/BioNTech és a Moderna, vagy az Egyesült Királyságban az Oxford/AstraZeneca oltóanyagával.

Izrael sikere mögött ott van, hogy az elsők között vásárolt meg nagy mennyiségű vakcinát a Pfizer/BioNTechtől „a pénz nem számít” alapon, az Egyesült Arab Emírségekben pedig bár ötféle oltóanyag is elérhető, eddig 80 százalékban a Sinopharm oltóanyagát használták, az országban a BBC cikke szerint  még vakcinagyártó berendezés is létesül.

Ami Magyarországot és a szomszédait illeti, az ourworldindata adatbázisából kiderül, hogy az öt elérhető vakcinával hazánk merít a legszélesebb oltóanyagkörből. Szlovákiában és Horvátországban kizárólag a Pfizer/BioNTech oltóanyagát használják, Szlovéniában kétféle, a Pfizer/BioNTech és az Oxford/AstraZeneca vakcinájával oltanak, Ausztriában és Romániában az említettek mellett a Moderna készítménye van jelen. 

Szintén háromféle vakcinát használnak Szerbiában: a Pfizer/BioNTech oltóanyagát, valamint a Sinopharm/Pekinget és a Szputnyikot.

A lakosság teljes átoltottsága ezen országok közül jelenleg Szerbiában a legmagasabb, 7,2 százalékos. A következő a sorban Románia, nálunk a lakosság 3,2 százaléka tekinthető oltással védettnek, Szlovákia, Szlovénia, Ausztria és hazánk fej-fej mellett halad, a 2 százalékot kevéssel meghaladó aránnyal. Horvátország kissé leszakadva, a 1,5 százalékos aránnyal követi a régió többi országát.