Ezeken a helyeken már kötelező a koronavírus-oltás

Az egészségügyben, a szociális ellátásban vagy a gyermekvédelemben dolgozóknak már hónapokkal ezelőtt kötelezővé tették a koronavírus elleni védőoltást a világ több országában, például Olaszországban, Franciaországban és Magyarországon is. Nálunk immár a 3. oltást is be kell adatniuk az egészségügyieknek, a patikák alkalmazottainak, és

csak oltottan dolgozhatnak a jövőben a kormánytisztviselők, a honvédelmi, a rendvédelmi, az állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi, kulturális és felsőoktatási intézmények, közép- és általános iskolák dolgozói, az adóhivatal munkatársai.Az önkormányzatokra ugyanaz vonatkozik, mint a versenyszféra munkáltatóira: maguk dönthetik el, hogy kötelezővé teszik-e a foglalkoztatottak számára a Covid elleni védőoltást, de erre legalább 45 napos határidőt kell biztosítaniuk.

Azt, hogy a lakosságban a lehető legszélesebb körű legyen a koronavírus elleni átoltottság, egyelőre a legtöbb országban a magyarországihoz hasonló, közvetett eszközökkel igyekeznek elérni. Jellemzően úgy, hogy akár egészen szélsőséges mértékben korlátozzák az oltatlanok jogosítványait: mozgásukban, a szolgáltatások igénybe vételében, vagy mint Szingapúr, ahol december 8-tól nem állja azoknak az egészségügyi ellátási költségeit, akik úgy döntenek, nem kérik a koronavírus elleni vakcinát.

Jelenleg egyedül Indonéziában kötelező a koronavírus elleni oltás, ott február óta pénzbírsággal, vagy a szociális/önkormányzati támogatások megvonásával sújtják azokat, akik ennek ellenére sem hajlandók felvenni azt. De a dél-csendes-óceáni Mikronéziában és Türkmenisztánban is kötelező a Covid elleni oltás a felnőtteknek.

Oltási kötelezettség jelenleg a világban döntően csak a gyerekekre vonatkozik, de ez sem általánosan jellemző.

A legtöbb európai országban – 28-ból 16-ban – nincs kötelező védőoltás, az amerikai kontinens legtöbb országában – 35-ből 29-ben – viszont van. Az Egyesült Államokban az oltást egyes államok szabályozzák, bár az iskolába való belépésnek ez minden államban feltétele. 

Kanadában mindössze három tartomány rendelkezik kötelező védőoltási szabályzattal, amely az iskolába beiratkozó gyermekekre vonatkozik. A Földközi-tenger keleti régiójának legtöbb országában kötelező oltások vannak, de Izraelben csak javasoltak.

Ami Ázsiát illeti, Szingapúrban kötelezőek a gyermekkori oltások, Dél-Korea viszont 1999-ben átállt az ajánlott vakcinákra. Kínával kapcsolatban ellentmondásosak az információk, az afrikai országok vakcinázási politikájáról pedig végképp nehéz beszélni.

Magyarországon az 1930-as években élénk vita bontakozott ki arról, hogy szükséges-e a gyermekek beoltása, végül 1938. január elsején életbe lépett – a világon elsőként – a kötelező diftéria elleni védőoltást elrendelő törvény. Az oltást háromszor kellett volna megismételni, de a lakosság nagy része az egyszeri oltástól is tartott. A problémát Faragó Ferenc (1905–1950) bakteriológus, az Országos Közegészségügyi Intézet kutatóorvosa oldotta meg, aki anatoxin praecipitatumával lehetővé tette az egyszeri oltást. 

A csecsemőhalálozás csökkentése érdekében ezt követően 1953 óta létezik a gyermekkori kötelező védőoltások rendszere.

A magyar oltási rendben az alábbi fertőző megbetegedések ellen kap minden gyermek térítésmentesen védőoltást: gümőkór (tuberculosis), torokgyík (diphtheria), szamárköhögés (pertussis), merevgörcs (tetanus), b típusú Haemophilus influenzae (Hib), gyermekbénulás (poliomyelitis), Streptococcus pneumoniae (pneumococcus), kanyaró (morbilli), rózsahimlő (rubeola), mumpsz (parotitis epidemica), bárányhimlő (varicella), hepatitis B, humán papillomavírus (HPV)  ̶  ez utóbbi nem kötelező, de erősen ajánlott.  2017 óta a szülők a 2 éven aluli gyermekeik számára a C típusú meningococcus elleni védőoltást 100 százalékos tb-támogatással kérhetik.

Az utoljára 2019-ben tettek kötelezővé Magyarországon gyermekkori védőoltást, a bárányhimlő ellenit, miután ebben az egy fertőzésben önmagában annyian betegedtek meg évente, mint az összes többiben együttvéve.Emellett több oltást is ajánlanak a gyermekeknek (és a felnőtteknek is): a kullancsencephalitis, a meningococcus baktérium okozta gennyes agyhártyagyulladás, illetve az  influenza elleni vakcinát. A legnépszerűbb ezek közül az utóbbi: az Innovatív Gógyszergyártók Egyesületének korábbi felmérése szerint a lakosság 29 százaléka oltatta be már magát influenza, 9 százalék kullancs okozta agyvelőgyulladás és 4 százaléka járványos agyhártyagyulladás ellen. A többség azonban, 64 százalék viszont még nem oltatta be magát olyan védőoltással, ami nem kötelező.

A felnőttek esetében bizonyos munkakörökben kötelezőek csak az oltások (például az egészségügyieknél a hepatitis B ellen, az erdőgazdálkodásban dolgozóknál a kullancsencephalitis ellen, az állatorvosoknál, állatgondozóknál veszettség ellen).Ezen kívül jelenleg csak az akut fertőzésveszélynek kitett emberek kötelezhetők oltásra, hastífusz, diftéria, kanyaró, rubeola vagy mumpsz esetén. Ha tetanuszfertőzöttség vagy veszettség kockázata áll fenn, az orvos joga mérlegelni az oltás szükségességét.