Miért van az, hogy egészséges emberek is meghalhatnak Covidban?
ÉletmódFiatal vagy akár idősebb, de egészséges emberek ezreinek halálát okozta már világszerte a Covid-19. Sokan közülük nem voltak sem vírus-, sem járványtagadók, egyszerűen csak azt gondolták: nem szenvednek semmilyen betegségben, egészségesen élnek, és elég erős az immunrendszerük ahhoz, hogy ne kapják el a fertőzést, vagy ha mégis, könnyen átvészeljék azt. Az ő példájuk is bizonyítja: senki sem tudhatja előre, hogyan reagál a szervezete a koronavírusra.
Mind a mai napig az időseket és a krónikus betegeket veszélyezteti a leginkább a koronavírus, mert az ő szervezetük képes a legkevésbé hatékonyan harcolni a fertőzéssel szemben. A szív-érrendszeri vagy a tüdőbetegségek, a cukorbaj eleve megterhelik és gyengítik a szervezetet, amelynek így egyszerre több fronton kell csatát vívnia. Idős korban pedig, még ha nincs is semmilyen (diagnosztizált) krónikus betegsége valakinek, egyszerűen már nem úgy működik az immunrendszere, mint fiatal korban: ahogyan a csontok, a bőr, vagy a szív és a tüdő,
az immunrendszer is öregszik. A veleszületett és a szerzett immunitásban szerepet játszó védő- és ölősejtek száma is csökken, kevesebb antitest termelődik. Ezért fogékonyabbak az idősek általában a fertőző betegségekre, és ezért tart például hosszabb ideig, míg kigyógyulnak belőlük, de ezért is hajlamosabbak a rákra és egyes autoimmun betegségekre.Egy átfogó kutatás szerint az életkor előrehaladtával meredeken nő a kockázata annak, hogy valaki belehaljon a COVID-19-be: míg a 25 éveseknél ennek a valószínűsége 10 ezerből 1, az 55 éveseknél már 1000-ből 4, 65 éves korban 1000-ből 14, a 75 éveseknél pedig már 100-ból 5, és a 85 éveseknél és annál idősebbeknél 100-ból 15.
Arra tehát, hogy látszólag egészséges, de idős emberek meghalnak a koronavírusban, van ésszerű magyarázat. Annak a pontos okát azonban még világszerte keresik, hogy miért halnak meg egészséges és fiatal emberek Covidban.
Az eddigi vizsgálati eredmények többféle magyarázatot is találtak erre.
Az egyik hipotézis szerint vannak emberek, akik genetikailag fogékonyabbak a súlyos fertőzésekre, mert olyan génmutációjuk van, ami befolyásolja az immunrendszerük működését. Ilyen génhibát sok olyan embernél találtak, akik egészségesek voltak, mégis belehaltak egy fertőző betegségbe. A veleszületett immunitásnak ma már több száz olyan hibáját ismerik a kutatók, amelyek sokféle bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzés hátterében állnak, vagy magyarázzák az olyan – szerencsére ritka eseteket –, amikor makk egészséges fiatal emberek meghalnak egy egyszerű influenzában vagy tüdőgyulladásban.
Egy nemzetközi tanulmány a súlyos tüdőgyulladásos Covid-betegek 10 százalékánál találtak olyan antitesteket, amelyek letiltják az immunrendszer kulcsfontosságú fehérjéit, az interferonokat. Ilyen antitesteket – amelyeket autoantitesteknek neveznek, mert magát a szervezetet támadják meg – egyáltalán nem találtak enyhe vagy tünetmentes Covid-19 fertőzésben szenvedőknél.
Kiemelt szerepe lehet a koronavírus-fertőzés kimenetelében az ACE2 nevű fehérjének is, de egyelőre csak az biztos, hogy a fehérje szerepet játszik abban, hogy ki fogékonyabb a súlyos fertőzésre.
Az immunrendszernek az úgynevezett citokinviharhoz vezető túlzott reakcióját, pontosabban annak okát is kutatják, mert azt már szintén tudni lehet, hogy ez a jelenség az, amely a COVID-19-ben nagyon gyors állapotromlást okoz.
Az eddigiekből is látszik, hogy
az egyenlet nagyon sok ismeretlenes, számos, előre nem látható kockázati tényező is szerepet játszhat abban, ki miként reagál a koronavírusra, kialakul-e nála súlyos betegség.Mert bár vannak olyanok is, akik annak ellenére nem lesznek sem fertőzöttek, sem betegek, hogy rendszeresen és/vagy nagy dózisban találkoznak a SARS-CoV-2 vírussal, senki sem tudhatja előre, hogy a kivételesen szerencsések vagy a kivételesen pechesek között lesz-e, amikor a vírussal találkozik. Ezért is mondják, hogy orosz rulettet játszik, aki a nyilvánvaló rizikó ellenére sem él az oltás nyújtotta védelemmel.
