Recseg az egészségügy – Nagy a baj Amerikában

Szeretné az újszülőtt gyermekét a kezében tartani? – amikor az amerikai Mr. Grassley-nek nekiszegezték ezt a kérdést, még aligha sejtette, hogy miután rábólint, a kórház külön ki fogja számlázni ezt a meghitt pillanatot. Átváltva 13 ezer forintot kellett fizessen, amiért a kisfiát a karjaiba vette rögtön azután, hogy a felesége megszült.

Az amerikai egészségügynek megvan az a sajátossága, hogy nagyon szeret az állampolgárok zsebében kotorászni. Például ha valakit elvisz a mentőautó, több mint 400 ezer forintba kerül az USA-ban. Nem véletlen, hogy sokan inkább taxival vitetik magukat az ambulanciára.

Pont a borsos árak kikerülését segítenék az egészségbiztosítások. Csakhogy az állástalanok és a szegények még a fix biztosítási pénzt sem engedhetik meg maguknak, emiatt az amerikai lakosság mintegy 9 százalékát semmi nem védi a csillagászati díjaktól. Közel 30 millió emberről beszélünk.

Ráadásul a biztosítások sem fedeznek mindent.

Például a kórházakban végzett diagnosztikai szolgáltatások, így a vértesztek és egyéb testvizsgálatok költségeit a társaságok nem szokták fedezni. Emiatt rengetegen hiába fizetik a biztosítási díjat, miután kórházba kerülnek, jókora adósságba verik magukat.

Az Egyesült Államokban átlagosan öt háztartásból egynek van egészségügyi tartozása. A negyede azoknak, akik nem tudják kiegyenlíteni a számláikat, több mint 1,7 millió forintos hátralékot halmozott fel.

A Biden-kormányzat ugyan az utóbbi években igyekezett javítani a fennálló helyzeten, de csak apróbb igazítások történtek. Az adósok számát picit sikerült visszaszorítani, de komolyabb reformokra nem került sor.

Mivel a tengerentúlon az egészségügy méregdrága,  az amerikaiak negyede - hiába él a világ első számú szuperhatalmában és az egyik leggazdagabb országban - nem engedheti meg magának a szükséges receptek kiváltását. Sokan spórolási okok miatt kihagyják az előírt gyógyszer-adagok beszedését. Az orvos felkeresését pedig már csak az árak miatt is halogatják.

Részben ennek is köszönhető, hogy az USA-ban a születéskor a várható életkor csupán 77 év. Ezzel pedig jócskán elmaradnak a legtöbb fejlett országtól. Svájcban ez a mutató például 83 éven áll.

A baj akkora, hogy a magas jövedelmű országok között arányaiban az USA-ban halnak meg a legtöbben olyan betegségekben, amelyek egyébként elkerülhetőek lennének – erre egy kutatószervezet a The Commonwealth Fund idei elemzése mutatott rá.

Pedig nem arról van szó, hogy az amerikaiak ne költenének az egészségügyre. Ami azt illeti messze többet költenek erre a területre mint bárki más a világon. Egy főre 11 ezer dollárnyi költés jut. A dobogó második helyén álló németek már csak fejenként 7300 dollárt költenek az egészségügyre.

Az amerikai orvosi fizetésekkel sincs is probléma: egy átlagos amerikai orvos átváltva évente 56 millió forintot keres.

A kórházak jellemzően kiválóan felszereltek, a dolgozókat rendszerint jól megfizetik, épp csak a szegény és az alsó-középosztály kiszorul az ellátásnak legalább egy részéből.

Az Amerikai Közegészségügyi Szövetség ügyvezető igazgatója, Georges Benjamin a fentebbi adatokat úgy kommentálta: "Ez megerősíti azt a tényt, hogy továbbra is többet költünk, mint bárki más, és [ezért cserébe] a legrosszabb egészségügyi eredményeket kapjuk.”

Szerinte az is baj, hogy a megelőzésre az USA-ban nem fordítanak kellő figyelmet. Rontja a helyzetet, hogy egyre nő a túlsúlyosak aránya. Hetven milliónál is több amerikai számít elhízottnak.

A téma egyik szakértője David Himmelstein tömören így fogalmazott: az Egyesült Államoknak "igazán nagy változásra" van szüksége.