Rengeteg mutánsa van már a koronavírusnak - Mennyire kell félnünk?
ÉletmódA világjárvány kezdete óta az eredeti, vuhani SARS-CoV-2 vírusnak már csaknem 400 ezer variánsát azonosították, ám eddig csak a brit, a brazil, a kaliforniai, a japán, a dél-afrikai és az indiai mutánsnál találtak olyan érdemi módosulásokat, amelyek miatt azoktól már tartani kell. A vietnámi verzió azonban még nem tartozik ide.
Azóta, hogy a kínai koronavírust másfél évvel ezelőtt felfedezték, árgus szemmel figyelik a vírus változását világszerte a kutatók. Az Egészségügyi Világszervezet globális SARS-CoV-2 laboratóriumi hálózatán belül működik egy külön vírusfejlődési munkacsoportot, amelynek célja az új változások gyors észlelése és azok lehetséges hatásainak felmérése.
A mutálódás természetes folyamat, ez az élőlények, így a vírusok evolúciójának is az egyik fő mozgatóereje. Az állandó változással ugyanis igyekeznek még élet- és így fertőzőképesebb, még hatékonyabban és gyorsabban terjedő, tehát a vírus fennmaradását még inkább biztosító egyedeket létrehozni.
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint az eredeti vuhani vírusnak eddig összesen már majdnem 400 ezer mutációját figyelték meg világszerte. Ezek legnagyobb része semmilyen érdemi változást nem mutat, így alig vagy egyáltalán nem befolyásolják a vírus fertőző- és a megbetegítő-képességet, de vannak, amelyek igen.
Az amerikai és az európai járványügyi központok, a CDC és az ECDC az ilyen variánsokat három csoportba sorolja: az aggodalomra okot adó, a figyelemre méltó és a megfigyelés alatt álló kategóriába.
A legfontosabb egyértelműen az első csoport, mert ezek bizonyítottan módosult vírusok és az alapváltozatnál gyorsabban terjednek és/vagy súlyosabb betegséget idéznek elő, emellett járványokat is előidéztek. Jellemző lehet még az ilyen mutánsokra, hogy ellenállóbbak az ismert kezelésekkel szemben, csökkenhet esetükben az oltások hatékonysága, illetve, hogy a tesztekkel nehezebben mutathatók ki.
Az ECDC jelenleg 5 ilyen variánst tart nyilván, ebből kettőt Nagy-Britanniában azonosítottak, egyet-egyet pedig Dél-Afrikában, Brazíliában és Indiában. Az Amerikai Járványügyi Hivatal, a CDC szintén 5 olyan vírusváltozatot azonosított, amelyektől tartani kell, ezek az észak-amerikai kontinensen a brit, a japán/brazil, a dél-afrikai, valamint két kaliforniai variáns.
A brit és az indiai változatból kialakult hibrid, a Vietnámban felfedezett mutáns egyelőre nem szerepel az aggodalomra okot adó variánsok között sem az európai, sem a amerikai listán, ám a jelek már aggasztóak: Vietnámban nagyon sok az új fertőzött, a vírus nagy sebességgel terjed, amiért sokan már ezt a mutánst okolják. A variánst mindenesetre a WHO szakemberei is vizsgálják.
Az Egészségügyi Világszervezet közben bejelentette, hogy a jövőben görög betűkkel fogja kiegészíteni a koronavírus különféle variánsainak eddigi megnevezését az egyszerűbb azonosíthatóság érdekében.
A kínai, indiai, brit, dél-afrikai, brazil variáns elnevezés sok esetben adott alapot az adott országból származók elleni diszkriminációra, stigmatizációra, az Egyesült Államokban például a világjárvány kezdete óta megnövekedtek az ázsiai származású emberek elleni támadások.
A szakértők továbbra is használják majd a korábbi, latin betűkön és számokon alapuló jelöléseket, így az Egyesült Királyságban felfedezett B.1.1.7-es variánst innentől alfának, a dél-afrikai B.1.351-est bétának, a brazíliai P.1-est pedig gammának fogják hívni. Az Indiában pusztító, és a világ számos országában megjelent B.1.617-es verzió B.1.617.2-es változata delta, míg B.1.617.1-es változata a kappa nevet kapta.
