Szlávik: a brit mutáns ellen valószínűleg védenek a vakcinák, de a nyitás nem indokolt

Szlávik János elmondása szerint bár a kínai vakcina dokumentációja még hátravan, de már 30 millió embert beoltottak vele a világban. Valamennyi országban ellenőrzik az oltóanyagokat, és csak ezután engedik az állampolágrokat beoltani, így lesz nálunk is - tette hozzá. Az infektológus kijelentette, hogy ő egyáltalán nem fél a hagyományosan működő vakcináktól, mint amilyen a kínai is. Ugyanezzel a technológiával készül például az influenza elleni védőoltás, ezt is sokan beadatják maguknak.

A hagyományos technológiával készült oltóanyag is ugyanolyan hatásos

Nem lehet kijelenteni, hogy ha egy oltóanyag a hagyományos technológiával készült, akkor baj van vele. Szerinte, ha engedélyezik, akkor nem kell félni tőle, hanem be kell adatni. Hozzátette: az oltások nem egyformák, a hagyományos technológián alapulók nem olyan hatékonyak, mint az újabb, mRNS vakcinák, de ez nem jelenti azt, hogy nem védenek meg a súlyos fertőzéstől.

A gyors átoltottság az Unió által engedélyezett oltóanyagokkal nem fog menni

Szlávik János rámutatott: vannak országok, amik csak az EMA (Európai Gyógyszerügynökség) által engedélyezett anyagokkal oltanak, és vannak akik nem - ugyanakkor arra lenne szükség, hogy minél hamarabb minél több embert oltsanak be, és ez az Unió által engedélyezett oltóanyagokkal nem fog menni.

A kínai vakcinánál valóban hiányoznak azok a közlemények, amik például a Szputnyiknál is megvannak, de ez vészhelyzetben az infektológus szerint előfordul. Meglátjuk, mi lesz a kínaival, Szlávik bízik benne, hogy nem csak az NNK-s vizsgálatok fognak lezajlani, hanem előkerülnek olyan dokumentumok, amelyek kimondják, hogy a vakcina jó, az emberek ugyanis csak akkor fognak bízni benne - tette hozzá. Szerinte valószínűleg megvannak ezek a papírok, ugyanis ha nem lennének, nem oltottak volna be a vakcinával 30 millió embert.

A brit mutáns ellen védenek az oltások

Az infektológus úgy véli, a brit mutáns ellen valószínűleg védenek ezek az oltások, más kérdés viszont a dél-afrikai vagy brazil variáns. Szerinte a brit mutáns esetében is csökkenhet a vakcinák hatékonysága, de a haláltól vagy a kórházba kerüléstől még így is képesek megvédeni ezek az oltóanyagok.

A nyitás egyelőre nem indokolt

Egy esetleges nyitással kapcsolatban Szlávik János elmondta: szakmai kérdéseket szakmai alapon kell meghozni, még egy kis időnek el kell telnie ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, elindult-e esetleg egy harmadik hullám. Szerinte viszont addig fenn kell tartani a jelenlegi korlátozásokat, nem érzi úgy, hogy a következő hetekben bármilyen nyitásnak lenne módja.

Hozzátette: ha rendelkezésre állna elegendő oltás, akkor el lehetne gondolkodni azon, mi fog történni hetek múlva, de egyelőre mindent így kell hagyni, ahogy most van.

Az angol mutáns Magyarországon is új járványhullámot indíthat el

Korábban már írtunk arról, hogy szinte biztos, hogy mi sem ússzuk meg a koronavírus-járvány harmadik hullámát, miután már itthon is kimutatták kínai koronavírusnak azt az Angliában létrejött vírusvariánsát, amely újból nagy számban okoz megbetegedéseket. Ez a dél-afrikai és a brazil mutánssal együtt leválthatja a koronavírus tavaly tavasszal világszerte dominánssá vált változatát.

Világszerte mindinkább a figyelem középpontjába kerül az Angliában, Dél-Afrikában és Brazíliában egymástól függetlenül létrejött SARS-CoV-2-vírusvariáns, amelyek mindegyikében megtalálhatók speciális mutációs változások. Az angliai variáns pédául 8 jelentős változást gyűjtött be, csak a tüskefehérjét kódoló génben, amelyből csupán három lehetséges hatásáról van információ.

A mutálódásban önmagában természetes, ez az evolúció, így a vírusok evolúciójának is egyik fő mozgatóereje – mutatnak rá a pécsi virológusok a témával foglalkozó Facebook-bejegyzésükben. Azok a variánsok lesznek a gyakoribbak, amelyek hatékonyabb terjedést, jobb fennmaradást érnek el.

Az "angol mutánssal" kapcsolatban a szakemberek egyértelműen úgy látják: elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb ez a variáns legyen az uralkodó, az azonban nagyon nem mindegy, hogy milyen gyors az átmenet.

Járványügyi szempontból, a kórházakra nehezedő nyomás növekedésének elkerülése érdekében nagyon fontos lassítani a terjedést – okkal vezettek be Nagy-Britanniában, majd több országban is, ahol az új változat megjelent, nagyon komoly korlátozó intézkedéseket.

Mikor veszélyesek a mutációk?

Ha egy jobb terjedést mutató mutáció bukkan fel az elsődlegesen tudományos kihívás – hívják fel a figyelmet a már említett bejegyzésükben a pécsi kutatók: meg kell ismerni, pontosan mit és hogyan módosít az a vírus működésében.

Ezzel párhuzamosan azonban ez egy járványügyi feladatot is jelent, hiszen, ha egy variáns gyorsabban és több embert tud megfertőzni, mint a korábbi, akkor az egészségügy terhelése is nőni fog.

A már említett mindhárom mutáns nagyon gyorsan terjednek, és a vakcinák döntő többségének alapját adó tüskefehérjében is változást mutat. 

Ez azonban a gyakorlatban nem azt jelenti, hogy az oltóanyag teljesen hatástalanná válik, csupán azt, hogy a hatékonyságuk valamelyest csökkenhet.

Az immunválasz és az immunrendszer rendkívül összetett, mindenképpen érdemes tehát azt a vakcinát felvenni, amely elérhető, hiszen a kórházba kerüléstől és súlyos betegségtől minden bizonnyal megvéd majd – hangsúlyozzák a tudósok. A vakcinagyártók pedig folyamatosan lekövetik az újabb, működésében jelentős eltérést mutató vírusvariánsokat.