Tízből nyolcan elégedettek a háziorvosukkal
ÉletmódAz elmúlt évtizedben nem változott számottevően a különböző egészségügyi ellátásokat igénybe vevők aránya, legyen szó kórházi, háziorvosi, szakorvosi vagy alternatív ellátásról. Egyedül a fogászati ellátás terén figyelhető meg említésre méltó növekedés. Pozitív változás a kórházban eltöltött idő csökkenésében, és ezzel párhuzamosan a gyakoribb szakorvosi konzultációk és rutin szűrővizsgálatok egyre szélesebb körű elvégzésében figyelhető meg. A háziorvosi ellátással a legelégedettebbek az emberek - derül ki a KSH "Egészségügyi ellátás, 2019" című kiadványából.
Csökkent a kórházban töltött idő
A különböző típusú orvosi ellátást igénylők aránya nem változott jelentős mértékben 2009 és 2019 között. Kivételt a fogorvosi ellátás jelent, ahol az ellátást igénybe vevők aránya egy évtized alatt 8,2%-kal nőtt. A 2019-es felmérést megelőző egy évben a lakosság egytizede volt fekvőbetegként kórházban, ugyancsak egytizede vett igénybe egynapos ellátást valamilyen egészségügyi intézetben, közel 60%-a igényelt szakorvosi ellátást, és háromnegyedük lépett kapcsolatba a háziorvosával.
Bár az orvosi ellátást igénylők aránya nem változott egy évtized alatt, jelentős csökkenés mutatkozik a kórházban töltött időtartam tekintetében.
2009-ben átlagosan évi 15 napot töltöttek a fekvőbeteg-ellátási intézményekben azok, akik kórházi ellátásra szorultak, 2019-ben viszont már csak 10 napot.
A kórházban töltött átlagos idő csökkenésével párhuzamosan nőtt a szakorvosi konzultációk átlagos száma.
Forrás:KSH
A háziorvosi ellátás terén érezhetők legkevésbé a társadalmi különbségek
Miközben az életkor növekedésével a lakosság egyre kisebb arányban keresi fel a fogorvost, a többi egészségügyi ellátás igénybevételét 18 éves kor után növekvő tendencia jellemzi.
A nők rendszerint nagyobb arányban veszik igénybe az egészségügyi ellátásokat, mint a férfiak. Ez különösen a 18-34 éves korosztályra igaz, ahol a férfiaknál kiugróan alacsony az orvoshoz fordulás aránya. Leginkább a háziorvosi ellátás terén figyelhető meg különbség a két nem között.
A magasabb iskolai végzettségűek és a magasabb jövedelmű háztartások tagjai lényegesen nagyobb arányban mentek fogorvoshoz és szakorvoshoz, ugyanakkor kisebb arányban volt szükségük kórházi ápolásra, míg a társadalmi különbségek a háziorvosi szolgáltatás igénybevételénél érezhetők a legkevésbé.
A régiók között a fogászati ellátásban figyelhetők meg a legjelentősebb egyenlőtlenségek: míg a budapestieknek több mint a fele, addig az Észak-Magyarországon élőknek csak a 38%-a vett igénybe fogászati ellátást a felvételt megelőző 12 hónapban. Nagyságrendileg hasonló különbségek figyelhetők meg a fogorvosnál megjelentek arányában a budapestiek és a vidéki kistelepülésen élők között is.
Minden hetedik ember járt mozgásszervi problémákkal foglalkozó szakembernél
Az egészségmegőrzést szolgáló és az alternatív gyógyászati ellátás iránti érdeklődés csak kismértékben változott 2009 és 2019 között.
A mozgásszervi megbetegedések a leggyakoribb egészségügyi problémák közé tartoznak, ezért nem meglepő, hogy a leggyakrabban ilyen szakemberekhez fordulnak az emberek. Az elmúlt évtizedben kismértékben még növekedett is ezen ellátások iránti érdeklődés.
Forrás:KSH
A mozgásszervi terápiás szakembereket – részben ezen ellátások piaci szolgáltatásként való megjelenésével összefüggésben – 2019-ben nagyobb arányban keresték fel
- az idősebbek (a 65 éves és annál idősebb lakosság 16%-a, szemben a 15-17 évesek 6,6%-ával)
- a nők (16%-a, szemben a férfiak 11%-ával)
- a magasabb iskolai végzettségűek (a felsőfokú végzettségűek 23%-a, szemben az alapfokú végzettségűek 7,9%-ával)
- a magasabb jövedelműek (a felső jövedelmi kategória 20%-a, szemben az alsó jövedelmi kategóriába tartozók 8,1%-ával)
- a budapestiek (20%-a, szemben az észak-alföldiek 11%-ával).
Minden hetedik idős ember igénybe vesz otthoni szakápolást és/vagy házi segítségnyújtást
Az otthoni szakápolás (mint például az ápolói, nővéri ellátás) és a házi segítségnyújtás (mint például idősellátásban, beteg- vagy idősszállításban nyújtott segítség) igénybevétele nem változott számottevően 2014 és 2019 között. Otthoni szakápolást a lakosság 1-2%-a, míg házi segítségnyújtást 2-3%-a vesz igénybe.
Mind a két ellátási forma elsősorban az idősebbek, különösen a 75 éves és annál idősebb korosztály számára jelent segítséget a mindennapi életben: otthoni szakápolást és házi segítségnyújtást a 75 évesnél fiatalabbak mintegy 1, míg a 75 éves és annál idősebbek 7,0, illetve 13%-a kapott 2019-ben.
A két ellátási forma legalább egyikét a legidősebb korosztály 14%-a vette igénybe, a háromnegyedük egyedül élő, idős ember volt. Az otthoni szakápolástól eltérően a házi segítségnyújtásra való igény egyértelműen magasabb a kevésbé urbanizált településeken. A falvakban, községekben minden ötödik, Budapesten csak minden tizenhetedik idős kapott házi segítségnyújtási szolgáltatást.
Forrás:KSH
2019-ben a 75 éves és annál idősebbek 41%-ának volt vagy lett volna szüksége segítségre a napi tevékenységei ellátásához. Azoknak, akik közülük nem vették igénybe a házi segítségnyújtási szolgáltatást, túlnyomórészt a családtagok, barátok vagy szomszédok segítettek. Az idősek 2,1%-a nem jutott segítséghez, leggyakrabban anyagi okok miatt, vagy mert a szolgáltatás nem volt elérhető az adott településen.
Forrás:KSH
A rutin szűrővizsgálatok elterjedtebbekké váltak
A betegségek korai felismerését és kezelését lehetővé tevő szűrővizsgálatok közül az orvosi ellátás során végzett/végeztetett rutinvizsgálatok (vérnyomás-, koleszterinszint-, vércukorszintmérés) tekintetében pozitív változás figyelhető meg 2009 és 2019 között, ezek a vizsgálatok a lakosság egyre nagyobb hányadát fedték le.
Kevésbé egyértelmű a helyzet a személyes döntést igénylő vizsgálatoknál. A 45-65 éves nőknek 2019-ben több mint egyharmada vett részt mammográfiai vizsgálaton a felvételt megelőző 12 hónapban, ez az arány alacsonyabb a 2009-es értéknél.
A szűrés a korosztály számára népegészségügyi szűrővizsgálat keretében kétévente javasolt. 2009-ben és 2014-ben a korosztály 66, 2019-ben a 62%-a tett eleget ennek az ajánlásnak.
2009-hez képest az évente javasolt méhnyakrákszűrésen való részvételi arány a 15 éves és afeletti nők körében ugyanakkor növekvő tendenciát mutat, de még mindig a nők alig több mint harmadát érinti. Országos szűrővizsgálat háromévente biztosított a 25–65 éves nők számára.
2009-ben az érintett korosztály 68, 2014-ben 75, 2019-ben 77%-a vett részt méhnyakrákszűrésen a felvételt megelőző három éven belül. Prosztatarákszűrésen az 50 év feletti férfiak mindössze egyötöde vett részt a felvételt megelőző 12 hónapban, holott az minden 50 év feletti férfinak évente javasoltA http://daganatok.hu/rakszures/szurovizsgalatok honlapon szereplő ajánlásokat, illetve az 51/1997.(XII.18.) NM rendelet figyelembevétele alapján.
Forrás:KSH
A hosszú várakozási idő és az anyagi okok jelentenek leginkább nehézséget az ellátások igénybevételében
A ki nem elégített egészségügyi ellátási szükségletekben nem történt jelentős változás. Saját megítélése szerint nem, vagy későn kapta meg a szükséges ellátást a felvételt megelőző évben
- a hosszú várakozási idő miatt 2014-ben a lakosság 12; 2019-ben 13%-a,
- anyagi okok miatt 2014-ben 13; 2019-ben 12%-a,
- a nagy távolság, nehézkes közlekedés miatt 2014-ben 2,3; 2019-ben 2,7%-a.
2019-ben minden ötödik budapesti és minden hetedik Pest megyei lakos említette, hogy nem, vagy későn kapott meg valamilyen ellátást a hosszú várakozási idő miatt, a többi régióban ez az arány átlag alatti volt.
A lakosság körében a nagy távolság, nehézkes közlekedés jelentette a legkisebb problémát, minden régióban 5% alatt volt azok aránya, akik ezzel szembesültek.
Anyagi okok miatt nem kapott meg valamilyen ellátást vagy nem jutott gyógyszerhez az alsó jövedelmi ötödbe tartozók közel ötöde (18%). A legszegényebbek (az alsó jövedelmi ötödbe tartozók) a legkevésbé a fogászati kezeléseket engedhették meg maguknak: 12%-uk egyáltalán nem kapta meg a szükséges fogászati ellátást.
Tízből nyolcan elégedettek a háziorvosukkal, házi gyermekorvosukkal
Bár általánosságban elmondható, hogy valamennyi TB-finanszírozott ellátással többen elégedettek, mint elégedetlenek, az ellátások értékelése a sürgősségi mentőszolgálat kivételével romlott az elmúlt tíz évben.
- A legmagasabbra a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ellátást értékelték, ezen szolgáltatásokkal a lakosság túlnyomó része elégedett, az elégedettség 2019-es szintje csak kevéssel maradt el a 2009-estől.
- A sürgősségi mentőszolgálat jelenleg a második leginkább értékelt ellátás (tízből heten elégedettek vele), és az egyetlen, amelynek értékelése 2009-hez képest számottevően javult.
- A korábban magas szinten értékelt fogászati ellátás értékelése 2009 óta folyamatosan romlik, de még így is a lakosság kétharmada elégedett vele.
- A járóbeteg-ellátásban nyújtott szakorvosi ellátás, az otthoni ellátás és a betegszállítás értékelése átmeneti növekedés után a 2009-es szint alá süllyedt, ezekkel az ellátásokkal tízből hatan elégedettek.
- A legalacsonyabb szintű és határozottan romlik a kórházak megítélése. 2019-ben 10-ből csupán négyen voltak elégedettek a kórházi ellátással.
Forrás:KSH
A társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokhoz képest a magánellátásokkal elégedettebb a lakosság. Legjelentősebb különbség a kórházi ellátásban figyelhető meg, ahol a magánellátásokkal a válaszadók háromnegyede, míg a TB-ellátással kevesebb mint a fele elégedett.
A magánellátások körében a fogászati ellátás értékelése a legmagasabb, ezt követi a szakorvosi ellátás, és csak harmadik a sorban a háziorvosi ellátás.
Forrás:KSH