Brutális, 50 milliárd eurós gazdaságélénkítés jöhet Németországban

Milyen élénkítő intézkedések várhatók?

A német kormány első körben a hatékonyságot és a bizalmat javító hosszabb távú beruházások felfuttatásával próbálja élénkíteni a recesszió szélén lévő német gazdaságot. Az ilyen jellegű intézkedések azonban hónapok, sőt akár évek alatt fejthetik ki hatásukat a reálgazdaságban, ezért amennyiben tovább lassulna a német gazdaság, abban az esetben szélesebb körű költségvetési élénkítésre lesz szükség.

Egy komolyabb lassulás vagy gazdasági visszaesés esetére – a Bloomberg értesülései alapján - a német kormány már kidolgozott egy vészforgatókönyvet, amiben az alábbi rövidtávú keresletélénkítő lépéseket preferálja:

• Megnövelheti a kormány a támogatásokat az elektromos autó értékesítések esetében. A program méretét azonban jelentősen behatárolja, hogy a gyártási kapacitások az elektromos autók tekintetében korlátozottak.
• Életbe léptethetnek a döntéshozók széleskörű vállalati adójóváírásokat. Hasonló intézkedésekre 2009-ben is volt példa, amelyek segítségével javították a vállalatok likviditási helyzetét.
• Járulékcsökkentések bevezetése a munkavállalók és a munkáltatók számára.
• Hamarabb kivezeti a kabinet a szolidaritási pótdíjat. Amennyiben 2021 helyett korábban megszüntetik az intézkedést, az akár 10 milliárd euróval növelheti a lakossági fogyasztást.

Októberben a munkaügyi minisztérium bejelenthet továbbá egy másik törvényjavaslatot, amely a munkavállalókat támogatná. Lehetővé tennék, hogy válsághelyzetben csökkenjen a munkaórák száma. Emellett képzési programokat is biztosítanának a munkavállalók számára. Egy ehhez hasonló intézkedéscsomag a kormányzati becslések alapján 2009-ben 1,4 millió munkahelyet segített megmenteni.

Végezetül, a német kormány az elmúlt időszakban már felvetette annak a lehetőségét is, hogy amennyiben felerősödnek a recessziós kockázatok, akkor akár 50 milliárd euróval is megnövelhetik a kormányzati kiadások nagyságát. Ez egy meglehetősen széleskörű beavatkozást tenne lehetővé.

Miért van minderre szükség?

A német Bundesbank előrejelzései alapján a második negyedévet követően a harmadik negyedévben is zsugorodhat a német gazdaság. Egy ilyen jelenséget már technikai recessziónak hívunk.

Ezután ugyan valamelyest gyorsulhat a növekedés, de a korábban vártnál kisebb mértékben és fennáll egy elhúzódó stagnálás veszélye is.

A legnagyobb 5 német gazdaságkutató intézet nemrég lefelé módosította a GDP növekedés előrejelzését. Az okok a megszokottak: kereskedelmi háború, lassabb kínai és globális növekedés, nagyfokú üzleti bizonytalanság és kivárás, magas globális adósságállomány stb.

Az aktuális prognózisok szerint az idei év egészében 0,5 százalékkal (ez 6 éves negatív rekord), míg jövőre 1,1 százalékkal növekedhet a német gazdaság. Néhány hónappal korábban még 0,8 és 1,8 százalékos gazdasági növekedést vártak a szereplők 2019-ben és 2020-ban.

A lefelé ható kockázatok pedig hatalmasak.

Amennyiben megegyezés nélkül lépni ki az Egyesült Királyság az EU-ból, akkor az jövőre nagyságrendileg 0,4 százalékponttal csökkentené a német gazdasági növekedést.

Még nagyobb kockázat, hogy kivet-e Donald Trump az Európai Unióból érkező vámárúkra, gépkocsi exportra védővámokat. Egy ilyen forgatókönyv a kínai kereslet mérséklődésével együtt súlyos visszaesést idézhetne elő a német feldolgozóiparban, ami már átterjedhetne a szolgáltató szektorra is a magasabb munkanélküliségen és a kisebb fogyasztáson keresztül.

A feldolgozóipar mellesleg már jelenleg is szűkül, amit feldolgozóipari beszerzési menedzserindex is jól szemléltet. A mutató január óta a növekedést jelző 50-es érték alatt tartózkodik, jelenleg 41,7 ponton áll. Ennél mélyebb értékek csak a 2008-as globális gazdasági válság idején voltak megfigyelhetők.

Tekintettel a német export nagy súlyára, a globális lassulás és a nemzetközi kockázatok egyáltalán nem elhanyagolhatók, sőt alapvetően meghatározhatják a német gazdaság irányát. Az export nagy súlyát jól mutatja egyébként 47 százalékon álló export/GDP mutató is. Ez az érték az Egyesült Államokban például mindössze 12 százalék.

Pedig lenne pénz az élénkítésre

6 év alatt mintegy 20 százalékponttal csökkent a német GDP arányos bruttó államadósság. A mutató 2012-ben még 80 százalék felett járt, majd ezt követően 2018 végére 60 százalék közelébe esett.

Német GDP arányos bruttó államadósság

A gazdasági növekedésen túl, a drasztikusan csökkenő német kötvénypiaci hozamok, valamint a 2014 óta minden évben többletes német költségvetés is nagymértékben elősegítette az adósság leépülését.

Tavaly a német költségvetés a GDP arányában 1,7 százalékos többletet ért el, aminek köszönhetően egy rekordszintű, 59,2 milliárd eurós nyereséggel zárta az évet a német állam.

A német kormány által meglebegtetett 50 milliárd eurós fiskális élénkítő csomag tehát jelen környezetben nem lenne különösebben megterhelő Németországnak.

Régebben sokat segített

A 2008-as globális pénzügyi válság idején a német kormány 80 milliárd eurót költött gazdaságélénkítésre. Ez az összeg jelentősen meghaladta a francia kormány akkor bejelentett 26 milliárd eurós élénkítő csomagját.

Az eurózónában is kimagasló volt a német költségvetési élénkítés mérete. Minden bizonnyal ez is hozzájárult a gyorsabb német kilábaláshoz, amit az alábbi ábra is jól személtet (fehér vonal: német, kék vonal: eurózóna GDP). A német gazdaság gyakorlatilag 3 év alatt állt talpra 2008 után, míg az euróövezetnek 7 évre volt szüksége.

A 2008-as válság utáni GDP növekedési pálya Németország és az eurózóna esetében

A Bloomberg becslései szerint az idén 1 százalékponttal is kisebb lehet a növekedés Németországban. Ez egyrészről a külső lassulásra vezethető vissza, másrészről pedig arra, hogy a döntéshozók nem élénkítették időben a gazdaságot.

Ahhoz, hogy az ebből eredő károkat visszafordítsák nagyságrendileg egy 30 és 110 milliárd euró közötti pótlólagos költségvetési kiadásnövelésre lenne szükség.

Az inflációs sem jelent pillanatnyilag túl nagy akadály: az inflációs mutató 1,2 százalékra, míg a maginfláció 1,4 százalékra lassult Németországban.

Mit mond az Európai Központi Bank?

Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint hatalmas szükség lenne a fiskális élénkítésre.

A laza monetáris és fiskális politika kombinációjával ugyanis gyorsabban elérhetővé válna a 2 százalékos inflációs cél.

Ennek hatására az EKB is korábban elkezdhetne szigorítani, megemelni a negatív betéti kamatlábakat, aminek hatására csökkennének a laza pénzpolitika mellékhatásai.

Egy magasabb kamatkörnyezet nagyban kedvezne a gyenge lábakon álló német bankszektornak és a lakossági megtakarítóknak is, illetőleg csökkentené az eszközár lufik kialakulásának a veszélyét.

Draghi kihangsúlyozta, hogy a monetáris politika elérte a korlátait, így a költségvetési élénkítő intézkedésekkel lehetne nagyobb eredményt elérni. Az EKB elnöke szerint azért is fontos lenne a költségvetési élénkítés, mert az elmúlt 10 évben az eurózóna nagyobb országainak a nettó beruházásai lényegében nullán állnak.

Törvényi korlátok

A német alkotmány számottevően korlátozza a kormány mozgásterét. A GDP arányos államadósság konjunktúra idején tudniillik legfeljebb 0,35 százalékkal növekedhet a törvények szerint.

Recesszió idején a szabályok valamivel lazábbak. Minél jobban zsugorodik a gazdaság, annál nagyobb költekezést tesz lehetővé az alkotmány. Ahhoz azonban, hogy még időben reagálhasson a kormány, a döntéshozóknak alternatív megoldásokat kell kidolgozniuk a gazdaság serkentése érdekében.