120 éve tőzsde-nagyhatalom voltunk

Elemzések2019. ápr 13.Fellegi Tamás

A Budapesti Értéktőzsde szervezésében megtartott V4+CEE tőkepiaci konferencián elhangzott, hogy térségünk tőkepiaci jelentősége annak idején a mainál jóval nagyobb volt, most célszerű lenne növelni tőkepiacunk súlyát. Okok, tényezők, lehetőségek, tervek.

Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója érdekes visszatekintést adott arról, hogy 120 éve hogy is álltak a világ tőkepiacainak arányai, ezen belül hogy állt Európa, térségünk, és akkori, a mainál persze sokkal nagyobb országunk, az Osztrák-Magyar Monarchia.

Anglia és birodalma

Érdekes módon Anglia, pontosabban az Egyesült Királyság még az első helyen állt, a világ részvénypiacain belül 25 százalék volt a részesedése. Ekkor még volt némi hatása annak, hogy a 19. században itt indult a klasszikus ipari forradalom, és így értelemszerűen ez az ország lett a világ vezető gazdasági hatalma, ráadásul akkor még magának tudhatta a világ legnagyobb gyarmatbirodalmát is, annak teljes gazdasági kapcsolatrendszerével együtt.

Amerika és a kontinentális Európa

Második helyen állt az Amerikai Egyesült Államok, amely addigra már a világ legnagyobb gazdasága lett, 15 százalékos tőzsdei részesedéssel. A második ipari forradalom motorja már Amerika volt, tőkepiaca is szüntelenül fejlődött és növekedett, míg el nem érte azt a pozíciót, amit ma betölt: a tőzsdék tőzsdéje, amit megközelíteni sem tud senki más.

Amerika után 1900-ban a két kontinentális hatalom, Franciaország és Németország következett 13 illetve 12 százalékos tőzsdei részesedéssel, utánuk 6 százalékkal Oroszország, ez azonban megtévesztő: a lengyel piacot is ide sorolták, hisz Varsó és az ország nagyobbik része orosz gyarmat volt. Ezután következett 5 százalékkal az Osztrák-Magyar Monarchia, melyen belül az akkor pesti tőzsde igen komoly forgalmat bonyolított, igaz, Magyarország területe, lakossága és persze gazdasága is majdnem háromszorosa volt a Trianon utáninak.

Az akkori világ közepe

Az adatokból látszik, hogy Európa súlya döntő volt, kétségtelen, hogy akkor Európa adta a világgazdaság jelentős hányadát is, és a világ nagy részét európai hatalmak tartották gyarmati sorban. Ahhoz képest viszont, hogy a Monarchia nem rendelkezett gyarmatokkal és nem is érte el gazdaságilag Nyugat-Európa szintjét, az 5 százalékos részesedés egész jónak mondható, a kor viszonyai között fejlett tőkepiacunk volt. A világ többi része, köztük a nem említett európai országok (például Olaszország) összesen 24 százalékot tettek ki.

Európa később visszaszorult

Mára természetesen teljesen megváltoztak a viszonyok: Amerika a világ legnagyobb gazdasága a világ GDP-jének 23-24 százalékával, a legnagyobb gazdaságú kontinens pedig fokozatosan Ázsia lesz. Európa sokkal szétdaraboltabb, mint akkor: az Egyesült Királyság kisebb lett Írországgal és persze egész gyarmatbirodalmával, Németország is összébbhúzódott területileg a két világháborúban, Franciaország ugyancsak gyarmatait vesztette. Közép-Kelet Európa, amely akkor négy birodalom között volt felosztva, ma számtalan kisebb-nagyobb országból áll.

Ráadásul a térség legnagyobb része hosszú ideig kommunista rendszerben élt, aminek bukásakor újra kellett építeni a piacgazdaságot, és persze a tőkepiacokat. Ennek ellenére kezdetben virultak ezek az új piacok: a 90-es években tódultak a világ befektetői a térség tőzsdéire, mindenki részt akart venni az új kapitalista fellendülés és a várt európai konvergencia okozta árfolyam emelkedésben.

Újkori aranyláz

Ez volt a Budapesti Értéktőzsde klasszikus felívelő korszaka is: mind a belföldi befektetők, mind a nemzetközi alapok rohantak a frissen piacra kerülő korábbi állami nagyvállalatok és a fiatal magánvállalkozások papírjaiért. Kétségkívül ekkor a piac még nem volt globális abban az értelemben, hogy nem létezett internetes összeköttetés (a korszak végén kezdett kialakulni), így egy-egy kisebb ország tőzsdéje sokkal nagyobb szerepet játszott, a belföldi befektetők még alig merészkedtek a világpiacra.

Mára ez a helyzet megváltozott, így új kihívásokkal néznek szembe Közép-, és Kelet-Európa tőzsdéi. A kezdeti „aranyláz” elmúlt, az internetes hálózaton viszont versenytársként ott a világ összes piaca. Ugyanakkor régiónkban a tőzsde és a tőkepiac szerepe még mindig viszonylag kicsi: a GDP-hez viszonyított aránya jóval kisebb, mint az EU átlagában, nem is beszélve persze Amerikáról.

Erős gazdasághoz erős tőkepiac kell

Mindez önmagában nem is lenne baj, ha a tőkepiac fejlettsége és egy adott ország egy főre jutó GDP adata, valamint az innováció mértéke között nem lenne szoros korreláció. Úgy tűnik, hogy erős tőkepiac nélkül nincs erős gazdaság. A régió tőkepiacaiban mostani méretük alapján még jelentős növekedési potenciál van: míg a mostani konferencián részt vevő 6 ország, azaz a V4 valamint Szlovénia és Bulgária lakosságának aránya az Unión belül 14,5 százalék, a GDP aránya csak 5,88 százalék, a tőzsdei kapitalizációé viszont mindössze 2 százalék.

Okok és lehetőségek

Mindenek megvannak a maga specifikus okai, amelyek egy részén változtatni lehet. Egyrészt a gazdaságban a külföldi tőke szerepe igen nagy, nálunk például 52 százalék (csak Írországban több, 53 százalék, ez azonban egyúttal előny is: az alacsony vállalkozói nyereségadó miatt különösen nagy a működőtőke-vonzó képességünk). A külföldi cégek anyavállalata értelemszerűen a saját országában van tőzsdén (esetleg Amerikában, Londonban vagy Luxemburgban).

A hazai cégek szerepének növekedését, beleértve a kifektetést, azaz az ő külföldi befektetéseiket, jótékonyan segítheti a tőzsdei jelenlét, ez egy növekedési forrás a jövőt illetően. Emellett nálunk és a régióban a vállalatok hitelezésében jelenleg jóval nagyobb a banki források szerepe, mint a fejlett országokban, a tőkepiac rovására (részvény-, illetve kötvénykibocsátás). Ez ugyancsak növekedési forrást jelent, különösen ha előbb-utóbb véget ér az igen alacsony hitelkamatok korszaka.

Végül jelentős eltérés van a háztartások megtakarítási szokásaiban: Skandináviában és Nyugat-Európában az egyéni megtakarítások sokkal nagyobb hányada keres helyet a tőkepiacokon, mint térségünkben. A BÉT törekvése az, hogy mind a kínálati, mind a keresleti oldalt erősítse: több program is fut, amely a cégek tőzsdére lépését segíti, ugyanakkor a pénzügyi oktatást is támogatja, emellett a tőzsdei cégek számára külföldi bemutatkozó utakat, roadshow-kat rendeznek, hogy a befektetők megismerjék a cégeket és magát a Budapesti Értéktőzsdét.

Várható lépések

Az MNB 330 pontos versenyképességi programja alapján több lépés várható a tőkepiac fejlesztésének irányában. Ezek közül az egyik a vállalati kötvénypiac megerősítése, amelyben az MNB aktívan részt fog venni mind a kötvénykibocsátások során, mind a másodlagos piacon. Emellett szóba kerülhet az állami tulajdonban lévő cégek és bankok részleges tőzsdére vitele is, növelve ezzel a tőzsdei kapitalizációt és csökkentve a jelenlegi túlzott koncentrációt (az OTP és a Mol adja a tőzsdei kapitalizáció jóval több mint felét, a forgalomnak pedig 70 százalékát). Végül tervezik az önkéntes nyugdíj-, és egészségbiztosítási megtakarítások egy részének tőkepiacra való irányítása is, bár ebben egyelőre az önfinanszírozási program miatt az állampapírok súlya lesz a döntő.

SIKERSZTORIK
A Google és a Facebook coach-a szerint ez kell a sikerhez
Melody Wilding viselkedés-kutató szerint azok a vezetők, akik folyamatos nyomás alatt állnak, olyan készségeket gyakorolnak, amely segítségével a legtöbbet tudják kihozni magukból és másokból.
Siker2019. ápr 14.
Tudta, hogy az isteni Michelangelo zseniális üzletember is volt?
Levélváltásaiban jellemzően nem művészetről, sokkal inkább olcsón megszerezhető birtokokról, szerencsés adásvételekről folyt a szó.
Siker2019. ápr 6.
Erről mondott le Bill Gates és Warren Buffett a siker érdekében
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges.
Hírek2019. feb 1.
A briteket kiléptető Michel Barnier Európa legveszélyesebb embere
A francia néppárti politikusnak nemcsak Theresa Mayt sikerült kiütnie a ringből, de eddig azt is elérte, hogy az Unió végig egységes maradjon mögötte.
Elemzések2019. ápr 12.
Jeff Bezos volt felesége lesz a harmadik leggazdagabb nő
A válás után közel 36 milliárd dollár illeti majd meg MacKenzie Bezost, az Amazon-alapító feleségét.
Hírek2019. ápr 7.
A világ 10 legjobb üzleti egyeteme – Európa beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat
Rögtön az első helyen egy európai intézmény, amely beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat: a Harvardot, az MIT-t és a Standfordot. Ne Oxfordra gondoljunk!
Hírek2019. ápr 14.
Weiss Manfréd: a XX. század leginnovatívabb magyar vállalkozója
A csepeli mágnás báró úgy pörgette fel a magyar gazdaságot, ahogy arra azóta sem volt példa.
Elemzések2019. márc 24.