150 éves múlt és 15 éves botránysorozat után talpra állhat-e az ikonikus német bank?

Permanens válság

A 2008-as válságban sok bank bajba került, amit esetenként évekig tartott kiheverni. Van azonban köztük egy, amely számára mintha megállt volna az idő. A Deutsche Bank túl nagyra nőtt, és a Wall Street gigászaival versenyezni próbáló befektetési banki részleg a válság után is többször botrányba került, így most eljött az ideje, hogy leépítsék. 18 ezer embert bocsátanak el, a nagybank dolgozóinak ötödét, és teljes átszervezésre kerül sor. A banknak nem csak profitabilitását kell visszanyernie, hanem megtépázott hírnevét is.

Az első 100 év

Nem akármilyen pénzintézetről van szó: 1870-ben alapították, mégpedig azzal a céllal, hogy a gyorsan fejlődő német ipar és kereskedelem banki ügyleteit intézze és finanszírozza, miután addig a német külkereskedelem ügyleteit jórészt angol bankok végezték.

A bank gyorsan nőtt és terjeszkedett, több fiókot és leányvállalatot létesített világszerte, kapcsolódóan a külkereskedelemhez, de olyan ügyletekben is részt vett, mint az Amerikai Egyesült Államokat átszelő Northern Pacific Railways vasút megépítése. Az első világháború után a bank átesett egy kényszerű karcsúsításon, a hitleri 12 év pedig a bank számára is sötét korszak lett, végül 1957-ben tudott újra egységes nagybankként működni, immár az NSZK-ban, frankfurti székhellyel.

A Wall Street farkasa

Mindaddig a bank főleg vállalatokkal foglalkozott 1959-től azonban nyitott a lakossági piac felé is, amely egy gyorsan növekvő szegmens lett a német gazdasági csoda időszakában. 1970-től újra nekikezdett a nemzetközi terjeszkedésnek, majd 1989-ben úgy döntött, hogy belép a befektetési banki piacra is a Morgan Grenfell befektetési bank megvásárlásával, majd 1998-ban az orosz válság alatt tönkrement Bankers Trust került a tulajdonába. A cél az volt, hogy a bank felvegye a versenyt a legnagyobbakkal, mondhatni a Wall Street farkasaival. 2001-ben a New Yorki-i tőzsdére is bevezették a bank részvényét.

A válság okozói

2004-től kezdve kiterjedt amerikai tevékenysége révén a Deutsche Bank is belekezdett abba a hatalmas csalássorozatba, amely a 2008-as válságot előidézte. Ennek során a rossz minőségű, az ingatlanlufi idején könnyelműen nyújtott ingatlanhiteleket összecsomagolták egy kötvényszerű értékpapírba, majd ezeket árusították úgy, hogy pontos tartalmukról és kockázatukról nem adtak tájékoztatást, miközben az ezekkel foglalkozó kereskedési osztály vezetője maga nevezte pilótajátéknak az üzletágat, és short pozíciókat is nyitott a papírokra, törvényszerűen bekövetkező összeomlásukra játszva.

Az összeomlás meg is jött, magával rántva az egész világot, a Deutsche Bank 50 év után először lett veszteséges (4 milliárd euró). Azt, hogy ennyivel megúszta (legalábbis első körben), annak köszönheti, hogy nem sokat tartott meg a mérgezett értékpapírokból, és azokat is biztosította az AIG amerikai biztosítónál, melyet aztán amerikai állami pénzből kellett kimenteni.

Libor-botrány

A bank nehézségei a válság után folytatódtak: tőkemegfelelési mutatója többször a minimális előírás szerint sint alá esett, így tőkét kellett emelnie. 2015-ben aztán jött a Libor-botrány: a bank alkalmazottai részt vettek a Libor kamatmutató manipulálásában, ezért a bankot meg is büntették 2,5 milliárd dollárra az amerikai és brit hatóságok. Ezen felül még 258 millió dollár büntetést kellett fizetni az Iránnal és Szíriával folytatott ügyletek miatt, melyek amerikai szankciók alá estek. A bank ebben az évben közel 7 milliárd eurós veszteséget szenvedett el.

Minden évre jut valami

2016-ban végül meg kellett fizetni a 2008 előtti értékpapírosított jelzáloghitelek rosszhiszemű árusításáért: a Deutsche Bank megállapodik az amerikai Igazságügyi Minisztériummal, hogy 7,2 milliárd dollár kártérítést fizet. 2017 sem telik botrány nélkül: a banknak 630 millió dollár büntetést kell fizetnie azért, mert nem akadályozott meg 10 milliárd dollár értékű orosz pénzmosást, amelyet kamu értékpapírkereskedési ügyletekkel valósítottak meg. Tavaly novemberben pedig a rendőrség megszállta a bank frankfurti irodáit, folyamatban lévő pénzmosási és egyéb ügyek miatt.

Nem mehet így tovább

A Deutsche Bank 2015 óta folyamatosan veszteséges volt, a 2018-as évet szerény nyereséggel zárta. Elkerülhetetlenné vált a bank átszervezése, a veszteséges és botrányos részlegek leválasztása vagy megszüntetése, a részvénykereskedést például teljesen felszámolják. Már tavaly elbocsátottak 7000 embert a befektetési banki ágtól, majd idén év elején a bank a Commerzbankkal tárgyalt egy esetleges fúzióról. Ez meghiúsult, így nem maradt más választás, mint a további erőteljes leépítés.

Intézkedések és remények

A tervezett 18 ezres elbocsátás részeként eddig 900 ember kapott felmondólevelet, főleg az értékpapír-kereskedési részlegen, elsősorban Londonban, ahol eddig 7000 alkalmazottal a Deutsche Bank a City egyik legnagyobb munkaadója volt (ekkor számolt be a sajtó a pubokban szomorkodó kirúgott brókerekről). A mostani 3,1 milliárd eurós veszteség már az átszervezés költsége, még további 4,3 milliárdra számítanak ehhez kapcsolódóan, reményeik szerint azonban jövőre már helyreállhat a nyereséges működés.

Deutsche Bank részvényárfolyama frankfurti tőzsdén, 20 év

A részvény árfolyamán jól látható, hogyan zajlottak az események. A 2008-as válság előtt 80 eurón tetőzött, a válság idején 15-ig zuhant, de utána, amikor azt hitték a befektetők, hogy elmúltak a nehéz idők, újra felszaladt 50 euróra. Utána aztán az elhúzódó botránysorozat szép lassan felőrölte az árat, az esés 2015-ben felgyorsult. A jelenlegi, 7 eurós árfolyamon a bank tőzsdei kapitalizációja 18 milliárd euró, egyes elemzők szerint ez már nem rossz ár, bár hozzáteszik, hogy az európai rendkívül alacsony kamatok miatt nem lesz könnyű érdemi profitot termelni, ha rendben le is zajlik az átszervezés.