Mit tehet az Európai Központi Bank a gazdaság fellendítéséért?

Elemzések2019. júl 26.Harsányi Péter

A gyengébb makrogazdasági környezet következtében ősztől lépéskényszerbe kerülhet az Európai Központi Bank. Az újra lazuló pénzpolitika pedig Európa szerte lenyomhatja a kötvényhozamokat, így jó eséllyel tovább menetelhetnek az ingatlan-, a részvény- és a kötvénypiacok is.

  • Szeptembertől újra lazíthat az Európai Központi Bank (EKB) a lassuló növekedés, a cél alatti infláció, és a külső kockázatok miatt
  • Az EKB támogatóbb pénzpolitikája a magyar kötvényhozamok süllyedését is elősegíti, megkönnyítve ezáltal a hazai finanszírozást
  • Végszükség esetén akár az eszközvásárlási program is újraindulhat az eurózónában

Nehéz helyzetben az EKB, de erős a banklobbi is

Lépéskényszerbe kerülhet az Európai Központi Bank (EKB) ugyanis egyre jobban lassul a növekedés az eurózónában, elhúzódik a kereskedelmi háború és emiatt visszaesnek a beruházások, nagy a bizonytalanság, illetve az infláció is csupán 1,5 százalék körül ingadozhat 2021 végéig, szemben a 2 százalékos jegybanki céllal.

Az előretekintő feldolgozóipari beszerzési menedzserindexek mind az eurózónában, mind Németországban már fél éve zsugorodást mutatnak, miközben az üzleti hangulat is folyamatosan romlik. Komoly és széles bázisú nyomás alatt van tehát a feldolgozóipar, amely idővel átgyűrűzhet szélesebb körbe is. Ennek okán az EKB már korábban is felvetette a lazítás szükségességét, amit a csütörtöki kamatdöntő ülésén megerősített Mario Draghi jegybankelnök.

Nagyobb szabású lazító intézkedést ugyanakkor vélhetően nem tud és nem is fog bejelenteni Draghi a leköszönése előtt szeptemberben, mert úgy nem maradna elég puskapora a jegybanknak arra az esetre, ha tényleg beütne egy komolyabb válság.

A negatív betéti kamatlábak ráadásul már így is nagy veszteségeket okoztak a kereskedelmi bankoknak, melyek kamatmarzsa igencsak beszűkült az elmúlt években. A negatív betéti kamatlábak költségét tudniillik nem tudják a bankok áthárítani az ügyfelekre, de veszteség keletkezik a banki könyvekben negatív hozammal ketyegő államkötvény állományon is.

Egy kevésbé nyereséges bankszektor pedig jellemzően óvatosabban hitelez, ezért ilyen szempontból sem járható út a betéti kamatlábak további jelentős csökkentése. Ennek okán a bankvezetők és tulajdonosok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy meggyőzzék az Európai Központi Bankot, hogy ne nyúljon ehhez az eszközhöz, sőt emelje vissza nulla százalék felé a betéti kamatlábakat.

Első körben az ősztől induló kedvezményes hitelek (TLTRO III) jótékony hatásaitól várhat fordulatot majd az EKB, amit szükség esetég vonzóbbá tehet vagy a mennyiségét is növelheti. A másik elérhető eszköz az előremutató kommunikáció módosítása, amit kétségkívül használni is fog a monetáris tanács.

Végezetül a legdurvább beavatkozást az eszközvásárlási program (QE) újraindítása jelentené, azonban erre kisebb eséllyel kerülhet sor, mivel az EKB mérlegfőösszege már így is 4500 milliárd euróra hízott, ami az eurózóna egész éves GDP-jének a harmada, továbbá a megvásárolható kötvények is idővel el tudnak fogyni.

Meg kell említeni még az erkölcsi kockázatokat is: az eszközvásárlási program újraindításával ismét fellazulhatna a költségvetési fegyelem a tagországokban, és a piacokon is újabb eszközár lufik alakulhatnának ki.

Nem csak a részvény- és kötvénypiacokon, hanem az ingatlanpiacon is tovább szárnyalhatnának a lakásárak és az albérleti díjak. Jó példa erre Németország, ahol a berlini albérleti díjak 5 éves befagyasztását fontolgatják, miután egyre elviselhetetlenebbek a lakhatási költségek.

Érdekesség, hogy a görög 10 éves kötvényhozamok a napokban 2 százalék alá süllyedtek, és így már az amerikai 10 éves hozamok szintje alá kerültek. Ugyan Görögországban is voltak kedvező fejlemények, de ez egyértelműen az EKB számlájára írható. Ilyen mértékben azért nem csökkent Görögország kockázatossága. Négy évvel ezelőtt még 16 százalék felett is jártak a görög 10 éves kötvényhozamok, míg 2012 elején a részleges államcsőd idején 40 százalékért cserébe adtak 10 évre forrást a befektetők Görögországnak.

Nagyot fordított a kormánykeréken az Európai Központi Bank

Képtelen volt végrehajtani a korábban kommunikált kamatemelési ciklust az Európai Központi Bank (EKB), sőt, a romló makrogazdasági környezetnek, a kereskedelmi háborúnak és a folyamatosan a jegybanki cél alatt lévő inflációnak köszönhetően mára már újabb lazító intézkedésekre készíti fel a piacokat Mario Draghi, az EKB elnöke.

Az Európai Központi Bank mozgástere azonban igencsak szűkös, ugyanis már jelenleg is rendkívül támogató üzemmódban működik.

Amennyiben az új, szeptemberi jegybanki gazdasági és inflációs prognózisok birtokában valóban lazításról dönt az EKB, abban az esetben jó eséllyel az alábbi eszközök közül választ majd a kormányzótanács:

  • ismét 0,1 százalékponttal csökkenhetnek a betéti kamatlábak, melyek már így is -0,40 százalékon állnak
  • módosíthat a jegybank az előremutató kommunikációján, vagyis tovább maradhatnak érvényben az ultra laza monetáris kondíciók
  • növelheti és még vonzóbbá teheti az EKB az ősztől induló kedvezményes hiteleket (TLTRO III)
  • végső esetben újraindíthatja a jegybank az eszközvásárlási programot (QE)

Minket is támogat az EKB laza monetáris politikája

Tartósan alacsony szinteken maradhatnak a német kötvényhozamok a tartósan laza pénzpolitika miatt, ami lefelé húzza a magyar hozamokat is, megkönnyítve ezáltal az államadósság finanszírozását.

A német 10 éves hozamok -0,4 százalék közelébe estek, amivel párhuzamosan a magyar 10 éves kötvényhozamok is lépésről lépésre 2 százalék felé gravitálnak. Mindkettő történelmi mélypontnak felel meg.

Emellett a Magyar Nemzeti Bankon is folyamatosan csökken a szigorítási kényszer a gyengébb külső konjunktúra és az EKB támogatóbb kondíciói miatt.

Miről döntött csütörtökön az EKB?

Változatlan szinten hagyta a jegybank a -0,40 százalékon álló betéti, és 0,00 százalékos irányadó kamatlábat. Az EKB ezenfelül megerősítette, hogy legalább 2020 közepéig nem emeli meg a betéti kamatlábat.

Az inflációs cél elérése érdekében szükség esetén az EKB kész tovább lazítani a jövőben a monetáris kondíciókon. Egy szeptemberi lazítással egyébként Mario Draghi az utódjának, Christine Lagarde-nak a munkáját könnyíthetné meg, már csak ilyen szempontból is várható valamilyen bejelentés ősszel.

Beszédében mindemellett arra is utalt Draghi, hogy amennyiben szükséges abban az esetben az eszközvásárlási programot (QE) is újraindíthatják. Erre véleményünk szerint legfeljebb kisebb mennyiségben és eltérő szerkezettel kerülhet sor, oly módon, hogy több vállalati kötvényt vásárolhat az EKB, mindazonáltal ez a legvégső eszköz, amihez a jegybank nyúlna.

A friss adatok tükrében nem vár egyébként recessziót az Európai Központi Bank sem Németországban, sem az eurózónában, ugyanakkor a lefelé mutató kockázatok továbbra is jelen vannak: a rendezetlen Brexit veszélye, a kereskedelmi háború, valamint az EU és az USA közötti autóipari feszültségek egyaránt növelik a bizonytalanságot.