Miután közeleg az év vége, egyre inkább tudni szeretnénk, milyen nagy változások várhatók, közülük talán a legfontosabb, nagyon sok embert érintő a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. Most felmerült két szám, melyek 10 százalék körüli emelkedést jelentenének, és ez teljesen reálisnak is tűnik.
A piac előreszaladt
Sajtóértesülések szerint 150, illetve 202 ezer forintos minimálbér, illetve garantált bérminimum tervek születtek a jövő évre. Ha az adatok még nem is biztosak, nagyon is reálisak, több okból. Elvileg ugyan túlzottnak tűnik, amikor évről évre ilyen mértékben nőnek a kötelező legkisebb bérek, hisz ez nagy teher a munkaadóknak, valójában azonban az történt, hogy a munkaerőpiac előreszaladt, a munkaerőhiány, illetve a munkavállalási célországokhoz képest még mindig nagy bérlemaradás kikényszerítette, hogy a tényleges bérek jóval meghaladják a törvényi minimumot.
Mostanában a munkaerőhiány miatt sok üzlet, szolgáltatóegység kiírja nem csak azt, hogy munkaerőt keres, hanem a minimálisan elérhető jövedelmet is, ez leginkább a gyorséttermeknél szembetűnő. A gyorséttermi munka mindenhol a fejlett világban a minimálbéres kategóriába tartozik, vagy attól alig tér el, így jó iránymutatást ad. Nos, nálunk jellemzően az a kiírás, hogy 3 hónap után nettó 140-150 ezer forint az elérhető jövedelem. Ez jelenleg az idei és a várható jövő évi bruttó minimálbér értéke, de ha a gyorséttermek ajánlataiból indulunk ki, a piaci szint már nettó összegben ekkora, jóval megelőzve a kötelező értéket.
Garantált bérminimum
A minimálbér 150 ezer forintra emelése tehát meg se kottyan, és a következő években valószínűleg mehet tovább ebben az ütemben, a nagyobb kérdés, ami sokkal több embert érint, a garantált bérminimum. Ennek jelenlegi 180 ezer forintos értéke 120-ezres nettót jelent, ezt az összeget a feszített munkaerőpiaci helyzetben ténylegesen valószínűleg alig valaki keresi ebben a csoportban, vélhetően a tényleges összeg jóval nagyobb, csak nagy a zsebbe fizetés aránya.
Ebből a szempontból kifejezetten pozitív az emelés: sok munkaadó már eleve többet fizet, most csak annyi lesz a változás, hogy ezt legálisan fogja tenni, megfizetve az adókat, ami persze az adóelkerüléshez képest komoly teher, de csökkenő mértékű: jövőre is két százalékponttal fog mérséklődni a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó. Ráadásul olyan a helyzet, hogy valószínűleg még a következő 2-3 évben is hasonló növekedés lehet, hisz ez meg fog felelni a tényleges munkaerő-piaci helyzetnek, és ilyen mértéknél már erősen visszaszorulna a szürkegazdaság aránya, hisz a törvényileg megállapított legkisebb bérek elérik majd azt a szintet, amelyet ezeket a kategóriában a piac áraz.
Összevetés
Hogy a reális számokat más oldalról is megközelítsük, érdemes összevetést tenni, hogy régiónkban, illetve Európa szerte hogy alakulnak a minimálbérek. Az összehasonlítást kissé bonyolítja, hogy nálunk kétféle szám van, és a többiek kötelező minimálbérének a mi minimálbérünk felel meg, a gyakorlatban azonban érdemes a kötelező bérminimumot is figyelembe venni, miután nálunk ennek az összegnek lassan nagyobb a szerepe, mint a tényleges minimálbérnek.
Kelet-Európa
Az összehasonlítás természetesen euróban történik, ebből a szempontból számunkra kedvezőtlen, hogy a forint árfolyama alacsonyabb, mint az előző időszakokban, ez például az év eleji értékhez képest rontja helyzetünket a listán. Nézzük először a visegrádi országokat: az idei magyar minimálbér 430 euró, a cseh és a szlovák 480, a lengyel 490. Ezzel máris lemaradásban vagyunk, ami önmagában is indokolja a kétszámjegyű emelkedést, persze nem tudjuk, hogy a másik három ország milyen mértékben fog emelni.
Ami a Balti-államokat és Horvátországot illeti, nagyjából egy szinten vagyunk (Horvátország 460, Litvánia 400, Lettország 430, Észtország 500). Románia 400 eurós értékkel alig van mögöttünk, de meg kell jegyezni, hogy délkeleti szomszédunknál az idei évtől a bruttó bér a teljes bérköltséget jelenti, vagyis olyan, mintha nálunk a munkaadó által fizetendő adók, ami idén 20,5 százalék, hozzáadódnának a bruttó bérhez (így 520 lenne az adatunk).
Mediterrán térség
A következő csoport, amit érdemes megvizsgálni, és egyben reális cél az utolérésük, a mediterrán országok és Szlovénia. A görög és a portugál adat 680 euró, a spanyol és a szlovén nagyjából 850, Olaszországban nincs hivatalos minimálbér. Itt már látszik, mekkora utat kellene megtennünk, viszont itt már számolhatunk a jövő évi adattal (náluk vélhetően nem lesz emelés). A várható 150 ezer forintos szint a mostani gyenge árfolyamon mindössze 465 euró, van még mit emelni a következő években. A bérminimummal számolva már valamivel jobb a kép: a 202 ezer forint 652 eurónak felel meg, ami már legalább közelíti a görög és a portugál szintet, a 2020-as várható emeléskor meg is haladhatja azokat.
A fejlettek
Végül a gazdag országok csoportja: itt egységesen 1500 euró körüli a minimálbér, ennek bizony még a harmadát sem fogjuk elérni. Általában úgy szoktunk számolni, hogy ha a munkavállalói célországok béreinek feléig eljutnánk, akkor megállna a munkaerő elvándorlása. Ez az összeg 750 euró lenne, ami még további 5 éven át zajló 10 százalékos emelést feltételez. A kötelező bérminimummal számolva persze jobb a helyzet, a 650 euró nincs is messze a bűvös számtól, még két dinamikus emelést feltételezve 2021-ben el is érheti az áhított szintet.
Nettó összegek
Ezek után nézzük meg a nettó összegeket is, végső soron ez határozza meg a munkavállaló döntését, ez a tényleges összeg, amivel kalkulálhat. Ebben kissé hátrányban vagyunk, mivel nálunk a bruttó bér 33,5 százaléka, azaz harmada levonásra kerül, függetlenül a bér nagyságától, és ez a minimálbér kategóriájában rendszerint nagyobb elvonás, mint a többieknél (a családi kedvezmény természetesen javítja az összképet).
Nálunk a nettó minimálbér a 300 eurót sem éri el, a jövő évi, ami forintban pont 100 ezer lesz, már 310 euró. A garantált bérminimum nettó értéke idén 390 euró, jövőre változatlan árfolyammal számolva 420 euró lesz. Lengyelországban az idei nettó összeg 355, Szlovákiában 400, Csehországban 410 euró, Horvátországban 370, Lettországban és Litvániában 350-360. Így mindenki jóval előttünk jár, és ez jövőre is így lesz, viszont a garantált bérminimummal már megfelelünk a régiós átlagnak.
Keveset adóznak
A mediterrán térségben szerény a minimálbér adózása, így a görög és a portugál nettó összeg 580, a spanyol 730 euró, az ebbe a nagyságrendbe tartozó szlovén adat 640 euró. Itt már a garantált bérminimummal is nagy a lemaradásunk, további 30 százalék kellene csak a görög és a portugál szinthez. A legfejlettebbek közül nézzük Németországot, mint reális összehasonlítási alapot, ott 1100 euró a nettó minimálbér. Ennek fele, amit el kéne érnünk, ez a minimálbérnél még 80, a bérminimumnál még 30 százalékos emelést indokolna a jövő évin túlmenően.
Indokolt a nagy emelés
Összességében elmondható, hogy a minimálbér és a bérminimum nagyfokú, kétszámjegyű emelése teljesen indokolt, mind a tényleges jövedelmek, mind az európai összehasonlítás alapján, és még további 3 évig szükség is lesz hasonló mértékre (ezt a szociális hozzájárulási adó még 4 évig tartó csökkentése is szükségessé teszi). Ekkor juthatnánk el egy elfogadható egyensúlyi szintre, ráadásul azt feltételezve, hogy a minimálbér szerepe tovább csökken, és a garantált létminimum lesz az a tényleges összeg, ami alatt kevesek jövedelme húzódik.
Felértékelődik a magasabb összeg
Ez szerencsére már ma is egyre inkább így van, az év elején 303 ezren kaptak minimálbért, 876 ezren garantált bérminimumot (a statisztika nem tartalmazza azokat, akik a kettő között vannak, de gyaníthatóan számuk elenyésző). Végül hozzá kell tenni, hogy egy tényező nagyon sokat segítene a bérfelzárkózásnak ebben a szegmensében is: a forint felértékelődése, legalább az elmúlt három év átlagos szintjéig, de inkább a 2-vel kezdődő tartományig az euróhoz képest. Relatív árszínvonalunk és méretes fizetési mérleg többletünk lehetővé tenne és indokolna egy ilyen folyamatot.
Fellegi Tamás