2025-re akár 7000 milliárdosa és 7 magyar dollármilliárdosa is lehet Magyarországnak
ElemzésekA Covid jót tett a világ leggazdagabbjainak, de a hazai multimilliomosok, milliárdosok is jól jártak.
A Blochamps Capital, a hazai privát banki ügyfeleket kutató cég elemzése alapján úgy látja, hogy a magyar gazdagok a Covid után ismét gazdagabbak lettek.
Bár a járvány sújtotta 2020-as évben 100 milliárd forinttal csökkent Magyarország 100 leggazdagabb vállalkozójának az összvagyona, 2021-ben már több mint 15 százalékos növekedés becsülhető.
Ezzel a 2017 elején a hazai privátbankok által kezelt 3860 milliárd forintos vagyon, 2021 első félévére 7000 milliárd forintra nőtt azaz 180 százalék volt az emelkedés.
A Blochamps prognózisa szerint januárhoz képest 2022-re a teljes privátbanki kezelt vagyon közel kétezer milliárd forinttal 8000 milliárdra nő, a leggazdagabb vállalkozók pénzügyi portfóliója pedig 4500-ról, 6100 milliárd forint fölé bővül.
A Blochamps elemzése szerint 2025-re akár 7000 milliárdosa és 7 magyar dollármilliárdosa is lehet az országnak.
Mennyire zöldek a magyarok?
De vajon mennyire jellemzi a hazai milliárdosokat az a társadalmilag hasznos elkötelezettség, ami az Egyesült Államokban már biztosan megvan?
A magyar befektetők ma még nem annyira „zöld” ügyekből szerzik a vagyonukat, ugyanakkor a társadalmi hasznosság náluk is fontos, csak a magyar milliárdosok, Csányi Sándor, Mészáros Lőrinc, korábban Demján Sándor, de Gattyán György is inkább alapítványokban, a hátrányos helyzetű, vagy csak egyszerűen a szegényebb közegből érkező diákok felemelésében, oktatási programokban, ösztöndíjakban jeleskedtek.
Egyértelműen észlelhető azonban az a viszonylag új hozzáállás a hazai vagyonosok körében, hogy persze jó érzés pénzt keresni, de még jobb úgy pénzt keresni, hogy azzal a társadalomnak is hasznot húzunk, ráadásul, ezzel egyre jobban lehet keresni is.
Az adománytól, a profitorientált segítségig
Sokféle mentalitás keveredik, akad, aki csak annyiban elkötelezett, hogy kizár bizonyos szektorokat, dohányiparba, fegyvergyártásba nem fektet, ehhez lassan kezd felzárkózni a fosszilis ipar is. Más ESG-megközelítést alkalmaz, vagyis környezetvédelmi, szociális, vagy más társadalmilag fontos ügyekre fókuszál, olyan cégek részvényeit tartja, amely pozitív célokat követ. Ám ezzel még csak a maga hasznát kereste, hiszen abban bízik, hogy ezek a cégek majd jobban teljesítenek. Vannak persze az altruisták, akik jó célokra adnak, de ők tényleg csak „adnak”, ez adomány.
És végül van egy szűk réteg (itthon talán Küllői Péter neve ismertebb e körből), akik társadalmilag hasznos befektetéseket keresnek. Egy ilyen befektetés ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy a befektetők jó cégek részvényeiből vesznek a saját hasznukra, de olyan start-upoknak, olyan kezdő vállalkozásoknak adnak tőkét, amelyek valami hasznosat, jó esetben korszakalkotót kifejleszthetnek. Ha ez aztán sikerül, akkor azzal nem csak pénzt keres a befektető, de valamit maradandót is hozzátett a világhoz.
