5 + 1 ábra arról, miért a visegrádi régió az Európai Unió növekedési motorja

Elemzések2019. jan 23.Növekedés.hu

A visegrádi régió gazdasági szerepe egyre erősödik. A régió növekekedése 2017-ben meghaladta az 5 százalékos bővülési ütemet, míg a fejlett európai országokhoz mért növekedési többlet az elmúlt években 2 százalékpont körül alakult.

Az elmúlt években a visegrádi régió bizonyult az Európai Unió növekedési centrumának. Az MNB 5+1-es felzárkózási cikksorozatának hetedik állomásában a visegrádi régió konvergenciájára fókuszálunk. A vizsgált tényezők alapján a régió dinamikus közeledése a fejlett európai országokhoz a sikeres válságkezelésnek valamint a gazdaság élénkítését támogató intézkedéseknek is köszönhető. A fegyelmezett költségvetési politika és a gazdaság általános fehéredését ösztönző reformok hozzájárultak ahhoz, hogy a visegrádi régió felzárkózása fenntartható legyen a jövőben is.

Az elmúlt bő két évtizedben a visegrádi országok gazdasági súlya Európán belül több mint a duplájára emelkedett.

Előretekintve a visegrádi régió gazdasági szerepe tovább erősödhet. A régió növekedése 2017-ben meghaladta az 5 százalékos bővülési ütemet, míg a fejlett európai országokhoz mért növekedési többlet az elmúlt években 2 százalékpont körül alakult. Az elmúlt fél évtized során kiegyensúlyozott szerkezetű gazdasági növekedés jellemezte a régió országait, a konvergenciához az erős belső kereslet és a beruházási konjunktúra járult hozzá.

A sikeres válságkezelés és a következetes gazdasági reformoknak köszönhetően a visegrádi régió felzárkózási pályára állt. 

Az egy főre eső GDP-ben mért gazdasági teljesítmény mind az Egyesült Államokhoz, mind az Európai Unióhoz képest hamarabb érte el és haladta meg a válság előtti szintet. Ezzel szemben a mediterrán országok gazdasági teljesítménye elmarad a válság előtti szintektől.

Bár jelentős lemaradással indult a régió az Európai Unió átlagkereseteivel szemben, az utóbbi időben a bruttó átlagkeresetek dinamikus emelkedést mutattak. 

2010 óta a visegrádi régió bruttó átlagkereset növekedési üteme csaknem kétszerese volt az eurozóna dinamikájának. A munkát terhelő adók csökkentése és a foglalkoztatás bővülése egyaránt a bérek jelentős emelkedését eredményezte a régió országaiban. A bruttó átlagkereset növekedési üteme 2017-ben Magyarországon megközelítette a 13 százalékot, amelyhez a feszes munkaerőpiac mellett a bérmegállapodás, azon belül a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a szociális hozzájárulási adó csökkentése is hozzájárult.

Az eurozónához képest mérsékeltebb és csökkenő adósságráta jellemzi a visegrádi régiót.

A visegrádi országok átlagos GDP-arányos államadósság-rátája több mint 80 százalékponttal alacsonyabb a mediterrán országok és 30 százalékponttal az eurozóna országainál. A visegrádi országcsoport adósságának leépítését a kedvező konjunktúrának köszönhetően a hólabdahatás és az elsődleges egyenlegen keresztül a költségvetési politika támogatják. A visegrádi országokon belül a 2002 utáni eladósodási folyamat öröksége miatt még Magyarországon a legmagasabb az államadósság-ráta értéke. A 2010 után megvalósult költségvetési fordulatnak köszönhetően azonban 2011 óta az Európai Unió országai közül egyedül Magyarországon csökkent a GDP-arányos államadósság minden évben. 2010 és 2017 között az Európai Unión belül Magyarország adósságrátája mutatta a negyedik legnagyobb mértékű csökkenést. A visegrádi országok közül Csehországban és Lengyelországban némileg mérséklődött a GDP-arányos államadósság, míg Szlovákiában csaknem 10 százalékponttal emelkedett 2010 óta. A mediterrán országokban ez idő alatt 30 százalékponttal emelkedett az adósságráta.

A foglalkoztatás gyors ütemű bővülése teremtette meg a gazdasági növekedés alapját a visegrádi országokban.  

A válság előtt a visegrádi régió foglalkoztatási rátája elmaradt az eurozóna átlagától, a foglalkoztatás folyamatos bővülése következtében azonban már 2017-ben meghaladta mind az eurozóna, mind a mediterrán országok átlagát. Magyarország esetében a foglalkoztatási ráta a második legnagyobb mértékben javult az Európai Unióban. A foglalkoztatás kiemelkedő bővüléséhez nagymértékben hozzájárult a munkára rakódó terhek mértékének csökkentése. A mediterrán országok erősen progresszív személyi jövedelemadó rendszerével ellentétben a régió országait egy, illetve némely országban két adósáv jellemzi. Kiemelendő, hogy az egységnyi megszerzett többletjövedelemre rakódó adóteher nagyságát kifejező marginális adóék Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, mintegy 18 százalékkal, az Európai Unióban 2010 és 2017 között. 2017-ben a visegrádi országok marginális adóéke 8,5 százalékkal alacsonyabb, mint az eurozóna országainak átlagos mértéke.

A foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is jelentősen csökkent a régió országaiban. 

A visegrádi országcsoport mindegyik tagja jelentős lépéseket tett a munkavállalás ösztönzésére, ami megmutatkozik a munkanélküliségi ráta meredek csökkenésében is. A történelmi mélypontra süllyedő munkanélküliségi ráta és a megemelkedett foglalkoztatás jelzi, hogy a legtöbb visegrádi ország megközelítette a teljes foglalkoztatást. Ezzel szemben a mediterrán országok nehézkes kilábalását mutatja, hogy sem a munkanélküliségi rátában, sem a foglalkoztatásban nem tudták elérni a válság előtti értékeket. A visegrádi régióban a kedvező munkaerő-piaci fejlemények a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítási járulékok emelkedésén keresztül összességében növelték a költségvetések bevételét, amit az elmúlt években az adóelkerülés csökkentésére és a gazdaság fehérítésére tett intézkedések támogattak. A munka ösztönzése és a gazdaság fehérítése támogatja a költségvetési stabilitást és mozgásteret biztosít további versenyképességi intézkedéseknek.

A visegrádi régió demográfiai folyamatainak javítása érdekében számos családpolitikai intézkedés történt, amelyek között kiemelt szerepet kap a gyermekvállalás elősegítése. 

Az alacsony termékenységi ráta az Európai Unió valamennyi tagországában kihívást jelent. A visegrádi régiót emelkedő születésszám és növekvő termékenységi ráta jellemzi, amelyhez célzott családtámogató programok is hozzájárultak. Bár a legtöbb európai országban a nők esetében egyre kitolódott az első gyermek vállalásának átlagéletkora, a visegrádi országcsoportban ez a mutató több mint 2 évvel előzi meg az Európai Unió átlag életkorát (29) 2016-ban. A mediterrán országokban ezzel szemben (Portugáliát leszámítva) minden országban mérséklődött a születésszám, továbbá a termékenységi ráta csökkenésével párhuzamosam a nők átlagosan 1,5 évvel később vállalják első gyermeküket, mint az Európai Unióban. A termékenységi ráta emelkedése hosszabb időhorizonton képes hozzájárulni a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megváltozásához.

Palotai Dániel a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója és főközgazdásza, Végh Noémi a Magyar Nemzeti Bank Költségvetési elemzési főosztályának elemzője.

Témában megjelent cikkeink:

5+1 ábra arról, hogyan zárkózik fel Magyarország Európához

5+1 ábra arról, hogyan zárkózik fel Magyarország Ausztriához

Ezen múlik, mikorra közelíthetjük meg a német színvonalat

5 + 1 ábra arról, hogyan zárkózhat fel Magyarország Franciaországhoz

5 + 1 ábra arról, hogyan zárkózik fel Magyarország a Benelux államokhoz

5 + 1 ábra a magyar válságkezelés eredményeiről a mediterrán régióval szemben

SIKERSZTORIK
Richard Branson: a mindennapi sportolás készít fel a sikerekre
Branson szerint egy nap nem múlhat el sport nélkül. Napi kétszer teniszezik, illetve emellett minden nap 40 percen át súlyt is emel. A Bloomberg legfrissebb adatai szerint a 2000-ben lovaggá ütött angol üzletember 5,3 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik.
Siker2019. ápr 20.
Tudta, hogy az isteni Michelangelo zseniális üzletember is volt?
Levélváltásaiban jellemzően nem művészetről, sokkal inkább olcsón megszerezhető birtokokról, szerencsés adásvételekről folyt a szó.
Siker2019. ápr 6.
Erről mondott le Bill Gates és Warren Buffett a siker érdekében
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges.
Hírek2019. feb 1.
A briteket kiléptető Michel Barnier Európa legveszélyesebb embere
A francia néppárti politikusnak nemcsak Theresa Mayt sikerült kiütnie a ringből, de eddig azt is elérte, hogy az Unió végig egységes maradjon mögötte.
Elemzések2019. ápr 12.
A világ 10 legjobb üzleti egyeteme – Európa beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat
Rögtön az első helyen egy európai intézmény, amely beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat: a Harvardot, az MIT-t és a Standfordot. Ne Oxfordra gondoljunk!
Hírek2019. ápr 14.
Weiss Manfréd: a XX. század leginnovatívabb magyar vállalkozója
A csepeli mágnás báró úgy pörgette fel a magyar gazdaságot, ahogy arra azóta sem volt példa.
Elemzések2019. márc 24.